Orbán a sajtószabadság ellenségei között – nagyon rossz a vélemény rólunk

(Írta: Pálfi Rita) A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) ma közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, viszont az uniós tagállamokat tekintve ez a harmadik legrosszabb helyezés. (A nyitó képhez: az idei jelentésben a legaggasztóbb helyzet Görögországban van az EU-ból, az ország kiesett a top 100-ból.  ARIS MESSINIS/AFP)

Húsz év, 20 jelentés. A Riporterek Határok Nélkül indexe 2002 óta szemlélteti a sajtószabadság állapotát a világ 180 országában. Ma, a sajtószabadság világnapján publikálták a térképekkel és elemzésekkel teli jelentést. A módszeren kicsit változtattak, egyes országokat 5 kritérium szerint osztályoztak, a politikai, a gazdasági, a szociális-kulturális, a jogi környezet és a biztonság szempontjából. Minden ország az egyes kategóriákban 0-tól 100 pontig osztályozható, az öt pontszám átlaga adja ki a végeredményt. (A változtatás miatt arra hívták fel a szakemberek a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni a tavalyihoz mért összehasonlításokkal – a szerk.)

Általános aggodalomra ad okot, hogy kettős polarizálódás figyelhető meg a média világában, amit csak erősít az információs káosz. A média megosztottsága törésvonalakat okoz az országokon belül, az államok közt pedig ugyancsak növeli a megosztottságot – figyelmeztetnek a jelentés készítői.

„A demokratikus társadalmakban növeli a megosztottságot az amerikai Fox News mintájára kiépülő véleménymédia- és a félretájékoztató csatornák jelentéktelenként kezelése. Mindezt erősíti a közösségi média. Nemzetközi szinten gyengíti a demokráciákat az aszimmetria a nyílt társadalmak és a zsarnoki rezsimek közt. Ez utóbbiakra jellemző, hogy ellenőrzés alatt tartják a médiát és felületeiket, miközben propagandaháborút folytatnak” – írja a Riporterek Határok Nélkül, az RSF.

Az európai országok helyezése a 2022-es sajtószabadság indexen, a zöldre színezett országokban a leginkább garantált a sajtószabadság, a sötétbarnákban a legkevésbé (Riporterek Határok Nélkül)

Európában garantált a leginkább a sajtószabadság: 10 éllovasból 8 a kontinensen található.

Az nem okoz nagy meglepetést, hogy Európa továbbra is a legjobban teljesítők közt szerepel. Azon 10 ország közül, ahol a leginkább garantált a sajtószabadság, 8 európai. Norvégia, Dánia, Svéd-, Észt-, Finn-, Írország, Portugália és Litvánia mind magasabb pontszámot kapott mint 84. Ebből a csoportból Észtország és Litvánia elsőként szerepel a legjobbak között.

Az idei rangsorban három fő tendenciát figyelhetünk meg. „Azt látjuk, hogy visszatérnek az újságíró-gyilkosságok, néha még az európai nagyvárosokban is” – emelte ki a legdrámaibb változást Pavol Szalai, az RSF európai irodájának vezetője. – Tavaly április 4-én fényes nappal gyilkolták meg Giorgos Karaïvaz görög bűnügyi újságírót, Athén külvárosában lévő otthona előtt, mikor épp munkából tért haza. Másrészt általánosságban több ellenérzéssel találkoznak munkavégzés során az újságírók – mondja az irodavezető.

Az újságírókkal szembeni ellenséges érzés egyre nagyobb, és főleg a demonstrációkon jelenik meg. Emellett megfigyelhetünk médiaellenes, kemény intézkedéseket például Lengyel-, Magyar- és Görögországban – emelte ki a harmadik fő tendenciát Szalai.

Magyarországon a harmadik leggyengébb a sajtószabadság az uniós tagállamok között

Magyarország a 85. a RSF rangsorában, az afrikai Guinea után, és Izrael előtt. Két uniós tagállamban rosszabb a helyzet a jelentés szerint Bulgáriában (91.) és Görögországban, ez utóbbi a legjobb 100-ból is kiesett (108. hely). Ezzel Magyarország 7 helyet javított az egy évvel ezelőtti helyezéséhez képest, megállítva egy hosszabb, lefelé tartó folyamatot, hiszen az ország 2013-ban még az 56. helyen állt.

A javulás egyik oka az új módszer, és azon belül az újságírók biztonságáról szóló kritérium. Magyarországon a helyzet minden más szempontból rosszabb, problémásabb az elemzés szerint, mint például a 106. helyezett Ukrajnában, de miközben ott nagyon súlyos a helyzet ezen a területen, Magyarországon pedig jó, ezért ez utóbbi összességében előrébb került a rangsorba.

A magyar helyzet a gazdasági környezet szempontjából nagyon súlyos az RSF értékelése alapján. A politikai környezet nehéz, a jogi, és a szociális-kulturális pedig problémás.

Tavaly júliusban Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta az RSF. Ezzel a magyar miniszterelnök volt az első európai vezető, aki felkerült erre a listára.

Franciaországnak hasonlóképp sikerült 8 helyet javítania – ami az óvatos összehasonlítás mellett is – annak a jele, hogy sikerült az újságírók biztonságán javítani azzal a szabályozással, ami a tüntetéseken segít megvédeni őket attól, hogy rendőri erőszak áldozatává váljanak.

Az RSF európai irodáját a leginkább a görögországi helyzet aggasztja: tavaly még a lista 70. helyén állt a dél-európai ország, onnan zuhant 38 helyet, és esett ki a 100-as listából. Akadozó nyomozás a meggyilkolt újságíró ügyében, megfigyelés alatt, vagy éppen igazságügyi nyomás alatt tartott újságírók – ezek a legégetőbb problémák.

„… bizonyíték van politikai a politikai akaratra a sajtószabadság megnyirbálására” – hangsúlyozta Szalai.

Az RSF egyébként már tavaly októberben felszólította a görög hatóságokat, hogy gyorsítsák meg a nyomozást Karaivaz megölésének az ügyében – egyelőre hiába. Görögország nem tavaly indult meg a lejtőn, kevésbé látványosan, de már 2020–21-ben is rontott 5 helyet. A gazdasági válságoktól sújtott ország médiatérképe erősen polarizált, ahol az újságírók könnyen válnak megfegyelmezendő „prédává” – kongatja a vészharangot a civil szervezet.

Az Európai Unió közbelép

Az Európai Unió az úgynevezett szájkosár-eljárások elleni fellépésről tett közé egy irányelvtervezetet a múlt héten. A módszer abból áll, hogy a zavarónak minősített médiát perek lavinájával árasztják el, gyakran rágalmazási, becsületsértési vádakkal. A célja mindennek az, hogy elbátortalanítsák az újságírókat, és akadályozzák őket a munkájukban, az ügyvédi költségekkel, a benyújtandó dokumentumokkal és felszólításokkal a bíróságon való megjelenésre.

“Ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulunk azoknak a védelméhez, akik kockázatot vállalnak és felszólalnak, mikor közérdek forog kockán; amikor például pénzmosás és korrupció gyanúja merül fel, vagy környezetvédelmi kérdésekről illetve más, mindannyiunk számára fontos kérdésekről számolnak be” – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.

Az RSF örvendetesnek tartja az “előrelépést”, és úgy értékeli, hogy “a sajtószabadság végre felkerült az európai napirendre”.

Az Európai Tanács sem nézi a helyzet romlását szó nélkül. Az RSF partnereként működő testület április 27-én közzétett jelentésében elítélte a sajtószabadság ” csorbulását” Európában, különös tekintettel az ukrajnai helyzetre.

“Az orosz hadsereg a közeli múltban újságírókat vett célba az Ukrajna elleni agressziója során, és többen életüket is vesztették. Ezért az Európai Tanács felszólítja a kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket az újságírók védelmére, beleértve a háborús időszakokat is”. Az új értékelés szerint a világon Iránban, Eritreában és Észak-Koreában a legkevésbé garantált a sajtószabadság.