Nincs közös jelöltjük a Visegrádi Négyeknek az Európai Bizottság és a Tanács elnöki posztjára – ezt Andrej Babiš cseh kormányfő jelentette be a budai Karmelita Kolostorban, azaz a miniszterelnökségen tartott V4-es találkozót követően – írja a Yahoo News a Reuters tudósítása alapján. Az Európai Unió ex-kommunista blokkja azért ült össze Budapesten, hogy döntsön az egy hét múlva esedékes választás ügyében arról, kit tartanak a legjobb jelölteknek az unió vezetői pozícióira.
Noha egyetlen jelölt nevét sem hozták nyilvánosságra, abban azonban egyetértés volt állítólag, hogy közös álláspontot fognak képviselni, illetve hogy a budapesti találkozónak az volt a célja, hogy a tehetős nyugati hatalmakkal, Német- és Franciaországgal szemben a közép-kelet-európai érdekeknek egységesen szerezzenek érvényt. A témáról szóló többi tudósítás még ennél is szűkszavúbb, ami elég nyilvánvalóan azt jelenti, nem tudtak a fontos kérdésekben közös nevezőre jutni.
Az amerikai Foreign Policy folyóirat mindezt még kiegészíti azzal, hogy tudomása szerint az unió tovább halogatja Észak-Macedónia és Albánia leendő tagságáról folytatott tárgyalásokat, ami sokak véleménye szerint megakaszthatja a Balkán demokratikus átalakulásának eddig bíztató folyamatát.
Egyelőre csak angol nyelvű budapesti újságokban bukkantunk rá arra a hírre is, hogy a washingtoni magyar nagykövetség üzleti kapcsolatai bővítése céljából business centert nyitott 12 személyt alkalmazva – erről a Budapest Business Journal és a Daily News Hungary számolt be roppant szűkszavúan. A 22 millió forintos kezdőtőkével létesített ügynökség az egészségügy, a drón- és űrkutatási, valamint kibertechnológiai fejlesztések területén akar látványos eredményeket felmutatni. Joó István államtitkár-helyettes szerint: ha ez a modell sikeres lesz, akkor hasonló üzleti irodákat nyitnak Helsinkiben és Sanghajban. Bár az első munkatársak csak szeptemberben foglalják el munkahelyüket Washingtonban, az ünnepi megnyitó ceremóniát már megtartották, amelyen részt vett David B. Cornstein, a Magyarországra akkreditált amerikai és Szabó László, az Egyesült Államokban szolgáló magyar nagykövet. A Daily News Hungary annyival egészítette ki a történteket, hogy György László külügyi államtitkár beszédében úgy fogalmazott, hogy ekképp akarják célkeresztbe állítani a magyar cégeket, s hogy az amerikai álom ezentúl ne csak álom maradjon.
Miként fosztja meg jövőjétől Magyarországot az Orbán-rezsim címmel a Die Presse a 30 évvel ezelőtti eseményeket idézi fel a budapesti Hősök teréről, ahol felkavaró beszédet mondott Orbán Viktor, akinek beszédei ma sem kevésbé figyelemfelkeltőek. Nagy Imre temetése alkalmából mondott szónoklatából Rásky Béla, a cikk szerzője azt emeli ki, hogy átláthatóságot és igazságot követelt az akkor még igencsak kezdő politikus. Ő is ott volt, mint egy 56-os menekült leszármazottja Bécsből, igaz ’persona non grata’-ként, mivelhogy szamizdat-újságot szerkesztett és mozgalmi aktivistaként segítette a rendszerváltást. Orbán beszédét túl patetikusnak találta ugyan, mindenesetre reményt adott a múlttal való végleges szakításához. Rácsodálkozik arra, hogy személyiségének ma is meghatározó jegyeit már akkor ki lehetett olvasni Orbán beszédéből, hisz’ radikális, vehemens volt már akkor is, aki képtelen a kompromisszumra, és mindenkivel ellenkezik. Soros Györgynek köszönhetően Orbán tanulmányozhatta a magyar történelemmel és társadalommal kritikus elemzéseket, de nem tanult belőlük, sőt, visszatért a múlthoz, annak tévelygéseihez és a Horthy-korszakhoz. Autokráciájának pilléreit mutatja be a szerző, s mind a mai napig nem tudja megérteni, miként vált a rendszerkritikus Orbánból megalkuvó politikus, aki nemcsak visszahozta a Kádár-rendszert, de el is lopta a fiatal nemzedék jövőjét is.
Az osztrák NÖN.at/Niederösterreichische Nachrichten tömören ismerteti a harmadik napja tartó szegedi bírósági tárgyalás eredményét, amely a 71 menekült halálát, megfulladását okozó kamionosok elleni vád alapján született meg. Az emberölés vádja alóli felmentését és a büntetés enyhítését kérte az elsőrendű vádlott ügyvédje védencének a 2015-i embercsempészési ügy másodfokú tárgyalásán. Doma István ugyanis azzal érvelt, hogy a bolgár kamionsofőrt többször is arra kérte, álljanak meg és ellenőrizzék az utasok állapotát, azonban a sofőr nem cselekedett, félve a lelepleződéstől.