Most robbant be – de teljes erővel – a World Press Photo „botrányunk” a nemzetközi sajtóba: végeláthatatlan a témával foglalkozó cikkek száma. A magyar kormány ideológiájához alapvetően közelálló Fox News TV saját írást közölt, nem csupán hírügynökségi tudósítást. Azt írja a Fox News, hogy Orbán Viktor kormánya a múlt években olyan erkölcsi törvényeket vezetett be, amelyek alapján kitiltották a kiskorúakat a kiállításról, miután egy képsorozat a Fülöp-szigetekről élemedett korúak, az úgynevezett „Golden Gays” közösség egy csoportját ábrázolta, akik éppen egy drag show résztvevői voltak.
Az LMBTQ-közösségre vonatkozó törvényre hivatkozva korlátozták a magyar 18 évesnél fiatalabbak jogát a kiállítás megtekintésében. Ellenkező esetben a kiállítás szervezői megsértenék a törvényt. Még annak szélsőjobbos magyar politikusnak a nevét is megemlíti a cikk, aki kezdeményezte az „intézkedést”. Tőle idézi a tudósítás: nem tartozik a világ legnagyobb problémái közé az, hogy miként él az LMBTQ-kisebbség, ennek látványa károsan hat kiskorúakra, felnőttekre egyaránt.
A World Press Photo igazgatója, Joumana El Zein Khoury erre úgy reagált, a kiállítás látogatóinak korlátozása sokkolta őt. Elképesztő szerinte az, hogy egy bizonyos kép, egy speciális sztori ilyen hatást keltsen, és elképesztő, hogy ilyen Európában egyáltalán előfordulhat.
A Time magazinnak pedig elmondta a World Press Photo igazgatója: őszintén aggasztó, hogy a magyar kormány egy olyasmit vett célba, aminek pozitív üzenete van, hisz itt egy közösséget mutatnak be, aminek tagjai öregkorukra is együtt maradtak, mitöbb egymást segítik. A sajtófotó-világkiállítás történetében először fordult elő, hogy Európában cenzúrázták.
Az AP tudósítása ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az EU-ban 15 tagország eljárást kezdeményezett a magyar kormány ellen. Ursula von der Leyen elnök pedig szégyenteljesnek nevezte a jogszabályt. Az ominózus fotók alkotója, Reyes Morales úgy reagált, hogy akiket ő a képeken megörökített, azok példaképei az LMBTQ-közösségeknek a Fülöp-szigeteken és korántsem veszélyesek, semmilyen kárt sem okoznak senkinek.
Ami viszont káros, az nem más, mint az, ahogy korlátozzák Budapesten a látogatók jogait, és hogy megkérdőjelezik az ilyen közösségek létjogosultságát. A magyar kulturális tárca nem reagált az AP megkeresésére. Révész Tamás, volt kiállításszervező szerint az Ukrajnában zajló háborús képek a sokkolóak, nem pedig Moreles sorozata.
Világszerte évente mintegy 4 millióan nézik meg a World Press Photo kiállításait, Magyarországon kb. 50 ezren, akiknek fele általában diák.
Hízelgő képet fest a Törökországba akkreditált magyar főkonzulról a török kormánypárti Daily Sabah. Hosszú cikkben írja le, merre jár, mit szeret enni, inni. Cserében ő bemutatja a Liszt Ferenc Intézet, a kulturális központ most éppen aktuális Petőfi-kiállítását. A csatolt videóban feltűnő Petőfi-festmények, -portrék és életképek láttán felvetődik a kérdés, ezt hívnánk értékteremtő művészetnek?
Tobias Billstrom, svéd külügyminiszter nagyon bízik abban, hogy ígéretéhez híven a magyar kormány a törökök előtt ratifikáltatja parlamentjével országa NATO-tagságát – idézi őt a Bloomberg ekképp: a magyar kormány következetesen azt hangoztatta, hogy Svédország hozzáadott érték, nem is kicsi lesz majd a NATO számára. Előbb vagy utóbb, de most már ideje lenne, ha Budapest valóra váltaná az ígéretét, hogy nem utolsóként ratifikálja tagságunkat. Billstrom elmondta azt is, hogy Szijjártó Péter erre személyesen tett neki ígéretet.
A cikk szerint – Erdogannal ellentétben – a magyar kormányfő soha nem támasztott feltételt a svédek NATO-tagságához. És miközben a török elnök csak a múlt héten nyújtotta be az erre vonatkozó törvényjavaslatát, a magyar kormány ezt már egy éve megtette, de azóta sem tűzi napirendre a szavazást. A törökök nemcsak a terroristáknak tartott kurdok kiadatásának megtagadását hozzák fel indoklásként, hanem az amerikaiakkal folyó alkudozást a F-16-os vadászgépek vásárlásáról.
Beregszászra látogatott el a Nasztojássije Vrémja stábja, hogy az ottani magyarokat kérdezze Orbán orosz politikájáról. Kritikát közvetlenül nem fogalmaztak meg Orbánnal szemben, ám az oroszokkal szemben annál inkább. A város polgármestere is közölte, hogy ők azt látják jónak, amit az ukrán elnök tesz, és követik a politikáját. A város egyik kávézójának fiatal tulajdonosa, Attila magyarul beszélő ukránnak tartja magát, s a nyelvtörvény kapcsán kijelentette, bánja, hogy gyerekkorában nem az ukrán nyelvet tanulta.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség viszont kifogásolta, hogy Orbán nem tartja háborús bűnösnek Putyint és nem merte háborúnak nevezni a háborút, amikor Pekingben találkozott az orosz elnökkel. Nem helyesli az orbáni békekötés-javaslatot sem, mert az egyáltalán nem szolgálja Ukrajna érdekeit. Viszont értékeli, hogy milliárdokat fordított ukrajnai intézmények felújítására.
Az Ungvár melletti Nagydobronyban is forgatott a stáb, ahol sokakra hatnak a magyarországi híradások, amikből a helyiek tájékozódnak. A józanabbak szerint Orbán a maga politikai érdekeit képviseli egy-egy ukránellenes nyilatkozatával.
Csaknem minden megkérdezett azt mondta el a riporternek, hiába akarna Orbán újra Nagy- Magyarországot, törekvését még ott sem támogatnák. A helyi közvélemény-kutató intézet felmérése szerint azonban a kárpátaljai magyarok 40%-a elfogadná a magyarok területi követeléseit. Orbán túszai lettek ők – fogalmaz a felmérést értékelő intézetvezető.