A Politico amerikai hírportál európai kiadása úgy sejti, hogy a többnyelvűség, az oktatás és a sport ügyei tartozhatnak majd az új összetételű Európai Bizottságban a magyar EU-biztos hatáskörébe. Orbán Viktor az újabb ötéves ciklusra ismét Várhelyi Olivért jelölte az uniós végrehajtó testületbe.
Várhelyi eddig a szomszédsági politikáért és az EU-bővítés témájáért volt felelős, de a brüsszeli politika világában általában jól tájékozott portálok már hónapok óta azt valószínűsítik, hogy ezt az igen fontos területet nem kapja meg újra Magyarország.
A Politico ezúttal annyit ír Várhelyiről, hogy Brüsszelben „ellentmondásos” a megítélése, és utal arra az esetre, amikor a magyar biztos egy bekapcsolt mikrofon mellett óvatlanul idiótának nevezett európai parlamenti képviselőket. Az amerikai portál kitér arra is, hogy
Brüsszel és Magyarország viszonya újabb mélypontra jutott, miután Orbán békemissziónak nevezte el körutazását, amelyet Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban tett.
Még előtte a Politico és több más hírforrás is írt arról, hogy Várhelyi bővítési biztosi szerepkörében eljárva igyekezett bagatellizálni az EU-tagságra pályázó Szerbiával kapcsolatos jogállamisági aggályokat.
Mostani áttekintésében az amerikai portál ezt nem taglalja, de megjegyzi: ha Várhelyi nem megy át az Európai Parlament illetékes bizottságának a meghallgatásán, akkor Magyarországnak más személyt kell jelölnie. Az utóbbi hetekben ilyen lehetséges B-verzióként emlegette a média Győri Enikő fideszes EP-képviselőt. Az a terület, amit most a Politico kilátásba helyez a magyar EU-biztosnak, valamivel szűkebb annál a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi portfóliónál, amit Navracsics Tibor látott el a Jean-Claude Juncker vezette bizottságban 2014–19 között.
Az EU-bővítés témakörét egyébként a Politico tudomása szerint a már eddig is bizottsági alelnöki rangú, lett Valdis Dombrovskisnak szánja Ursula von der Leyen bizottsági elnök, mégpedig úgy, hogy a feladatkört kiegészítenék Ukrajna újjáépítésének a feladataival.
A Reuters az Orbán Viktor által a hét végén kilátásba helyezett kormányátalakítással foglalkozik, és kiemeli azt, hogy új minisztérium fogja ellenőrizni a gazdaságot és az állami pénzügyeket, amellett, hogy jövő március elsejétől új ember ül a központi bank élére, Matolcsy György helyére. Orbán és Matolcsy egymást vádolja, amiért tavaly elszabadult az infláció – írja a hírügynökség, hozzátéve, hogy a Nemzeti Bank elnöke erőteljes hangon bírálta a kormányt az ársapkák gyakorlata és a kamatok maximálása miatt, a kormány pedig a kamatterhek gyorsabb csökkentésére sürgette a jegybankot. A kormányfő bejelentette, hogy a választás előtti évre, 2025-re egyetlen csúcsminiszter veszi majd kézbe a gazdasági helyreállítás tervét. Erre a posztra Nagy Márton kinevezését valószínűsítik, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig az MNB élére kerülhet.
A Fidesz – állapítja meg a Reuters – igyekszik növelni támogatottságát, miután a júniusi európai parlamenti választáson az elmúlt csaknem két évtized legrosszabb eredményét érte el országosan. A hírügynökség beszámol arról, hogy Orbán egyfelől a fiskális fegyelem szükségességéről beszélt, másfelől olyan költségvetést helyezett kilátásba 2025-re, amely 3-5 százalékos gazdasági növekedéssel, nagy béremelésekkel, a gyermekes családok számára több adókedvezménnyel és a kisvállalkozások támogatásával számol.
Alma Zadic zöldpárti osztrák igazságügyi miniszter és Werner Kogler alkancellár, a Zöldek választási listavezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a hónap végén tartandó parlamenti választáson a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ arat győzelmet, akkor
politikai befolyás alá fogják helyezni az igazságszolgáltatást, és a független médiát magyar mintára szétzúzzák
– ismerteti a Die Presse című bécsi lap az APA hírügynökség jelentését.
„A Trumpok és az Orbánok félnek a független igazságszolgáltatástól” – fogalmazott Zadic. Kogler azt emelte ki, hogy ha az FPÖ kormányra kerül, akkor nem csupán a demokratikus intézmények elleni támadásokra kell számítani Ausztriában, hanem arra is, hogy az ország külpolitikai irányvonalában Putyin-barát álláspont jelenik meg, és
kokettálni kezdenek az öxit – vagyis az EU-ból való osztrák kilépés – gondolatával is.
Az FPÖ-t az Európa-ellenes magatartás is összekapcsolja Orbánnal – mondta Kogler, és Oroszország EU-n beüli trójai falovának minősítette a magyar miniszterelnököt. Az alkancellár a jogállamisági vonatkozások mellett gazdasági értelemben is intő példának nevezte Magyarországot, mondván,
az utolsó helyre csúszott le Európában, és mutatói alapján az ország a bolgárokkal együtt a kontinens-rangsor végére került. Ennek pedig – tette hozzá az osztrák zöldpárti politikus – az a következménye, hogy a magyar fiatalok távoznak a korrupció államából. Ezt Ausztriában el kell kerülni – hangoztatta.