A The New York Times a Reuters hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy Heisler András, a Mazsihisz vezetője tegnap Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelenlétében elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormány szándékaitól függetlenül antiszemita indulatokat szító, a magyar zsidóság soraiban félelmeket ébresztő, Soros György elleni plakátkampányt, valamint csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az izraeli kormány állásfoglalása megtámogatta a Soros ellen intézett támadásokat.
A Reuters kitér arra, hogy a Mazsihisz székházában tett látogatáskor a Heisler által mondottakra sem Orbán, sem Netanjahu nem reagált közvetlenül. A hírügynökség arra is emlékeztet, hogy az izraeli kormányfő magyarországi látogatása előtt néhány héttel a magyar miniszterelnök elismeréssel szólt Horthy Miklósról, Hitler szövetségeséről.
Egy másik Reuters-beszámoló, amelyet szintén átvett a The New York Times, a visegrádi négyek és Izrael budapesti csúcsszintű találkozójáról szólva megírja, hogy Netanjanu a zárt ülésen – a Reuters által megszerzett hangfelvétel tanúsága szerint – Európa számára a túlélés szempontjából – mind biztonsági, mind gazdasági értelemben – létkérdésnek nevezte, hogy a kontinens változtasson Izraellel szembeni eddigi magatartásán. „Európa Izraelnél ér véget” – érvelt Netanjahu amellett, hogy országa az európai értékek védelmezője.
A Netanjahu által Budapesten tett különböző kijelentéseket illetően az is bejárta a nemzetközi sajtót, hogy a miniszterelnök elismerte: Izrael több tucat alkalommal csapott le Szíriában a Hezbollah fegyverszállító konvojaira. Ezt először a Haaretz című izraeli lap jelentette. A Russia Today című angol nyelvű orosz hivatalos hírportál részletesen ismerteti a médiának kiszivárgott hanganyagot. Eszerint Netanjahu hosszasan panaszkodott amiatt, hogy az Európai Unió politikai előfeltételeket támaszt az Izraellel való együttműködéshez technológiai és minden más területen. Ezt az őrültséget – jelentette ki az izraeli miniszterelnök – senki nem csinálja, csak az EU. Netanjahu – jegyzi meg a Russia Today – arra utalt, hogy az unió az EU-izraeli társulási megállapodás fejében előrelépést szeretne látni a palesztinokkal való megbékélési folyamatban.
Netanjahu szerint az EU, úgymond, Izrael aláásásával a saját biztonságát ássa alá. Ezen a ponton – folytatódik a Russia Today hangfelvétel-ismertetése – Orbán Viktor félbeszakította az izraeli kormányfőt, és azt mondta: „Netanjahu úr, az Európai Unió még ennél is különösebb. Az EU azokkal szemben is feltételeket támaszt, akik az EU-n belül vannak, nem csak azokkal az országokkal szemben, amelyek kívül vannak”.
Más téma. Az EU egyik fő vívmányát, a munkaerő szabad áramlását fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál által közölt véleménycikkében Tomáš Prouza, Csehország volt EU-ügyi államtitkára. Az írás kiinduló pontja, hogy Tony Blair egykori brit miniszterelnök nemrégiben terjedelmes elemzésben jutott arra a következtetésre, hogy az unióból való kilépésre, a brexitre készülő Nagy-Britanniának meg kellene állapodnia Brüsszellel: a brexit elmarad, ha cserébe érezhetően korlátozzák a mozgásszabadságot, a több uniós ország állampolgárainak nagy-britanniai munkavállalási lehetőségeit.
Prouza szerint ma még az az általános hangulat ugyan, hogy „a kilépés az kilépés”, de a dolgok gyorsan megváltozhatnak, ha körvonalazódnak a kilépés várható gazdasági következményei, megindulhat a lázas útkeresés a brexit-döntés csapdájából. Emellett – folytatódik a cseh elemző gondolatmenete – figyelembe kell venni, hogy Nyugat-Európa már nem szerelmes a posztkommunista országokba. És a dolgok csak még rosszabbra fordulnak azzal, ha az új tagállamok nem hajlandóak az ésszerű megállapodásra olyan bonyolult kérdésekben, mint a migráció, illetve a menekültpolitika – teszi hozzá Tomáš Prouza.
Az EUObserver által közölt véleménycikk szerint: ha mindehhez hozzáadjuk az általánosabb értelemben is romló magyarországi és lengyelországi helyzetképet, akkor olyan kép rögzülhet Közép- és Kelet-Európáról, hogy a térséget csak az EU által nyújtott előnyök érdeklik, és a tagság áráról már hajlamosak megfeledkezni ebben a régióban.
Ez – vélekedik a cseh szakértő – sajnálatosan téves kép lenne, legalábbis a térség néhány országa vonatkozásában, de semmi olyan eszköz nem áll rendelkezésre, amellyel hatékonyan meg lehetne változtatni ezt a képet.
Mindennek ára lenne, és még jól járnánk, ha megúsznánk annyival, hogy 2020 után kevesebb fejlesztési támogatást kapunk: fennáll az a veszély is, hogy ellenőrizhetetlenné válhat a mozgásszabadságról szóló vita. Különösen akkor, ha újraindul az európai integráció francia-német motorja, és az euró-övezet mélyebb integrálásának szentelnek majd minden figyelmet, hanyagolva az azon kívül állókat – figyelmeztet a volt cseh unióügyi államtitkár.