Ma reggelre a Bloomberg vette át a médiafőszerepet abban a végeláthatatlannak tetsző szappanoperában, amely Magyarország, illetve Ukrajna és az Európai Unió egyaránt viszontagságos viszonyáról szól. Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az amerikai üzleti hírügynökségnek adott nyilatkozatában jelezte: Budapest kész visszavonni az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatással szemben kilátásba helyezett vétóját, ha Brüsszel felszabadítja a Magyarországnak szánt, de jogállami aggályok miatt zárolt összes EU-pénzt.

Magyarország váltságdíjat követel – a Politico ezzel az alcímmel ismerteti a Bloomberg-interjú tartalmát. Az amerikai hírportál európai kiadása szerint az Európai Bizottság éppen azon van, hogy feloldja 10 000 millió euró zárlatát a Budapest által vállalt igazságügyi reformintézkedések elismeréseként. Továbbra is visszatart azonban 11 700 millió eurót a felzárkóztatási alapból, valamint – alapvetően korrupciós aggályok miatt – ahhoz a 10 400 millió euróhoz sem fér hozzá Magyarország, ami a covid-válság utáni gazdasági helyreállítást szolgálná. Orbán Balázs tehát a már kézzel fogható közelségbe került 10 000 millión felül lényegében további 22 000 milliót követel annak fejében, hogy Magyarország ne akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 000 millió eurós gazdasági segítséget – az összeg a jelenlegi középtávú uniós költségvetési ciklusból még hátra levő négy évre elosztva értendő, és ugyanez vonatkozik a magyar felzárkóztatási alapokra is. A nemzetközi média – így a Politico – szintén kiemeli a Bloomberg-interjúból, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Budapest szemében továbbra is a „vörös vonal”, a magyar kormány tagság helyett csak stratégiai partnerséget ajánlana Kijevnek.

Mindezek a kérdések a holnap kezdődő EU-csúcs napirendjén szerepelnek, és a Bloomberg a maga részéről óvatosan úgy fogalmaz, hogy Magyarország magas árat kér hozzájárulásának megadásáért, olyannyira magasat, hogy azt a többi EU-országnak nehéz lesz megadnia.

Egyik minapi, múlt csütörtöki áttekintésében egyébként a Bloomberg arról írt, hogy amikor tavaly felfüggesztették több mint 30 000 millió euró folyósítását Magyarországnak, akkor azt az Európai Unió szempontjából áttörésként értelmezték, és Brüsszelben úgy vélekedtek: a pénz visszatartásával végre sikerül elérni, hogy a renegát Orbán Viktor beadja a derekát. Most viszont, amikor – a bíróságok politikai befolyásolásának kizárása véget tett néhány kezdeti lépésnek köszönhetően – küszöbön áll a visszatartott összeg mintegy egyharmadának a feloldása, vajmi kevés jele van annak, hogy sikerülne visszaszorítani a magyar miniszterelnök immár egy évtizede folytatott harcát a liberális demokrácia ellen. A pénzügyi fenyegetések csak még elszántabbá tették Orbánt – állapította meg a Bloomberg.

A hírügynökség megszólaltatta Zgut Editet, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófia- és szociológiaintézetének a kutatóját, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a jogászi fenyegetőzésekkel az EU csak a felszínt karcolja, mert az Orbán-rezsimet összetartó kapocs valójában a megfélemlítés, a dermesztő hatású informális kényszer, amin önmagában a jogalkotás eszközeivel nem lehet segíteni. Összehasonlítva Lengyelországgal, ahol az ellenzék felülkerekedett az október 15-i parlamenti választáson, Magyarországon az Orbán-rendszer már túlságosan mélyen beásta magát, mire az EU komolyan szembe fordult vele – állapította meg Zgut Edit.

Az ARD-nek, a német regionális közmédiumokat tömörítő tévétársaságnak a híradója, a Tagesschau tegnapi riportja arra kereste a választ, vajon sikerre vezethet-e az Orbán-módszer. A magyar kormányfő – fogalmazott a Tagesschau – fenyegető kulisszát épített fel Ukrajna rovására avégett, hogy pénzhez jusson. Az esélyeket illetően a német médium kiemeli: az Európai Unióban most minden eddiginél erősebben érezhető, hogy belefáradtak Ukrajna támogatásába.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője az ARD brüsszeli stúdiójában úgy nyilatkozott, hogy aggályos lenne az Európai Bizottság jogállami hitvallása szempontjából a magyar EU-pénzek felszabadítása, mert az ország nem tesz eleget a követelményeknek.