Visszafogták a cégek a munkaerő-toborzást, mert a várakozásokhoz képest kedvezőtlenebbül alakultak a mutatóik. Szeptember végi adat: 17%-kal kevesebb állást hirdettek meg, mint tavaly. Jócskán növekedett viszont ugyanebben az időszakban az elhelyezkedési kedv: háromötöddel többen jelentkeztek a meghirdetett munkákra.
Az egy munkahely-hirdetésre jutó magas átlagos jelentkezésszám hátterében több tényező húzódik: az infláció miatt megnőtt a munkakeresési kedv a jobb fizetés reményében, emellett az elérhető, betöltésre váró állások száma csökkent.
A hazai cégek jórésze a múlt évhez képest óvatosabb az új dolgozók toborzásában, ugyanis egyre fontosabb a meglévő munkaerő megtartása. A megnövekedett munkavállalói aktivitás mellett viszont ez egyre nehezebb feladat. A munkahely-változtatás a cégek háromnegyedét érzékenyen érinti.
A jó munkaerő megtartása, szükség esetén annak hatékony megtalálása és a rugalmasság kulcsfontosságú a vállalatok számára. A cégek felismerték, hogy a mostanság oly gyakran változó körülmények között különösen fontos az alapos tervezés és a rugalmasság. Az idén újra sok emberierőforrás-gazdálkodási tervet készítenek a cégek. Nagy gondot fordítanak a hatékony munkaerő-toborzásra, eközben mérik és elemzik is az álláshirdetéseik eredményességét.
Az idén jóval több cég hajtott végre béremelést a dolgozók megtartása végett. A megkérdezett vállalatok 62 százaléka tervezett béremelést erre az évre, végül szeptember végéig háromnegyedük emelte is a fizetéseket, igaz, nem a tervezett 12,2, hanem csak 10 százalékkal – a rossz gazdasági környezet miatt.