Ahogy arra számítani lehetett: a pekingi Orbán–Putyin-találkozó nem csupán egy futó kaland (volt). A nemzetközi sajtó nehezen tér napirendre felette, így a The Washington Post moszkvai tudósítója is bevetette magát az értékelések özönébe. Az itthon már ismert részletek ismertetése nélkül kiemelendő, hogy Orbán szívélyes eszmecseréje Putyinnal tovább mélyíti a NATO és az EU-partnerek frusztrációját, amikor az orosz vezér szándékos elszigetelésére tett igyekezetet Orbán fokozatosan aláássa, és amikor rendszeresen ellenszegül az Oroszország elleni szankcióknak is. (Orbán egy súlyosan beteg ember mozdulatsorozatát adta elő találkozásakor Putyinnal; folyton igazgatta zakóját, nyakkendőjét, orrát simogatta, papírért, ceruzáért nyúlkált, és kezdte folyton mindezt elölről.)

A cikk egyébként – a szerző szerint azzal a legsúlyosabb váddal kezdődik, hogy Orbán akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a Kreml ura ellen. Megadja rá a magyarázatot is, emlékeztetvén arra, hogy Magyarország jó előre közölte: nem fogja letartóztatni Putyint, még akkor sem, hogy hazánk aláírta a Nemzetközi Büntető Bíróság római rendeletét.

A The Washington Posttal szemben az időnként szélsőségbe hajló jobboldali The Washington Times is ritka és meglepő találkozónak minősíti azt, hogy milyen körülmények között tárgyalt Putyin egy uniós tagország vezetőjével. Ezek szerint ezt még a lap szerkesztői is ízléstelennek, elfogadhatatlannak tartják. Nem csoda hát, hogy beszámolójuk szerfölött szűkszavú. A találkozót értékelve mindenekelőtt azt emelik ki, hogy Orbán az Európai Uniót és szankciót hibáztatta azért, amit most kénytelenek elszenvedni a magyar–orosz kapcsolatok.

Az észt kormányfő, Kaja Kallas Párizsban elejtett megjegyzése is megjárta a nemzetközi hírfolyamot, mivel kijelentette: nagyon kínos volt látni, hogy egy uniós tagország kormányfője kezet fog a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal, ráadásul mindez nem is következik a magyar történelem logikájából – olvasható a Wisconsin állambeli WHBL rádiósportálján, ami rögtön emlékeztet is arra, hogy az 1956-i forradalom leverésekor, amikor a szovjet hadsereg tankokkal vonult be Budapestre, 2600 magyar vesztette az életét, és 600 szovjet katona is elesett az utcai harcokban. A Reuters ennek kapcsán megjegyzi: Orbán mindennek tudatában még szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Putyinnal, és minden bizonnyal ő lesz az egyetlen az Európai Unió 27 tagországának vezetői közül, aki nem fogja megszavazni decemberben az EU felvételi tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

Bulgária megvédte álláspontját, amikor a magyar és szerb panaszokra reagált: szerinte joga van az orosz gáz tranzitra olyan adót kiszabni, amilyet csak akar. Miután hazánk és Szerbia is az orosz gázt vásárolja mind a mai napig, ellenséges lépésnek tartja a megawatt/óra teljesítmény árának 10 dolláros emelést – tálalja a konfliktust részletesen a Szabad Európa. A bolgár kormányfő, Nikolai Denkov ugyanis a tiltakozásra reagálva azt mondta: legalább így kialakul egy olyan versenyhelyzet a gázpiacon, amely végre átrendezheti azt, ami szerinte Európa javára válhat. No, és ezzel a piaci árral (korántsem titkolta) a bolgár érdekeket is szolgálja, jól jön ez a költségvetésüknek, legalább 1 milliárd dollár javítható egy év alatt. Beszállt a vitába a bolgár pénzügyminiszter is, aki a Financial Times-nak elmondta: nem az volt Szófia célja, hogy az említett két ország számára drágábban adják a gázt, hanem az, hogy ezzel kevésbé nyereségessé tegye az oroszok számára a gáz szállítását Bulgárián keresztül. Ez egyébként – nagy vita közepette – politikai kérdéssé vált, amiről a bolgár parlamentben is ütköztek a vélemények és végül az oroszellenes pártok kerekedtek fölül a maguk igazával.

Az előzményekhez tartozik, hogy Oroszország leállította az ukrajnai háború kirobbantása után a gázszállítást Bulgáriába, miután az nem volt hajlandó rubelben fizetni érte. Abba viszont belement, hogy a Gazprom átszállítsa a balkáni ország területén a gázt a két legnagyobb oroszbarát országnak, Szerbiának és Magyarországnak.

Szijjártó Péter és szerb kollégája megtorló lépéseket helyezett kilátásba. Az orosz TASZSZ hírügynökség viszont jelentette: Putyin és Orbán a minapi találkozóján megtárgyalta az ügyet Pekingben.

A Romania Insider írja: az OTP egyáltalán nem örül annak, hogy ottani fiókjára korántsem tett kedvező ajánlatot a Banca Transilvania, majd még ezt is túllicitálva, a Raiffeisen Bank Romania sem. Az ügylet egyelőre megakadt, mert egy újabb befektető is érdeklődik a májusban eladásra kínált romániai OTP iránt.