A Reuters azt emeli ki az Orbán Viktor és Matteo Salvini tegnapi megbeszélése után elhangzott nyilatkozatokból, hogy a magyar kormányfő együttműködést keres a szélsőjobboldali olasz vezetővel, és eltávolodik attól a – főáramlathoz tartozó – európai konzervatív közösségtől, amely pártjának tagságát felfüggesztette.
A brit hírügynökség ugyanakkor felhívja a figyelmet Annegret Kramp-Karrenbauer német konzervatív pártvezető, a CDU elnöke, Angela Merkel lehetséges kancellárutódja kijelentésére is, amely szerint ha Orbán azt választja, hogy tovább távolodik az Európai Néppárttól, akkor számára és a Fidesz számára nincs visszaút a Néppártba. „A márciusi felfüggesztés óta Orbán és a Fidesz többé nem gyakorol semmilyen befolyást a Néppárt politikájára” – idézi a Reuters Kramp-Karrenbauert.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ennek mintegy kiegészítéseként megszólaltatja Markus Södert, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnökét is, aki azt mondta tegnap: nem lehet szó együttműködésről Európában a jobboldali populistákkal, a budapesti Orbán–Salvini találkozó „helytelen jelzés”, a Salvinivel, a francia Marine Le Pennel, illetve a német Alternatíva nevű párttal való szövetségkötés útja nem járható, „No-Go” zónának számít.
A hamburgi Die Welt budapesti beszámolója címében emeli ki Salvininek azt a kijelentését, hogy ha a baloldal győz az európai parlamenti választásokon, akkor „Európából iszlám kalifátus lesz”. A tudósítás szerint Orbán és Salvini csaknem egyórás sajtókonferenciája után az világos volt, hogy a két férfi szebbet el sem tudna képzelni annál, mint hogy együtt politizáljon. Az már nem volt ennyire egyértelmű, hogy ez szükségszerűen a Fidesz és az Európai Néppárt közötti, balul sikerült házasságnak a felbontását is jár-e. Mindketten jelét adták annak, mennyivel jobb lenne, ha a Néppárt végre ugyanúgy gondolkodnék, mint ők, például a migrációs politikát illetően. Mi van azonban akkor, ha az Európai Néppártban nem történik jobboldali fordulat? Erről – írja a Die Welt – Orbán eddig két dolgot mondott. Egyrészről azt, hogy akkor neki valójában nem lesz oka a maradásra, másrészről azt, hogy a döntéshez még a polgárok türelmét kéri.
Az imént már említett Markus Söder CSU-elnök történetesen Szófiában tette a Fidesszel kapcsolatos kijelentését. Mint a müncheni Süddeutsche Zeitung írja, Söder mostani, Bulgáriát, Horvátországot és Ausztriát érintő körútja érzékelhetően azt a célt szolgálja, hogy „tűzfalat” emeljen Orbán köré, és a pártcsalád tagjai előtt reklámozza saját helyettesét, Manfred Webert, aki az Európai Néppárt jelöltje az unió végrehajtó testületének az elnöki posztjára. Söder olyan kijelentést is tett Szófiában, amely szerint újra és újra gondot okozott az, hogy Bajorország eddig túlzott mértékben csupán a Magyarországgal való kapcsolattartásra összpontosított, és más partnerei nem nagyon voltak. Azt nem fejtette ki, hogy ilyen aggályt ki fogalmazott meg a CSU-n belül – írja a Süddeutsche Zeitung. Ő most mindenesetre arra törekszik, hogy több figyelmet szenteljen a térségbeli kisebb országoknak, „ne mindig csak Brüsszelben üdvözöljék”.