Hogyan segített hamis történetet továbbítani egy magyarországi alapítású híroldal Szlovéniából Görögországon át egészen Észak-Macedóniáig (How Hungary-funded news sites helped a false story travel all the way from Slovenia through Greece to North Macedonia) – címmel jelent meg oknyomozó cikk a nemzetközi média-munkacsoporttal dolgozó Global Voice összegzésében. Az egész történet a Prespa-megállapodásig megy vissza, amit a görögországi Prespa tónál írt alá még 2018 júniusában Zoran Zaev észak-macedóniai és Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök. Ők ketten kenőpénzként euró milliárdokat tettek zsebre – állítja a macedón közösségi médiát 2019 júliusában elárasztott cikkek és linkek özöne.
A Prespa-megállapodás hátteréről röviden annyit, hogy annak megkötésével lezárult a két ország közti, 27 éven át tartott vita és megnyílt az út Észak-Macedónia előtt, hogy a NATO és az Európai Unió tagja lehessen. A cikk szövevényes ábrával indít, amely az egy évvel ezelőtti propaganda, azaz hamis állításokat tartalmazó írás útját követi végig, s aminek kiinduló pontja az Orbán Viktorhoz köthető médiatulajdonosok, Schatz Péter és Adamik Ágnes nevével fémjelzett médiahálózat. Az eredeti cikk ugyanis egyrészt a szlovén Demokracija és a Nova 24 TV hírei közt jelent meg. Mindkét médium egy olyan hálózathoz tartozik, amelyik tőkeinjekciót kapott a magyar kormányfővel kapcsolatba hozható üzletemberek révén. Szerkesztőségi alapelveik pedig sokban megegyeznek a Janez Janša, a Szlovén Demokrata Párt vezetőjének, Orbán egyik uniós néppárti szövetségesének a nézeteivel.
A történetet ilyen címmel adták elő jó egy évvel ezelőtt: Íme, így csinál üzletet a baloldal. S nem kevesebbet, mint azt állította, hogy az Európai Unió Észak-Macedóniának 30 milliárd eurót adott megvesztegetésként, Görögországot pedig 1000 milliárd euróval korrumpálta különféle fejlesztéseket ígérve. A szlovén médiahálózatot birtokló magyar tulajdonosok később észak-macedóniai médiumokat is a portfóliójukhoz csatoltak. A Facebookon nemrég megjelent cikkek és linkek egyértelműen a nacionalista ellenzéki pártokhoz köthetőek, és gyűlöletbeszédet is tartalmaztak.
Elsőként a prágai Globsec kezdte felderíteni a hamis információkat és szövevényes útjukat a magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező médiatulajdonosokból kiindulva.
A szlovák rendőrségi jelentése szerint 30 menekültet fogtak el Párkánynál: 18-an tehervagonok alá bújva akartak elmenekülni Magyarországról, 12-en gyalog érkeztek és próbálkoztak ugyanezzel, a többségük afganisztáni volt – adja hírül az AP amerikai hírügynökség alapján a minnesotai Star Tribune. A hír szerzője megjegyzi, nem tartozik a szokványos útvonalak közé a Szlovákián keresztül történő menekülés Németországba.
A nemzetközi média központi témája – már ami a magyar vonatkozású híreket illeti – a 30 évvel ezelőtti határnyitás, a Sopron közelében lezajlott páneurópai piknik, valamint Angela Merkel és Orbán Viktor mai találkozója. Ezzel foglalkozik a The Times, a Deutsche Welle, az orosz Gazéta, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és számos osztrák lap. A német kancellár előzetes üzenetét idézik, amely szerint ez a piknik vezetett végül még ugyanabban az évben, november 9-én a berlini fal leomlásához. S ami után egy hónap alatt csaknem 60 ezer keletnémet Bécsen át eljuthatott egészen Nyugat-Németországig. A Financial Times leginkább arra a kontrasztra hegyezi ki a cikket, ami az akkori határnyitás és a mostani határzár között van, illetve számos cikk Orbán Viktorral szembeni éles kritikáját adja közre: egyrészt az orosz csapatok kivonulásáról elhangzott beszédét vetik össze a mostani oroszbarátsággal, illetve a demokrácia melletti kiállását mostani illiberális eszmerendszerével.
Az egykori MDF-es Nagy Lászlót is megszólaltatják, aki a piknik egyik hajdani szervezője volt, most viszont támogatja Orbán kerítéspolitikáját. Mert nagy a kettő közti különbség, mondja: akkor 45 éves börtönünkből szabadultunk ki, s a kerítés akkor ellenünk épült, most viszont a védelmünkre.
A magyar származású, Ausztriában élő Paul Lendvai ismert médiaszemélyiséggel közölt interjút szintén a 30 éves rendszerváltás kapcsán az ORF, a The Financial Times és a Der Standard. A putyini orosz aspektusból és a kelet-közép-európai autoriter vezetők hatalmi gépezetének aspektusából ítélve meg a mai helyzetet Lendvai azt mondja: ez a rendszer az erőszakon és a hazugságokon alapult – és ekként épül továbbra is. Emellett az amerikai külügyek, a Foreign Affairs szeptemberi/októberi számában is találunk írást tőle, amelyben sorra veszik az autoriter vezetőket: Putyint, Erdogant, Dutertét és Hszi Csin-pinget és persze Orbán Viktort is, akiről Paul Lendvai ad analízist. Arról a politikusról a többiek társaságában, akit idealizáltak a magyarok, pedig hát rá kellene döbbenni, hogy az az ember, aki Nagy Imre temetésekor még a demokráciát és a liberalizmust hirdette, az mára annak pusztulását okozza.