Uniós érdekekkel megy szembe a brüsszeli elit, amikor ellenzi a magyar kormány orosz és kínai kapcsolatait – ismertette az orosz TASZSZ hírügynökség Orbán interjúját a cseh Parlamentni Listy portálnak. A magyar kormányfő szerint hibázik az Európai Unió, amikor szemellenzős politikát folytat irányukba, illetve amerikai szemmel akarja látni és megítélni a világot.
Ezzel elveszti keleti piacait. Csak azért, mert az Egyesült Államok a legnagyobb riválisának Kínát tartja, Európa nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki az óriási piaci lehetőségeket Kínával való kereskedelemben. Orbán szerint Európának stratégiai szempontból szuverénnak kellene lennie, amihez saját katonai erővel kellene rendelkeznie és saját kereskedelmi politikával – összegezi a TASZSZ az interjút, amelyben Orbán kioktatja Brüsszelt.
A TASZSZ alaposan kivesézte Orbánnak az Andrej Babis újraválasztásáért tett prágai vizitjét, illetve az ez alkalomból adott interjúját, hisz’ egy másik tudósításban foglalta össze a magyar kormányfő legfrissebb migrációs álláspontját. Orbán ugyanis úgy fogalmazott, hogy Brüsszel hátba szúrta őt, pedig neki köszönheti, hogy a menekülthullámmal szemben megvédte Európa biztonságát. Leszögezte, nem változik menekültpolitikája a jövőben sem, nem enged be illegális menekülteket Magyarországra.
Az amerikaiak saját jogon döntöttek úgy, hogy kivonulnak Afganisztánból, ám a következményeket nekünk kell állni. Elindult a menekülthullám és hamarosan itt lesz a határainknál is. Orbán ismét úgy fogalmazott, Brüsszel a saját elitjének a foglya lett.
Novemberben mégis elfogadhatja az Európai Bizottság a magyar és a lengyel covid felzárkózási programjának költségvetését, de újabb feltételeket szabhat – írja hétvégi cikkében a Reuters uniós forrásra hivatkozva. Tizenkilenc ország már hónapok óta kapja a forrásokat, miközben a magyar 2 600 000 millió forintnyi és a lengyelek háromszor ennyi összege továbbra is várat magára. Az év végén, illetve 2022 elején várható az Európai Bíróság döntése a magyar és a lengyel kormány által benyújtott keresetéről, amelyben a jogállami mechanizmus értelmezési keretét követelték még márciusban, noha annak hatálya már januárban életbe lépett. Az Európai Bizottság azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a bírósági döntést megvárja, mielőtt szankcionálná a renitens országokat. Azonban az Európai Parlament ennél sokkal gyorsabb intézkedést követel, s jelek szerint hajlik erre a bizottság is, akár a következő hetekben. Márpedig a jövő évi választásokra készülve a magyar kormánynak, de a lengyelnek is szüksége van az egyre jobban apadó büdzsé feltöltésére.
A Huffington Post ezúttal Trump volt alelnökét, a demográfiai világcsúcsra hazánkba érkezett Mike Pence-t veszi tolla hegyére, mert ez is annak a jele, hogy a republikánus párt az autoriter Orbán illiberalizmusát tekinti egyre inkább modellértékűnek, követendő példának. Pence ráadásul Budapestről üzente az amerikai alkotmánybíróságnak, hogy reméli, az abortuszt tiltó törvényeknek zöld utat ad, aminek egyre több szövetségi államban szereznek érvényt, s ami ellen óriási tüntetés volt Washingtonban a hétvégén. A cikk megjegyzi: az Európai Unió legalább bünteti a magyar kormányt az antidemokratikus intézkedések miatt, az amerikai konzervatívok ezzel szemben dicsérik és piedesztálra emelik.
Az Északi Áramlat 2 még nem lépett ugyan működésbe, a Kreml viszont máris szorít Európán és energiafegyverét bevetve, támadja vette Európát – írja az amerikai Atlantic Council folyóirat legfrissebb elemzésében. A gázár azóta is rekordokat dönt, pedig a legutóbbi egy évben hatszorosára emelkedett. A jelenséget az elemzés a 70-es években végbement amerikai olajár-robbanáshoz hasonlítja, amit, ahogy akkor, most is politikai érdekek mozgatják a gáz árát. Hiába kötött Ukrajna 2019-ben 5 évre szóló szerződést a Gazprommal megállapodva előzetesen a gázmennyiségről, az utóbbi időben Moszkva rendre megakadályozza Kijev gázaukcióit. Minden egyes lépésnél, emeli az árakat is. A Kreml ugyanakkor azt ígéri, hogy az Északi Áramlat 2-vel fogják kiegyensúlyozni az árakat. Mi ez, ha nem Európa zsarolása? – kérdi a szerző, aki nem más az amerikai folyóiratban, mint az ukrán gáztranzit üzemeltetőjének vezérigazgatója, Szergej Makogon. Állítja: az Európai Unió erőssége a jogállamiság megkövetelése, s Brüsszelnek a gázpiacok működésében is – értve ezen minden uniós gázvezetéseket – követelnie kell az egységes jogszabályozást.
Ebben Ukrajna eddig is partner volt, és a jövőben is az lesz. A gázár-manipuláció felszámolásának Európa védelmi politikája részének kell lennie. A cikk ezzel a jogállamiság újabb aspektusát felvetve, az unión belüli konfliktusok további éleződésére figyelmeztet.