Nem egy elemzés hozza képbe Trump bukása kapcsán a magyar kormányfőt is. Ilyet találtunk például az MSNBC külpolitikai elemzésében, amelyben Trumpot, Boris Johnsont és Orbán Viktor egy kalap alá vette – alapvetően populista politikájuk, illetve a migráció miatti félelemkeltés tekintetében.
Németország megpróbálta kezelni a migrációs válságot, Boris Johnson és a magyar kormányfő a félelem légkörét megteremtve játszotta ki a migrációs kártyát. Trump ennek a populista irányzatnak a leghatalmasabb vezetője volt, azonban veresége ennek a politikának az összeomlását hozhatja. Trump barátkozása a diktátorokkal kiemelt téma volt már a kampányban is, illetve az, hogy a diktatórikus hajlamú vezető miként hozza előnyös helyzetbe állami pénzeken a saját családját vagy ismeretségi körét, és ezzel egyidőben igyekszik a médiát is maga alá hajtani.
Trump próbálkozása azonban kudarcba fulladt: épp ennek következtében számos demokratikus intézmény és a média is megerősödött, mert Amerikában még működőképes a demokrácia.
A Newsweek arról ír, hogy nem jött be Orbán számítása, hisz’ még szeptemberben a Reutersnek adott interjúban hitet tett Trump mellett, sőt úgy fogalmazott, hogy nincs alternatíva, csak Trump győzhet. Magabiztosan állította a magyar kormányfő, hogy azért tart ott, ahol 30 év elteltével is, amióta politizál, mert mindig hitt az „A-tervben”, ami mindig be is jött neki. Miközben méltatta, hogy mennyire kivételesen jó a kapcsolata Trump elnökkel, megjegyezte, ez a fajta nyitottság és figyelmesség kevésbé lenne jellemző Bidennel való kapcsolatában. Orbán volt az első uniós vezető, aki 2016-ban gratulált Trumpnak győzelme alkalmából, viszont most az utolsók között tette ezt, miután győztesnek nyilvánították a demokrata elnökjelöltet.
Janez Jansa szlovén kormányfő viszont egyenesen megtagadta, hogy gratuláljon Joe Bidennek, mert a média bejelentését nem, csak a bíróság majdani döntését tekinti mérvadónak. A First Lady, Melania Trump tudvalevőleg Szlovéniából származik. Andrzej Duda lengyel államfő nemcsak gratulált Trumpnak, hanem reményét fejezte ki, hogy még szorosabbak lesznek a lengyel–amerikai kapcsolatok.
A Die Pressetől a Le Figaróig a lapok beszámolnak arról a magyar keltezésű hírről, amely szerint Orbán az uniós büdzsé vétójára készül, mert tág értelmezésben szerepel benne a jogállamisági feltételek számonkérése. Az AFP kormányzati reakciót szeretett volna a hírre, de nem kapott.
A kínai Xinhua hírügynökség jelentéséből tudtuk meg, hogy Covid-pozitív lett az a 31 éves biztonsági/titkosszolgálati ügynök, aki Szijjártó Pétert Kambodzsában kísérte. Összesen 892 embert teszteltek, mint kontaktszemélyt, s ebből a merítésből lett egy szerencsétlen eset. Kambodzsa a mostanáig 295 koronavírusos esetet regisztrált, egyetlen halálesetet sem és 288 a felgyógyultak száma.
Az orosz nyelvű Novosztyi Pridnyesztrovje – Dnyeszter menti hírek – beszámol arról, hogy decembertől orosz vakcinát importál Magyarország, 2021-től pedig fokozatosan emeli majd a behozandó oltóanyagok mennyiségét. Emellett elkezdi a vakcinagyártást is.
A Berliner Zeitung viszont arra figyelmeztet, hogy uniós egyeztetést nélkülözve kezd el orosz oltóanyagot importálni a magyar kormány. Moszkva elsőként engedélyeztetett Szputnyik-V néven Covid-elleni oltóanyagot, ami nemzetközi szakmai berkekben aggodalmat keltett. Nem sokkal később regisztrálták az orosz hatóságok az EpiVacCorona elnevezésű szert. A Berliner Zeitung nem tudja, hazánk melyiket fogja behozni az országba.
A Deutschlandfunk úgy értesült, hogy a Szputnyik-V érkezik hozzánk, amit nem ismernek el egyelőre hatékony szernek Oroszországon kívül.
A Wien Online-ből olvashatunk részleteket arról, a magyar rendőrség átadta a nyomozati anyagot a Jász-Nagykun-Szolnoki megyei ügyészségnek arról a bűncselekményről, amelyben egy tunéziai orvos 27 éves fiát késsel meggyilkolta a barátnője, majd a tetemet bőröndben bérelt autóval szállította Magyarországra, s Jászalsószentgyörgyön a csatornába dobta, de egy hónappal később gyerekek találták meg. A fiatal nő beismerte bűnösségét, őrizetben van – adta hírül az APA.
Sokkoló számokról ír az orosz nyelvű Intex-press, amikor a Belarusz és a magyar katonai, illetve fegyvervásárlások volumenét hasonlítja össze. A két ország mérete, lakossága hasonló, ezért tartja az elemzés sokkolónak egyrészt azt, hogy Belarusz jövőre 150 millió dollárnyi fegyvervásárlással számol, míg Magyarország 5500 millió dollárt költött az elmúlt egy-két évben, illetve további beszerzéseket tervez a következőben. Majd részletezi a cikk a magyar katonai beszerzéseinket: 1700 millió eurót költött a magyar kormány fegyverekre Németországban, 1000 millió dolláros üzletet kötött az amerikaiakkal és 2400 millió a legmodernebb gyalogsági harcjármű hazai gyártására van betervezve.
Megjegyzi: miközben Magyarország nem a leggazdagabb európai ország. És azt is, hogy Belarusz 23-szor kevesebbet költ ilyen célra, ami – a cikk szerzője szerint – azt jelenti, hogy a térség egyik legszegényebb országa lett.