„Magyar” Microsoft: 25 millió dolláros büntetés

A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség a már közölt adatoknál nagyobb, 25 millió dolláros (!) kártérítésről tesz említést azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftról kiderült, magyarországi részlege megkárosította az amerikai kormányzatot, amikor évekkel ezelőtt hamisan azt állította, hogy a szokásosnál nagyobb engedményt kell adniuk a magyar kormányzati szervek által igényelt szoftverek árából.

A számítástechnikai óriáscég az ügyben folytatott vizsgálat nyomán megállapodásra jutott a washingtoni igazságügyi minisztériummal, hogy a korrupciós gyakorlatra vonatkozó amerikai törvény megsértése – magyarországi már leváltott alkalmazottainak félrevezető tájékoztatása – miatt kártérítést fizet az amerikai kincstárnak.

A minap 90 éves korában elhunyt nagy magyar filozófusról, Heller Ágnesről szóló megemlékezéseknek se szeri száma a nemzetközi sajtóban. Kiragadott példaként megemlítem a TAZ-ként – Tageszeitung – emlegetett berlini napilapot, amelynek az igen terjedelmes írása egyebek közt kitér arra, hogy Heller eredetileg fizikát és kémiát hallgatott az egyetemen, de Lukács György előadásai lenyűgözték, és hatásukra váltott át a filozófiára. „Az 1956-i magyar népfelkelés nyomán azon disszidensek táborához csatlakozott, akik megkérdőjelezték a szovjet védőernyő alatt létező, úgynevezett reális szocializmust” – írja a TAZ, majd kitér arra, hogy Heller első könyve még Magyarországon jelent meg 1967-ben, de az 1968-i csehszlovákiai bevonulás, a prágai tavasz eltiprása után erősebb ellenőrzés alá került, majd férjével együtt 1977-ben Ausztráliába távozhatott. A melbourne-i La Trobe egyetemen kezdődött, majd 1986-tól New Yorkban a Hannah Arendt-tanszéken folytatódott a nemzetközi karrierje.

Heller életének legutolsó időszakát áttekintve a TAZ kiemeli: liberális demokrataként éles konfliktusba került a szabadságjogokat korlátozó Orbán Viktor miniszterelnökkel, és elítélte annak fundamentalista-nacionalista politikáját. 

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása arról közöl – exkluzív közvélemény-kutatási adatokra alapozott elemző cikket, hogy az Egyesült Királyságban a Boris Johnson vezette konzervatív párt nehezen tudna győzelmet aratni a következő brit parlamenti választáson. Ennek az az oka, hogy a mostani tory pártszavazás favoritjának számító Johnson személye erős taszító hatást fejtene ki – és parlamenti helyek elvesztését vonná maga után – egyfelől az Egyesült Királyságtól való elszakadással időnként kacérkodó, Skóciában, ahol sokan szeretnének továbbra is az Európai Unió polgárai maradni, másfelől helytől függetlenül a centrista, liberális demokrataként jellemezhető körökben. Az adatok szerint Skóciában jóval többen vélekednek úgy, hogy jobb miniszterelnök lenne Johnson mostani – országosan minden jel szerint vesztésre álló – riválisa, Jeremy Hunt külügyminiszter.

Johnsonnal egyébként ma szabályosan tele van a világsajtó, hiszen már az eredményhirdetés előtt is mindenki biztosra veszi, hogy ő kerül ki győztesen a tory párt szépségversenyéből, és ülhet be a brit miniszterelnöki székbe, amely Theresa May lemondása nyomán üresedett meg. May emlékezetes kudarcot vallott abban, hogy meggyőzze a londoni parlamentet arról, el kell fogadni az unióból való kilépés, a Brexit Brüsszellel kitárgyalt feltételrendszerét, úgy, ahogy az most van, mert az unió nem hajlandó további engedményekre. Hogy Johnsonnak milyenek lesznek az esélyei, illetve hogy megállapodás nélküli Brexitnek nézünk-e elébe, számos tekintélyes lap mérlegelésének, találgatásának a tárgya.

A bécsi Der Standard nem próbál okoskodni, hanem csak azt írja: arra kell majd nagyon figyelni, kit nevez ki a leendő kormányfő Brexit-ügyi főtárgyalónak – keményvonalasként vagy hajlékonyként ismert személyiséget.