(A szerk. megj.) Orbán Viktor 10 év óta különösen jó, baráti kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kíváncsi vagyok, vajon e kiemelkedően jó, elmélyült barátságra hivatkozással írt-e Orbán magán- vagy hivatalos levelet a moszkvai „cár atyuskának” azzal a a tartalommal, hogy mélységesen elítéli mindazt, amit Putyin parancsára az orosz katonaság Ukrajna-szerte elkövet, és követelte-e az értelmetlen pusztítás, öldöklés, az agresszió, a támadó háború azonnali befejezését?Ha létezik ilyen dokumentum, akkor Orbán miért nem hozza nyilvánosságra? Várom a választ, aligha vagyok egyedül.

MTI, 21:32

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából

Az Európai Bizottság elnöke ma a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően bejelentette, hogy már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni. „Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” – jelentette ki Ursula Von der Leyen.

Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Putyin háborúja” hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak „meg kell szabadulnia” az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba – hangsúlyozta. Példaként beszélt Spanyolországról, ahol példás a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Euronews, 21:15

Csak félórás volt a tűzszünet, Mariupol maga a pokol

Kórház az ostromlott Mariupolban; foto: Evgeniy Maloletka/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved 

Leállították a lakosság evakuálását Mariupolban és Volnovahában, mert az ukránok szerint az oroszok nem tartották be a tűzszüneti megállapodást. Az orosz elnök ezt tagadja, és „ukrán neonáci fegyveres csoportokat” vádol azzal, hogy tűz alá vették a humanitárius folyosókat.

Eközben folytatódtak a kétoldalú tárgyalások, egyelőre eredmény nélkül. Az ukrán és az orosz delegáció hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ül. Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy minden olyan állam, amely részt vesz egy Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában, beavatkozik a konfliktusba. (A NATO többször – legutóbb pénteken – mondott nemet erre a kijevi kérésre pont ezért.)

Az izraeli kormányfő Moszkvában járt szombaton. Naftali Bennett a hét közepén telefonon, most pedig személyesen tárgyalt az ukrajnai háborúról az orosz elnökkel.

Az Ukrajnában rekedt körülbelül 70 ezer külföldi diák többsége mostanra kijutott az országból, de még vannak, akiknek ez nem sikerült. Az ország északkeleti részén, az orosz határ menti Szumiban nigériai fiatalok várnak segítségre.

MTI, 14:36

Washington 2750 millió dollárral támogatná az ukrajnai és a lengyelországi humanitárius segítségnyújtást

Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 275 millió dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be szombati varsói sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A lengyelek és az amerikaiak tudják, milyen fontos a szabadság védelme, ezért együtt támogatják Ukrajnát, amely törvénytelen és provokálatlan agresszióval szembesül – fogalmazott Blinken, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közösen tartott sajtótájékoztatót a délkelet-lengyelországi Rzeszówban folytatott tárgyalásaikat követően.

Blinken most úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak. Zbigniew Rau, utalva arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) jelenleg Lengyelország tölti be a soros elnöki tisztséget, felszólította Oroszországot a vérontás beszüntetésére, valamint az ostrom alatt álló ukrajnai városokból a civil lakosság kimenekítését lehetővé tevő humanitárius folyosók megnyitására.

MTI, 13:15

Blinken és Morawiecki egyetértenek a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte mai sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban. Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben. Felidézte: jelenleg több mint 10 ezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken „teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát. Aláhúzta: a szövetségesek „ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság „ma abszolút prioritás”.

A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók ügye, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek „lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkoznék a SWIFT-rendszerből való kizárás.

Nincs szükség kis NATO-ra, vagy NATO-másolatra – különösen nem most

Az orosz–ukrán háború kezdete óta Orbán politikája csaknem 180 fokos fordulatot vett. Elfordult Putyintól, s úgy tűnik föl, egy véleményen van most az Európai Unióval is, már ami a háború megítélését illeti. Hogyan hat ez most a magyar kormány ellen indított esetleges jogállami szankciókra, és az úgynevezett 7-es cikkelyre? – kérdezte Csernyánszky Judit az Európai Parlament Budapesten tartózkodó alelnökét, Katarina Barleyt, volt német védelmi minisztert.

– Az Európai Unió számára nemcsak az probléma, hogy a magyar kormány Putyin elnökkel jó kapcsolatot ápolt, és hogy autokrata rendszerrel áll kapcsolatban. A probléma ő maga is, hogy autokráciát, mi több, kleptokráciát épített ki. A korrupciós index az összes uniós ország közül Magyarországon a legmagasabb. Mindenki tudja, hogy a magyar adófizetők pénzének, illetve az uniós támogatásoknak egy része Orbán családjának, vejének és barátjának, a gázszerelőnek a zsebébe megy. S amikor arról beszélünk, hogy megszüntetett független médiumokat, a tudományban és az oktatásban intézményeket, akkor azt is látjuk, ezen a területen nincs semmiféle változás, tehát a magyar kormány ellen indítandó jogi eljárások indoka éppúgy fennáll, mint évek óta.

– Az Európai Bíróság döntése után már nincs akadálya, hogy a folyamatot elkezdje az Európai Bizottság. Milyen lehetséges forgatókönyvek léteznek, megvalósul-e még bármelyik is a magyar választások előtt?

– Tudvalevő, hogy már tavaly január óta érvényben van a jogállami mechanizmus, így az alkalmazási lehetősége is. Az Európai Parlament már akkor cselekvésre szólította fel a végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot, de hiába. Vártak, vártak, de most már tényleg nem várhatnak tovább. Történik-e valami a választások előtt? Azt nem tudom megmondani. Ellenben az EB más módszerhez folyamodott, a covid utáni felzárkózási alapot tartotta vissza a magyar kormánytól. A demokratikus normák megsértésének tehát máris súlyos pénzügyi következményei vannak. És nem csupán a magyar kormányra nézve, hanem sajnos, a magyar állam egészére nézve is.

– Ha azzal számolunk, hogy az ellenzék megnyeri a választást, akkor hogyan tudja ezt a folyamatot visszafordítani, hogy megkapja a támogatásokat, elháruljon minden akadály? Feltételezve, hogy tartja magát a demokratikus normákhoz…

– Valószínűleg sokan nem tudják, még a magyarok közül sem, hogy Orbán úgy bebetonozta a rendszerét, hogy még abban az esetben is kontroll alatt tudja tartani az országot, ha elveszti a választást. A kétharmados törvények miatt. Klánjának többsége szintén csak kétharmaddal lesz elmozdítható. Mindenestre: ha az új kormány visszatér a demokratikus berendezkedéshez, a pénzek is eljutnak Brüsszelből.

– Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza szerint az átmeneti időszakban az uniós jogállami intézmények vehetik át – például az ügyészség – szerepet az antidemokratikus magyar intézményektől.

– Valóban: ez nagy kihívás annak ismeretében, hogy örök érvényű kormányzásra rendezkedett be Orbán Viktor, mert az általa hozott törvények ezt tulajdonképpen lehetővé is teszik a számára. Nagyon úgy látszik, hogy a magyar választóknak alig van más lehetőségük, mint megválasztani őt újra, hisz’ 700 módosítást hajtott végre csak a választási törvényen.

– Ezzel most engem is meglepett.

– Köztudott, hogy az előző választásokkor a szavazatoknak kevesebb, mint a felével kétharmadot tudott szerezni a Fidesz a parlamentben. Teljesen egyetértek azzal, hogy például az Európai Bíróság számos ügyben tud intézkedni, amellyel helyreállhat a demokrácia.

– Eddig több mint 130 ezer menekült érkezett Ukrajnából. Orbán mindenkit befogad. Óriási változás ez a korábbi menekültellenes politikához képest. Együttműködik önökkel? Egyeztetnek?

– Azt látom, csodálatosak a magyarok. Jó szívvel fogadják a menekülteket Ukrajnából, és maximálisan segítenek nekik. Viszont azt is hallom, hogy a magyar–ukrán határ mentén a helyzet szerfölött kaotikus, látszik, hogy a Fidesz erre nem volt felkészülve. Putyin, Orbán jó barátja, úgy látszik, nem adott neki jó tippeket erre vonatkozóan. Mi mindenkit segítünk, aki gondoskodik a menekültekről.

– Kért Orbán segítséget, támogatást önöktől?

– Nem, pontosabban: én még nem tudok róla. Azt tudom, hogy a lengyelek, például, közölték, semmilyen segítségre nincs szükségük, maguk kezelik a helyzetet. Azt gondolom, mind a pénzt és az egyéb segítséget is okos lenne elfogadni az Európai Uniótól.

– Ami pedig a háború katonai aspektusát illeti: a NATO sem nagyon tud mit tenni az adott és nagyon veszélyes helyzetben. Az Európai Unió is gyengének látszik. Mint volt védelmi miniszter, hogy látja: szükség van európai uniós katonai rendszerre, tömbre?

– Az egységes uniós védelmi rendszer kérdése nagyon kényes kérdés, mert vannak nem NATO-tagok is, és minden ország, más-más történelmi múlttal, másképp áll ehhez a kérdéshez. Ebben nagy a különbség Franciaország és Németország álláspontja között. Az viszont nem kérdéses, hogy az oroszok által kirobbantott háború mindenkinek megváltoztatja a hozzáállását ehhez a régi keletű kérdéshez. Napirendre fog kerülni. De én azt vallom, hogy nincs szükség kis NATO-ra és annak a duplikációjára sem.

MTI, 11:22 A legfontosabb: Magyarország maradjon ki az ukrajnai háborúból

A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – jelentette ki a miniszterelnök szombaton, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán. „A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, „egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”. Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt napokban „nem tévesztette el a lépést”, és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képes lesz megőrizni nyugalmat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra – emelte ki.
A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy „a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.

(A szerk. megj.: az MTI tudósítása szerint Orbán megint nem nevezte nevén a háborút, azt, hogy a szomszédos Ukrajna honvédő háborút folytat a területére betört agresszorral, Oroszországgal.)