Az EU-országok azon tanakodnak, miként tegyék hatástalanná Orbán Viktor vétójogát, ami folyamatosan veszélyezteti az Oroszország elleni uniós szankciók elfogadását, illetve azok félévente esedékes meghosszabbítását – írja a Politico. A brüsszeli hírportál értesülése szerint több tagállami kormány abban véli megtalálni a megoldást, hogy a szankciós intézkedést mindenki a maga saját nemzeti jogrendjébe ültetve hozná meg, így nem lenne szükség európai konszenzusra.

Diplomaták arról tájékoztatták a Politicot, hogy most már olyan országok is hajlandók mérlegelni ezt a lehetőséget, amelyek – mint például Belgium, illetve Csehország – eddig vonakodtak – úgymond – kilépni az uniós ernyő alól a szankciók elfogadásakor. A portál felidézi, hogy januárban drámai helyzet alakult ki, amikor a magyar küldöttség nem akart hajlani az esedékes szankcióhosszabbításra, és már csak órák voltak hátra ahhoz, hogy a dollármilliárdok újra megnyíljanak Moszkva előtt. Akkor Marco Rubio, a Washingtonban frissen hivatalba lépett Trump-kormány külügyminisztere magánjelleggel győzködte Budapestet, hogy engedjen, és végül el is fogadták a szankció-hosszabbítást – olvasható a cikkben.

Az uniós külügyminiszterek hétfői ülésének az volt az egyik témája, hogy előkészítsék az Oroszország elleni legújabb, sorrendben immár 17. szankciós csomagot. Egy uniós diplomata azt mondta a Politiconak: „ha a szokásos gyanúsítottunk (és ezzel a fordulattal Magyarországra utalt) nagy gondot okoz, akkor lesz mód a megkerülésére”.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a most alakuló új német kormánykoalíció keményebb fellépést szorgalmaz a jogállamiság unión belüli megsértőivel szemben, beleértve a szavazati jog esetleges megvonását is. Ami azonban a szankciók nemzeti intézkedések láncolatává történő transzformálását illeti, Ukrajna legelkötelezettebb támogatói haboznak, hogy hajlandóak legyenek-e egy ilyen lépésre, amely aláássa a közös fellépésben rejlő erőt.  

Jan Lipavský cseh külügyminiszter úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy nemcsak Magyarországról szól a történet, más tagállamoknak is vannak alapvető érdekeik, és ha eltörlik vagy megkerülik az egyhangúság követelményét az uniós külpolitikában, akkor az alaposan meggyengítheti Európát.

Lipavský szerint inkább arra kellene törekedni, hogy minél több döntést hozzanak meg a tettre készek koalíciójaként emlegetett laza országcsoport keretében.

Kęstutis Budrys, a litván diplomácia irányítója pedig úgy fogalmazott, hogy egyes tagállamok találhatnak nemzeti megoldást arra, miként akadályozzák meg, hogy az oroszok hozzáférjenek zárolt javaikhoz, de akkor felvetődik a kérdés, hogy mire van az Európai Unió?

Ezernél is többen írták alá az akadémikusok petícióját, amely az LMBTQ-közösség ellen irányuló magyarországi alkotmányos változtatásokkal szemben emel szót – olvasható a The Guardian című londoni lap internetes portáljának nemzetközi hír-összefoglalójában. A cikk beszámol arról is, hogy 1200-nál több aláírója van annak az állásfoglalásnak, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorai tettek közzé, tiltakozva az ellen, hogy a magyar kormány betiltotta az LMBTQ-közösség nyilvános rendezvényeit. Az állásfoglalás szerint az egyetem továbbra is elkötelezett a befogadás mellett, és az intézmény oktatói, kutatói tiltakoznak az alapvető jogok csorbítása ellen.

A The Guardian megírja, hogy emberi jogi aktivisták felszólították az Európai Bizottságot, indítson eljárást a magyar kormány ellen, arra hivatkozva, hogy a jogi változtatások az uniós jog megsértését jelentik.

A bécsi Der Standard, azon túl, hogy beszámol a budapesti alkotmánymódosításról és a hozzá kapcsolódó fejleményekről, ismerteti az ügy ausztriai pártpolitikai visszhangját is. Eszerint az Osztrák Szabadságpárt, amely hagyományosan a Fidesz partnerének számít, főtitkára, Christian Hafenecker nyilatkozatával üdvözölte Magyarország döntését, mondván, az a normalitás fontos jelzése, és úgymond „a baloldali-woke szivárványideológia” elutasítása. A szélsőjobboldali politikus szerint ilyen törvényalkotás Ausztriának is jót tenne, de a mostani koalíciótól nem várható. Mario Lindner szociáldemokrata és David Stögmüller zöldpárti parlamenti képviselő ugyanakkor bejelentette, hogy részt kíván venni a betiltott budapesti pride-on.

Lindner közleménye szerint az alkotmánymódosítás jól mutatja a magyar Trump-epigont eluraló félelmetes pánikot, elfogadottságának csökkenése miatt.

A liberális szellemiségű Der Standard ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ellenzék üstökösszerűen felemelkedő csillaga, a 44 éves Magyar Péter és az ő Tisza pártja már több felmérés szerint megelőzte az Orbán vezette Fideszt. A szerző – Gerald Schubert – azonban úgy véli, hogy az alkotmányozó többség megszerzéséről Magyar Péter legfeljebb csak álmodhat.