Nyugati fenyegetés: azaz próbáljuk megérteni, miért kémkedett Magyarország Kárpátalján címmel a Kiyv Postban megjelent véleménycikkében dr. Joseph Place, aki szerint nincs igény Beregszászban, illetve Ukrajna magyarlakta részein az úgymevezett békefenntartókra, értsd: kifejezetten a magyar békefenntartókra.
Mert az az állítás, hogy a Magyarországról beszervezett két, helyi, azaz kárpátaljai katonai kém azt szondázta (az egyéb klasszikus hírszerző tevékenységeken túl), miként reagálnának a helybéliek a magyar békefenntartók jelenlétére. Noha az oroszok által kirobbantott háború óta nemegyszer felvetődött aggályként, félelemként az, hogy Magyarország igényt tartana Kárpátaljára vagy annak egy részére, kiderült, korántsem valós ez a fenyegetés.
Az ukrán nyelv használatát szorgalmazó legutóbbi, még Petro Porosenko volt elnök által bevezetett, 2019-i intézkedést a magyarok – akiknek aránya a régióban mindössze 13% (az oroszok, lengyelek, romák, szlovákok, ruténok, tehát az évszázadok óta ott élő kisebbségek mellett) – elnyomásként élték meg, és erre panaszkodtak is. Tavaly azonban enyhült, megengedőbb lett a kisebbségi nyelvhasználat. Beregszászon – és általában másutt is – az egykori gyakorlathoz hasonlóan a kezdetektől kétnyelvű feliratok vannak.
Ennek ellenére hangoztatják korábbi követeléseiket, amiket alapvetően az orosz propaganda fűt, és a (magyarországi) magyarok gyakran eltúlozzák annak közvetlen hatását – véli a brit politológus, aki hat éve él Ukrajnában. Hozzáteszi: a háború alatt sok olyan orosz anyanyelvű ukrán vesztette életét, aki persze nem is orosz. (Zelenszkij elnök is orosz anyanyelvű családban nőtt fel ukránként!)
Kárpátaljaiak is meghaltak tehát Ukrajnáért, ami szintén bizonyítja a háború okozta ukrán azonosság erősödését a magyarral szemben. Új életre kelt az ukrán hazafiság. Orbán Viktor ukránellenes kirohanásai, sértegetései pedig csak megerősítették az emberel Ukrajna iránti hazaszeretetét, s egyben oka is lett annak, miért idegenedtek el a kárpátaljai magyarok a magyar kormánytól. Mert ők is hazájuknak tekintik Ukrajnát, olyannyira, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi törvények által szentesített határokat, amelyeken egyáltalán nem akarnak változtatni.
Az ukrán nyelvi elnyomás tézise már nem áll meg, hisz’ a magyarok szabadon használhatják az anyanyelvüket. És ha Orbán azt hiszi, hogy a kárpátaljaiak Magyarországhoz akarnak tartozni, akkor épp úgy becsapja magát, mint Putyin, aki ugyanezt gondolja az Ukrajnában élő oroszokról.
Magyar Levent, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkáralemondta „a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai” témában, mára tervezett újabb egyeztetést Olga Stefanishina kormányfő-helyettessel – adja tudtul sok egyéb mellett az orosz TASZSZ hírügynökség, amely szó szerint idézi a magyar államtitkárt: „úgy ítélte meg, hogy az elmúlt napok eseményei a magyar–ukrán kapcsolatokban nem teszik lehetővé a jóhiszemű, konstruktív egyeztetést”. Utalt itt a május 9-i kémbotrányra, miután a magyar kormány két ukrán diplomatát utasított ki az országból. Magyar ezek után nem tudja komolyan venni Ukrajna szándékait a kisebbségi jogok biztosításáról. Érdekesség: épp az áll az orosz hírügynökség tudósításban, mint a Kyiv Post véleménycikke is megjegyzett, nevezetesen: a magyar kormány túlreagálja a nyelvi problémát, ami nem úgy létezik, ahogy beállítják, és hogy erre való hivatkozással meg lehessen akadályozni Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.
Példátlan lejárató kampányba kezdett az Orbán-kormány Ukrajna ellen, s ennek részeként – a többi között – olyan videóklipet is gyártatott, amelyben – drog- és fegyverkereskedelemre, illetve bűncselekményekre utaló, elrettentő képek kíséretében elhangzik: ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor az ukrán maffia akadálytalanul áramlik be Magyarországra, majd pedig összeomlik a magyar egészségügy – számol be a Deutsche Welle/DW.
A kampánynak ezzel határozottan belpolitikai célja van, miután Orbán fokozatosan veszít népszerűségéből, miközben a korrupcióból kezd elege lenni a lakosságnak. Az emberek látják: a jogállam lebomlásával egyidejűleg meggazdagodott az Orbán-család és a jelenlegi miniszterelnök közvetlen környezete.
Másrészről súlyos veszély fenyegeti a hatalmát Magyar Péterék, a Tisza párt részéről. A jelenlegi magyarországi helyzet szerint Orbán elveszítheti a választást, amelynek következményeként nyomozást indíthatnak ellene, korrupció és hivatali visszaélés vádjával bebörtönözhetik – írja a német portál. Éppen ezért Orbánék kampányt kezdtek Magyar elleni, fogást próbálnak találni rajta, de ő gyorsan reagál a vádakra.
Revizionista érzelmekkel, kárpátaljai álmait dédelgetve Orbán vissza akarja fordítani az idő kerekét. Miközben az ukrán maffiával riogat, az orosz oligarchákat veszi védelmébe: Mikhail Fridmant, Alisher Usmanovot, amikor igyekszik levetetni őket az uniós szankciós listáról. – Ma már – szakértői felmérések szerint is – rosszabb a korrupció és a jogállam állapota Magyarországon, mint Ukrajnában, ahol a háború ellenére ott javulnak a körülmények, nálunk viszont romlanak.