Nyugger tisztességben

Újsághír: Miután elveszítette a főpolgármesteri posztért folytatott küzdelmet Karácsony Gergellyel szemben, a Főpolgármesteri Hivatal közölte, hogy Tarlós István a Fővárosi Közgyűlésbe sem ül be, így a jelek szerint teljesen visszavonul a fővárosi politizálástól. (A kép forrása: www.egyedembegyedem.tumblr.com)

Megértelek. Emlékszel, hű de rég, negyedévszázaddal ezelőtt, közös szenvedélyünkről, a fociról beszélgetve egyetértettünk, hogy csak ott érdemes játszanunk, ahol jól érezzük magunkat. Elválásunkkor hívtál, gyere máskor is, mondtad, de nem mentem.

Akkor, egy kolléganőmet kísérve jutottam be hozzád, Óbuda polgármesteréhez. A közélet iránt érdeklődő emberként szívesen ismerkedtem ígéretes politikusokkal, és te ilyen voltál, az SZDSZ-ben, mint az egyik leendő miniszterelnökre tekintettek, engem pedig hajtott a kíváncsiság. Harminc percet kaptunk tőled, egy polgármester beosztja az idejét, aztán majdnem két órán át beszélgettünk. Pártokról, ifjúságunk kedvenc zenekarairól, kapus fiadról, az első osztályra kacsingató TTVE-ről, kolléganőm szinte szóhoz sem jutott, mi, a két idegen, régi barátként értettünk szót.

Sokáig terveztem, hogy egyszer meglátogatlak, ám hiába lett saját kiadóm, saját újságom, a te dombod magasabbra nőtt, egyre fárasztóbbnak tűnt megmászni, meg aztán nagy lehetett a tülekedés, nem akartam elveszni a tömegben. Később gyakran hallgattalak, a megafon nem illett a kezedbe, baráti, ellenséges stúdiókban beszéltél az eredményekről: létesítményekről, felújításokról, küzdelmeidről a közgyűléssel, a kormánnyal, értettelek, de mert úgy, ahogy ismertelek, soha nem sajnáltalak, nem irigyeltelek. A te vállalásod volt, a te utad, a te harcod.

Vasárnap, a sorsdöntő választás estéjén, a tévében láttalak, inkább fáradtnak, mint vesztesnek. A miniszterelnök megölelt, bejelentette, hogy nyert veled egy nagyszerű tanácsadót, te pedig néhány nap múlva bejelentetted, hogy nem mész vissza a politikába, maradsz egyszerű nyugger, tanácsot legfeljebb az unokáknak adsz, vélhetően a tisztességet fogod tanítani, és ők vélhetően hallgatnak majd rád. Nem ismerem őket, de innen a távolból üzenhetem, hogy Pista nagyapa, végre ott játszhat, ahol jól érzi magát.