Először – elismerem, kissé szokatlan módon – egy tévésorozat kritikája. A The New York Times közöl ismertetőt arról a hatrészes szériáról, amelyet az HBO vasárnaptól mutat be – Amerikában legalábbis bizonyosan, de a cikkben nincs utalás arra nézve, hogy milyen földrajzi elérhetőségi körben.
A sorozat címe: A rezsim, és abban Kate Winslet alakítja az autoriter, valamelyest paranoid vezetőt, aki hét évvel korábban szabad választáson legyőzte a Hugh Grant által játszott balos hivatali elődjét.
A történet valahol Közép-Európában játszódik. Kate Winslet rezsimjét belülről rothasztja a korrupció. A The New York Times kritikusa merészen megkockáztatja a feltételezést, hogy ez akár Orbán Viktor Magyarországáról is szólhat. Az autoriter vezető alakjából ugyanakkor állítólag felsejlik Eva Perón, Vlagyimir Putyin és Marine Le Pen alakja. Ennyit kedvcsinálóként.
Az orosz gázról való leválás költséges ugyan, de Ausztriában is lehetséges, annak ellenére, hogy jelenleg az ország – Szlovákiával és Magyarországgal együtt – azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek a leginkább függenek ettől a beszerzési forrástól – írja az illetékes osztrák szabályozási hatóság által elvégezett modellszámításokra hivatkozva a bécsi Der Standard. Decemberben minden korábbi hónapnál nagyobb arányban, konkrétan 98 százalékban orosz eredetű gáz érkezett Ausztriába. A nagy beruházásokat igénylő függetlenedés Brüsszelben kitűzött céldátuma 2027. A Der Standard szerint Bécsben jelenleg azt tanulmányozzák, hogy az OMV, az orosz gáz fő osztrák importőre milyen feltételek mellett bújhat ki a 2040-ig szóló szerződéses kötelezettségek alól. Mint a cikkben olvasható, Európának tartósan fel kell készülnie a korábbi időszakban megszokotthoz képest magasabb gázárakra, de akkora kiugró ingadozások, mint amilyenek az Oroszország által Ukrajna ellen két évvel ezelőtt megindított háború kezdetén voltak, már nem valószínűek, inkább mérsékelt áremelkedésre kell számítani. A készletek Európában most, a tél végén is az átlagot meghaladó szinten vannak, Ausztriában például 78 százalékos a tárolók feltöltöttsége.
Szintén gáztéma, ha már télvíz idején tartunk. Az EurActiv brüsszeli portál beszámol arról, hogy Szófiába látogatott Ditte Juul Jørgensen, az EU energiaügyi főtisztviselője, és arról folytatott eszmecserét az állami tulajdonú Bulgartranszgaz vezetőivel, hogy a jövő évtől Bulgárián keresztül áramlik majd a legtöbb orosz gáz Európába – és azon keresztül Ukrajnába is –, hiszen 2024 végén lejár az ukrajnai tranzitmegállapodás érvénye, és azt nagy valószínűséggel nem hosszabbítják meg.
Bulgária jelenleg a Balkáni áramlat nevű vezetéket hasznosítja, amely a Török áramlat meghosszabbítása, és amelyet egy évvel a háború megindítása előtt adtak át. Nem használják ki ugyanakkor az úgynevezett Transz-Balkán vezeték kapacitását, amely a Török Áramlat beüzemelése előtt a régi eljuttatási útvonal volt az Ukrajnából érkező orosz gáz számára Románián keresztül Bulgária felé. A szófiai tervek most arról szólnak, hogy megfordítják az áramoltatási irányt ezen a vezetéken, és Vertikális Gázfolyosó néven így megteremtik annak az infrastruktúráját, hogy a jövőben majd ők továbbítják a gázt Romániának és Ukrajnának. A projektbe beszállnak a görögök, a magyarok, a szlovákok és a moldovaiak is, a meglévő interkonnektorok bővítésével.
Végül egy friss hír a hírhedett Pegasus kémszoftver ügyében: mint a londoni The Guardian írja, Phyllis Hamilton, Észak-Kalifornia vezető szövetségi körzeti bírója úgy döntött, hogy az izraeli NSO cég, a Pegasus előállítója köteles átadni a szoftver forráskódját és a magántitkok kifürkészését illetően minden releváns információt a Meta által tulajdonolt WhatsApp számára. Bebizonyosodott ugyanis, hogy 2019-ben legalább két héten át használták a kémszoftvert 1400 WhatsApp-ügyféllel szemben. A bírói döntés értelmében a bizonyított megfigyelési időszak előtt, illetve után egy év intervallumra – vagyis a 2018. április 29-től 2020. május 10-ig terjedő időszakra – vonatkozóan kell kiszolgáltatni az akkor éppen érvényben volt releváns adatokat. A Biden-kormány 2021-ben feketelistára tette az NSO-t, arra hivatkozva, hogy annak tevékenysége ellentétbe került az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeivel. A cég azzal próbált mentesülni a WhatsApp által követelt adatszolgáltatási kötelezettség alól, hogy tevékenységét szorosan ellenőrzi az izraeli védelmi minisztérium, annak engedélye nélkül nem is adhatja el a kémszoftvert külföldi kormányoknak.
A The Guardian kitér arra, hogy az NSO ugyan nem fedte fel, kiknek bocsátotta rendelkezésére a mobiltelefonok meghekkelésére alkalmas kémprogramot, oknyomozásokra alapozott médiajelentések szerint azonban a cég ügyfelei közé tartozott többek közt Lengyelország, Szaúd-Arábia, Ruanda, India, Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek, és ezekben az országokban ellenzékiek, újságírók, emberi jogi és civil szervezeti aktivisták ellen vetették be a technológiát.