A nyugat-európai országokban rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével az anyagi megtakarítás több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege – hangsúlyozzák az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez csatlakozott vállalatok vezetői.

Az Európai Unió energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve értelmében a tagországokban 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által eladott energiamegnnyiség 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni.

Az okos mérés és az intelligens energetikai rendszerek egyszerre segítik a fogyasztói energiatudatosság erősítését és rezsiköltségek csökkentését, valamint a kiegyenlített hálózati energiaigényeket, a veszteségek mérséklését, amelyeknek így kulcsszerepe lehet az Európai Unió 2014-től hatályba lépő új energiahatékonysági céljainak a teljesítésében.

Az irányelv több fogódzót is nyújt a tagállamoknak, számos rendelkezéssel ösztönzi az intelligens mérőórák elterjesztését is. A kritériumok közé tartozik, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell megvalósítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást. Közéjük tartozhatnak a használat időpontján alapuló díjszabás; a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabás; a valós idejű árszabás; valamint a csúcsidőn kívüli kedvezmények.

Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója: „Ha csökkenteni szeretnénk az energia-felhasználásunkat, akkor először azzal kell tisztában lennünk, hogy mikor, hol és mennyi energiát fogyasztunk el. Erre az okos mérőeszközök tömeges elterjesztése kínálhat megoldást, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon kövessék, s racionalizálják energiafogyasztásukat”.

Az okos mérőórák segítségével a használók nemcsak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora az energiafogyasztásuk, hanem azzal is, mely napszakban, mely eszközök fogyasztják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében pedig sokkal könnyebb a fogyasztási szokásokat ésszerűsíteni, s az energia-felhasználást csökkenteni.

„Az okos mérés (smart metering) közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a lakosságot. Eközben a szolgáltatók is valós időben pontos információkhoz jutnak, hiszen a technológia az automatikus leolvasás lehetőségét is felkínálja. A további előnyök közé tartozik a gördülékeny számlázás és a fogyasztói görbe könnyebb tervezhetősége” – mutat rá Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese.

Az országos okos hálózati rendszer létesítésének tervezése Magyarországon is folyamatban van az iparági szereplők bevonásával, miközben a smart metering területén sok a követendő nyugat-európai példa.

Svédországban az 5,2 millió fogyasztóhelyen elektromos okos mérő működik; Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatójaként az ENEL a háztartások 90 százalékát látta el okos mérővel. A spanyol Endesa eddig mintegy 3,5 millió okos mérőt telepített, a hagyományos mérők 30 százalékát cserélte ki az országban.

„Az okos mérőeszközök és hálózatok segítségével egyszerűsödik a fogyasztásmérők kiolvasása, kontrollálhatóbbá válik az energiaelosztás és megszűnnek a becsült fogyasztás alapján kiállított számlák, ami a fogyasztók elégedettségét is javíthatja – mondja dr. Ludvig László, az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez társult Siemes Zrt. infrastruktúra és városok ágazati vezetője. – Emellett kiegyenlítettebbé tehető a villamosenergia-rendszer terhelése is, s ezzel csökkenthető az esetleges kimaradások kockázata. A technológia segítségével ösztönözhetők a fogyasztók az ésszerű energiafogyasztásra”

A szakember szerint az intelligens energiaelosztás és -fogyasztás rendszerének kialakítása egyszerre kínál előnyöket környezetvédelmi, gazdaságossági, valamint hálózatirányítási szempontból. Így a szakértői vizsgálatok szerint az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakításával akár 5–15 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.

A gazdaságossági előnyöket jól szemlélteti, hogy a Siemens londoni központja által közölt adatok szerint pl. az Egyesült Államokban 150 millió okos mérőóra működésbe állítása esetén évente 26,1 milliárd dollár többlet kiadással kellene számolni, ám ezzel egyidejűleg az energiafogyasztás csökkenése és a rendszerirányítás hatékonyabbá válása évi 68,5 milliárd dollár megtakarítást eredményezne nemzetgazdasági szinten.

Az Okos Jövő Innovációs Klaszter márciusban alakult. A szervezet célja az okos mérési és okos hálózati technológiák elterjesztése, illetve olyan műszakilag megvalósítható és gazdaságilag megtérülő projektek megvalósítása melyek alkalmassá teszik a hazai energetikai rendszereket az egyre elosztottabban működő erőműpark befogadására, illetve liberalizált villamos energia piacon létrehozott termék-innovációk bevezetésére.

Integrátori szerepkörénél fogva az Okos Jövő Innovációs Klaszter kiemelt céljának tekinti az intelligens energetikai rendszerek működtetése, fejlesztése és kialakítása terén működő vállalatok tevékenységének összehangolását, szakmai és gazdasági együttműködések kialakítását, közös projektek generálását. Fenti célkitűzések fényében a klaszter kiemelt feladatai:

  • A kormányzati és nem kormányzati szervezetek szakmai támogatása az intelligens energetikai technológiák kutatása és alkalmazása területén, akár nemzetközi együttműködések keretében is.
  • Az okos hálózati technológiák és szakpolitikai kérdések kompetencia központjaként ezek gyors bevezetésének támogatása.
  • Az energiaügyi legjobb gyakorlatok, egyebek között a megbízhatóság, a hatékonyság, a biztonság és az éghajlatváltozás kérdéseiben bonyolódó eszmecsere támogatása.
  • A párbeszéd és az együttműködés útjainak kialakítása az intelligens energetikai technológiák telepítése érdekében.

A szervezetnek jelenleg 31 tagja van, köztük energiaszolgáltató társaságok, technológiaszállító- és telekommunikációs vállalatok, valamint egyetemi kutatóközpontok is. A klaszter folyamatosan várja az intelligens energetikai rendszerek fejlesztése, gyártása és működtetése területén aktív, innovációs tevékenységet folytató kis- és közepes vállalatok érdeklődését. A szervezet céljai között szerepel a közeljövőben megszerezni az Akkreditált Innovációs Klaszter címet.