Meglepő, hogy nemcsak az amerikai fősodratú média aggódik hazánk demokráciaállapota és az Orbán-kormány okán, hanem a konzervatív s leginkább a végletekig Trump-párti The Washington Times és hozzáfűzött kommentár, elemzés nélkül ismerteti az AP hírgynökség tudósítását.

Megírja, hogy Brüsszel legfrissebb jogállami jelentése szerint a magyar kormány nem haladt egy fikarcnyit sem előre azokban a kritikus ügyekben, amiket az Európai Unió kifogásként és kötelezettségszegési eljárásként címzett Magyarországnak a tavalyi állapot felmérése óta. Tekintve a pártfinanszírozást, a titkos lehallgatásokat, megfigyeléseket, a kormány hatáskörén történt túlterjeszkedést, amivel óriási nyomás alá helyezte a bírókat, a civil szervezeteket stb. Egyetlen pozitív változás tavalyhoz képest, hogy a bírák és ügyészek fizetését megemelték, de sajnos, a rendszer megváltoztatása nélkül, az európai normákhoz való igazítás nélkül – számolt be a jogállamért felelős biztos, Michael McGrath Strasbourgban.

Az íreket is izgatja, mi történik nálunk: az  Irish Times is foglalkozott velünk. A lap viszont a korrupcióra fókuszált, s megállapítja, hogy csökkent a korrupciós ügyek miatti ítéletek száma, viszont a korrupciós vádemeléseké nem. Nem kis aggodalomra ad okot, hogy a politikai vezetés befolyásolja az ilyen ügyek rendőrségi nyomozását. Ennek kockázatára, a nepotizmus kifejezést is használva – hívja fel a figyelmet a Magyarország-jelentés.

A viharok előtti forróságot idézve, illetve a várható nyári időjárásra alapozva a berlini Business News Europe portál arra figyelmeztet, hogy a szárazság, a termőföldeket érintő aszály a 2022-i időszakot idézi fel, s mint ahogy akkor, most is félő, hogy az amúgy is gyengélkedő gazdasági növekedést még a jelenlegi időjárás is akadályozza. A műholdas felvételek szerint az ország területének 90%-a erősen kiszáradt vagy kifejezetten veszélyes aszály képét mutatta a hétfői esőzések előtt. 2022-ben hatodával (!) csökkent emiatt a mezőgazdaság eredményessége, most pedig még annál súlyosabb lehet a baj. Ráadásul tetézi az ipari termelés, az építőipar csökkenése, továbbá a befektetések mutatói is jócskán a negatív tartományban időznek. Noha a kormány felére csökkentette a GDP-prognózisát, a becslések szerint nemhogy 2,5%-os nem lesz, hanem 0-0,5% közötti adat várható a gazdaság növekedése. Az elemzés megállapítja, hogy hazánk – más európai országokkal való összehasonlításban – sokkal nagyobb csapásnak lesz/van kitéve a klímaváltozás, az aszály növekedésével. Az íreknél az elmúlt fél évszázadban például csak 0,9 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, nálunk és a Balkánon viszont 3-4 fokkal. Erre magyarázatot ad részben az öntözéses kultúra és infrastruktúra elmaradottsága, az utóbbi években elhanyagolták ezt a területet is.  Szakértők mindezek azonnali megváltoztatására, a klímaválság miatti alkalmazkodási stratégia kidolgozására szólítanak fel, megjegyezve azt is, hogy az Európai Unió tetemes összegekkel támogatta az agráriumot az elmúlt másfél évtizedben is, ám nem tapasztalható az eredménye.

A német fegyverek – sőt, a vadászfegyverek – eladására is szakosodott német Blaser portál hírei között mindenekelőtt nyugat-magyarországi vadászatra csalogató, remek képekkel illusztrált cikk olvasható, ami klasszikus vadászprogramokat ajánl.

Magyarország nélkül is megoldhatónak látja Ukrajna az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését – számol be a BNE Intellinews. Olha Stefanishyna, az euro-atlanti integrációért felelős kormányfő-helyettes szerint 26 tagállam beleegyezése is elegendő a folyamat beindításához. A Facty ukrán tévének nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy sokáig valóban egyhangú szavazatra volt szükség, mára azonban – Orbán Viktor makacssága és vétója miatt, ami aláásta a közös akaratot – módosították a bővítésre, csatlakozásra vonatkozó szabályokat.  A jövőben az egyhangú szavazatra a csatlakozási tárgyalások végén lesz csak szükség, s akkor is csak bizonyos, kritikus fejezetek megvitatása alkalmával. Az ukrán kormányfő-helyettes ezt nem mellesleg úgy interpretálta, hogy a gyakorlatban felvetődik a kérdés: alkalmazzák-e az egyébként 7-es cikkelyes eljárás büntetőtételét, ami szerint Magyarországot megfoszthatják szavazati jogától.

Kaya Kallas, az EU külpolitikai képviselője hasonlóképpen értelmezte a helyzetet, erről ő maga B-tervként beszélt már, és jelezte, hogy Ukrajna uniós tagsága amúgyis legalább 10 évet vesz igénybe, addig pedig nincs szükség kötelező érvényű, egyhangú szavazásra.

Utalt arra is: megvárnák a 7-es cikkelyes eljárás alkalmazásával a következő választást, mert van remény arra, hogy az Orbán helyére lépő új kormányfővel meg lehet egyezni ezekről a kérdésekről.