(Szerző: Szalai Bálint/szabadeuropa.hu) Orbán Viktor egy nagy terv bejelentését ígérte, de ez egyelőre a magyar kormány régóta ismert jelszavaiból áll, a gyakorlatban úgy kell elképzelni, mint amit a magyar kormány eddig is csinált. A miniszterelnök újra elmondta, hogy szerinte a magyar kormány gazdaságpolitikája fog utat mutatni a rossz irányba haladó EU-nak; az EU szerinte képtelen lesz érdemi megújulásra.
„Van egy jó tervem, holnap be fogom mutatni” – közölte Orbán Viktor a magyar gazdaságpolitikáról szeptember 24-én a TV2 műsorában. Szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megtartott, Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényén elmondott beszédében ismertette is, hogy mit ért ezen: röviden összefoglalva ugyanazt akarja csinálni, amit eddig.
Az Orbán-beszédek felépítése és stílusa egészen kiismerhetővé vált
Hosszabban összefoglalni viszont nem egyszerű, a miniszterelnök ugyanis gazdaságpolitikai koncepció helyett főképp jelszavakat dobott be. Például: „Mi döntjük, el, hogy kivel üzletelünk”; „Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk”. Az Orbán által hozott példák viszont arra utaltak, hogy ezek a mondatok számára azt jelentik, hogy ellenzi a közös nagy európai fellépést bizonyos gazdasági területeken.
Beszéde elején egyébként Orbán Viktor – szokásához híven – az Európai Uniót ostorozta. Szerinte az elsöprő többség gazdasági tévúton jár, és ebből ki sem fog tudni törni, a többi között azért, mert a vezetőik intellektuálisan nem érnek fel hozzá. A magyar gazdaságnak ezért szerinte különúton kell megmutatnia az előremutató irányokat.
A tervéhez kapcsolódva a következő területeket emelte ki:
# Hitelfelvétel: Orbán Viktor szerint fontos, hogy az ország bárhonnét vehessen fel hitelt, például elkezdtek katari kapcsolatokat kiépíteni ennek érdekében.
# Beruházások: szerinte nem kell válogatni, hogy honnan vagy kitől jönnek. Ez a technológiára is vonatkozik szerinte, bárhonnét jöhet külföldi technológiai megoldás Magyarországra, és nem csak a kínai Huaweire gondolt.
# Szintén fontos szerinte, hogy bárkinek el lehessen adni dolgokat: „Annak adunk el, aki megveszi.”
# Fontosnak tartotta, hogy bárkitől lehessen venni energiát, fosszilis energiahordozókat.
Bár mindezek meglehetősen laza megfogalmazású állítások, egyáltalán nem látszanak különbözőnek a kormány múlt évtizedi jelszavaitól vagy gyakorlati lépéseitől.
Viszont konkrétabb intézkedésekről is beszélt a magyar gazdaságpolitika kapcsán. Azt ígérte, hogy 2025-ben lesz állami pénzosztás a kkv-k számára, pontosabban ezt új tőkejuttatásnak hívta. Elmondta, hogy jövőre meg akarják duplázni a családi adókedvezményt is. Harmadik konkrét intézkedésként bejelentette: szerinte igazságtalan, hogy amíg az egyetemre járók tandíjához ott van segítségnek a diákhitel, addig azok a fiatalok, akik nem járnak egyetemre, nem vehetik fel, ezért munkáshitel jön azoknak a fiataloknak, akik dolgozni mennek, mert „nekik is el kell kezdeniük az életüket”.
Orbán Viktor az elején hangsúlyozta, hogy az EU-ban szerinte nem szokás, sőt, neveletlenség beszélni a problémákról, tabutéma a versenyképességi gondokat szóba hozni, pedig európai versenyképességi paktumra lenne szükség, majd ezt rögtön megcáfolta azzal, hogy az Európai Bizottság épp egy átfogó európai versenyképességi jelentést készíttetett, amelyből ő maga is idézett néhány részletet. Igaz, a megoldásra vonatkozókat elhagyta, mivel az elmondása szerint nem igazodik az elképzeléseihez.
Azt egyébként rosszul tudja, hogy a versenyképességi problémák ne lennének uniós szinten régóta a legégetőbbek között. Több mint egy évtizede a versenyképesség az egyik legfőbb uniós téma, 2011-ben Angela Merkel német és Nicolas Sarkozy francia kormányfő tető alá hozott egy paktumot erről. A magyar elnökséget közvetlenül megelőző időszakban, például idén áprilisban is a versenyképesség erősítéséről beszéltek az uniós vezetők rendkívüli ülésén, kijelölve négy fő területet.
Netán ez is az orbáni „új gazdaságpolitika” része? Megszűnt az iskolabusz: másfél órát gyalogolhatnak naponta a délegyházi gyerekek
(Szerző: Fazekas Pálma/szabadeuropa.hu) A Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ megvonta a szolgáltatás fenntartásához szükséges támogatást, az önkormányzat pedig önerőből nem tudja finanszírozni azt. Az intézkedés a polgármester szerint körülbelül 40 tanulót, 20–30 családot érint.
Délegyházán a tavak miatt csak nagy kerülőkkel lehet a kertvárosból a központba jutni, ahol a Hunyadi János Általános Iskola is található. Létesítettek ugyan egy kisebb gyaloghidat, de a gyerekeknek gyalogosan így is 40-50, kerékpárral 20-25 perc az út.
Az iskola igazgatója augusztus 13-án számolt be a Facebook-oldalán arról, hogy aznap tájékoztatta őt a polgármester az új helyzetről, hogy tankerületi központ, amely 2019 óta támogatta a busz működtetését, más, kötelező feladat ellátására fordítja ezt a forrást. Ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy 2024. augusztus 31-ével megszünteti az iskolás gyermekek szállítását végző járatot. Az igazgató kérte a szülőket, hogy gondoskodjanak a tanulók iskolába, valamint onnan az otthonukba jutásáról. Más megoldás azóta sincs.
A történtekről beszámoló 24.hu Riebl Antal polgármestert idézi, aki azt írta, hogy 2012 óta működött a szolgáltatás, döntően a hátrányos helyzetű gyermekek miatt. Hozzátette, a Galla-tanyáról induló Volánbusz nem csatlakozott a MÁV-vonatokhoz, így órákkal előbb kellett a tanyán élőknek elindulniuk, ha időben akartak Budapestre érni iskolába vagy munkába.
Az iskolabusz a település egyetlen gyakorlatban is jól használható tömegközlekedési eszköze volt, és a szülők is felszállhattak rá, ha felfértek.
A hírportál szerint szülők akár anyagilag is támogatnák az iskolabusz újraindítását, ám az évi 35 millió forintos költséget nem tudják összedobni. A cikk emlékeztet arra, hogy nem egyedi esetről van szó, az idei tanévtől több baranyai településen sem működik már az iskolabusz.