Orbán az EU-büdzsé vétójáról : semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről

(Pálfi Rita & Zsíros Sándor Meg fogja vétózni hétfő délután a magyar kormány az EU hétéves költségvetését és a helyreállítási alapot – tudta meg a Portfolio. A lap értesülését megerősítette Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is a Reutersnek. Hasonló bejelentést tett a lengyel kormány is hétfő délelőtt. (Nyitó kép: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ha nem vizsgálják felül a jogállamisági feltételrendszert, akkor Magyarország megvétózza a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot is. Hasonlóan nyilatkozott a lengyel igazságügyi minisztérium is: blokkolnak, ha nem kerül ki az EU-s pénzek jogállamisági kritériumhoz kötése a megállapodásból.

A vétóra hétfő délután, az uniós tagországok nagyköveteinek brüsszeli ülésén kerülhet sor. Itt német soros elnökség politikai állásfoglalást kér a tagállamoktól, hogy mondják meg: a 3 szóban forgó jogszabályban mi a politikai álláspontjuk. A jogállamisági csomagot valószínűleg elfogadják majd a tagállamok, mert ehhez elég a minősített többségi döntés. A hétéves uniós költségvetéshez és az uniós helyreállítási csomaghoz azonban egyhangú döntéshozatalra van szükség. Itt mindkét esetben vétózhat a magyar kormány.

Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárnak, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének írt levelet a magyar kormányfő arról, hogy megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

A “semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is – írta Orbán.

Az egész csomagot blokkolják

Miután az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalódelegációja megegyezett arról, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket, Lengyelország és Magyarország is jelezte, hogy ebben az esetben vétóznák az egész csomagot.

Ugyanis hiába elég a jogállamisági feltételrendszerről a döntéshez a minősített többség, Budapest és Varsó a költségvetés, illetve a helyreállítási alap, vagyis a teljes 1800 milliárd eurós csomag blokkolásával közvetve megvétózhatja.

Súlyos következmények

Az egész döntéshozatali folyamat megáll a vétó esetén, és mind a 25 tagállamnak az lesz az érdeke, hogy meggyőzzék Lengyelországot és Magyarországot, mivel a tomboló koronavírus-járvány miatt mindenhol minél előbb szükség lenne a válságkezeléshez az EU-s forrásokra.

Ha nem sikerül megegyezésre jutni a feleknek, akkor jövőre a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU.

A lap elemzése szerint, ha az EP és több északi tagállam nem megy bele a jogállamisági feltételek érdemi puhításába, akkor életbe léphet a forgatókönyv, amiről Orbán Viktor már október elején beszélt: a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam. Ez azt jelenti, hogy abból kimaradhat Magyarország, azaz a magyar kormány inkább lemond 16 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról, csak ne vonatkozzon rá a szigorú jogállamisági feltételrendszer.

Üzenet Brüsszelből: zsarolással nem lehet eredményeket kicsikarni

Manfred Weber a múlt héten arra szólította fel Orbán Viktort a német dpa hírügynökségnek nyilatkozva, hogy “fogadja el a jogállamról született kompromisszumot, nem ejtheti túszul az uniós pénzügyi alapokat”.

„Orbán Viktor nehezen tudná megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért mond le a vállalkozásokat és az egészségügyi ellátó rendszert segítő jelentős forrásokról a járvány második hullámának kellős közepén” – mondta a Népszavának Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, még arra reagálva, hogy a magyar kormányfő vétót helyezett kilátásba a múlt héten. „Az Európai Uniót nem lehet zsarolni!” – tette hozzá.

Mi van a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendeletben?

A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen az eljárást megindítani, de a tágabb jogállamisági problémákra is lehessen alkalmazni.

Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

Azért, hogy ne a végső kedvezményezetteken, mondjuk Erasmus-ösztöndíjra váró diákokon csattanjanak a szankciók, egy olyan eszközt is létrehoznak, amely biztosítja, hogy ők hozzájussanak a megítélt támogatáshoz.

A magyarok több mint kétharmada kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket

(Gábor György jegyzete) Melegjogi feltételekhez kötné Brüsszel az uniós forrásokat és ez Varga Juditnak nagyon nem tetszik. Meg is jegyzi: „Amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot.” Helyes! Csakhogy gyermekeink és unokáink között, akár még Varga Judit vagy Orbán Viktor családjában, közvetlen környezetében is előfordulhatnak meleg gyerekek, unokák. Mi a helyzet az ő jövőjükkel?

Susogja el valaki Varga Juditnak, két intellektuális és jogelméleti dekázás között, hogy demokráciákban az állampolgári jogok (házassághoz való jog, tanuláshoz való jog, gyülekezési jog, vélemény- és szólásszabadsághoz való jog, vallási és lelkiismereti szabadsághoz való jog, törvény előtti egyenlőség joga stb., stb.) minden kisebbségnek kijárnak, s a kisebbségek jogait nem lehet csorbítani semmiben, amiben a többség jogait nem korlátozza az állam.

Varga Judit minden érve hazug és hibás. Tudjuk jól, Alfred Rosenbergnek is voltak „racionális” érvei arra vonatkozóan, miért szükséges és elkerülhetetlen a zsidó kisebbséget illetően a jogfosztást végrehajtani. De Varga Judit szaúd-arábiai kollégáját sem féltem, ő is remek érvkészletet tudott felhozni egészen a legutóbbi időkig, hogy miért nem vezethetnek autót, vagy miért nem járhatnak focimeccsre a szaúdi nők. Vagy a dekázás koronázatlan királynője több muszlim kollégájától megtudhatná, miért nem focizhatnak a muszlim nők, s ha köztük élne a miniszter asszony, oda lenne a dekázgatás. Továbbá Varga Juditnak szép számmal vannak kollégái, akik igen racionális érveket tudnak szolgáltatni a becsületgyilkosság intézményének védelmében, vagy amellett, hogy egy nő megerőszakolása semmisnek tekintendő, ha az erőszakot elkövető – a nő véleményét figyelmen kívül hagyva – feleségül veszi a nőt. S persze a mindennapi életet élő ember is pompásan argumentálhat amellett, hogy miért célszerű az asszonyt már a nap indulásakor preventíve megrugdalni, vagy a gyereket, hogy tudja, hol a helye, faklumpával elverni.

Soroljam még?

Az ellenzéknek pedig sürgősen meg kell szólalnia a Varga Judit-féle aljas „argumentumokkal” szemben. Ne féljen az ellenzék, legfeljebb majd őt is melegnek nevezi az egyre színvonalasabb kormánypárti cselédsajtó. Hát akkor? Elvégre egykoron a korabeli testvérsajtójuk zsidóbérenceknek nevezte mindazokat, akik annak idején felemelték szavukat a zsidók jogfosztása ellen.

Nincs új a nap alatt.

Kő kövön

(Lendvai Ildikó jegyzete) Az igazságügyi miniszter így indokolja, hogy főnöke és kormánya annyira retteg a jogállam követelményétől, az uniós támogatások lenyúlásának megakadályozásától, hogy vétózni készül az uniós segélycsomagot és költségvetést:

„Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot.”

Hogy mi??!

Aki ismeri a magyar történelmet, az egészen mást tud pontosan. Azt, hogy kormányaink simán belevitték két véres világháborúba az országot, kockáztatták a gyermekek és unokák jövőjét, és nagyon is kötöttek kompromisszumot, először a Monarchia háborús igényével, később a náci Németországgal.

Miután hetet-havat összehord migránsokról, kereszténység védelméről, mindenről, amiről nincs szó a vétózandó segélycsomagban és költségvetésben. Varga Judit egy Wass Albert idézetet húz elő adu ászként: „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad”.

Ha esetleg úgy gondolná, hogy Európa a víz, és Magyarország a kő, téved. Mert ha még sokat szórakoznak, áldásos tevékenységük következtében itt kő kövön nem marad.