Orbán azt akarja, Ukrajna adja fel a harcot – írja a Politico azokra az orbáni megfogalmazásokra alapozva, amikben gyakorlatilag nyíltan megkérdőjelezi Ukrajna életképességét szuverén államként – legalábbis a külföldi újságírókkal folytatott beszélgetéséről kiszivárgott hírekből áll össze ez a kép.
Orbán szerint Putyin nem veszíti el ezt a háborút, mert az idő neki dolgozik. A Politico cikkírójának feltételezése, hogy az ilyen kifejezésekkel – mint Orbán csodálója, Rod Dreher, a The American Conservative vezető szerkesztője által is idézett „Ukrajna a senki földje” – a gazdasági problémákról akarja elterelni a közvélemény figyelmét. Elemzők másik csoportja viszont ebben azt látja, hogy korántsem rövidtávú politizálás ez a magyar kormányfő részéről, a Kremllel való kiváló kapcsolatát hosszú távra építgeti. Ezt erősítette meg egyébként David Pressman, Budapestre akkreditált amerikai nagykövet is, amikor közleményt adott ki arról, hogy bár a békéről beszélnek a magyar politikusok, ám közben az oroszok elleni szankciók elítélésével tulajdonképpen ezt meg is cáfolják, s ezzel egyidőben megerősítik a putyini politikát.
Miközben a nyugati, az uniós és NATO-szövetségesek fegyvert és minden egyéb segítséget küldenek Ukrajnának, aközben Orbán azt sugallja, Ukrajnának végre föl kellene adnia a harcot.
Az érem másik oldala: Orbán nem fogja beismerni, hogy oroszpolitikája elhibázott, gyakorlatilag most már tehetetlen is, képtelen korrigálni. Ezért továbbra is kitart Paks II. mellett, sőt, több gázra és olajra kötött szerződést az oroszokkal, mint tavaly – véli Krekó Péter elemző. Ivanna Oresztyivna Klimpus-Cincadze, Ukrajna uniós integritásáért felelős parlamenti bizottság elnöke pedig úgy látja, hogy a korábban csak a magyar nyelv- és oktatási törvény miatt megromlott kapcsolat most sokkal feszültebb, mint valaha volt, legfőképp amiatt, hogy az orosz retorikát hallják vissza Orbántól. Az EU-nak és a NATO-nak ezekre sokkal élesebben kellene reagálniuk, mert kevés azzal elintézni, hogy Orbán véleménye nem azonos az összes magyar ember véleményével.
Volodymyr Ohryzko, volt ukrán külügyminiszter szerint Nyugaton még sokakban nem tudatosodott, hogy Oroszországban sosem volt demokrácia, de óriási a korrupció. Ezért tévednek azok, akik nem akarnak végképp leszámolni Oroszországgal, és illúziókban ringatják magukat – olvashatjuk a volt tárcavezető írását a New Voice of Ukraine oldalán. – Ők Putyint sem ismerik valójában. Párhuzamot von a magyar korrupt kormánnyal, aminek mind ez ideig hitt Brüsszel és tűrte a jogsértéseit, s csak mostanság kezdi „kezelni” pénzmegvonással a minden határon túllépő orbáni vezetést.
De ez kevés – állapítja meg a szerző. Mert az Európai Uniónak nem területi egységben, hanem intézményi egységben kell működnie. Ehhez olyan jogszabályokat kellene kidolgoznia, amelyekkel megszabadulhat a szabályt felrúgó országtól, konkrétan Magyarországtól, hisz’ az orbáni politikát az orosz nagyban táplálja. A Nyugat értékbeli és erkölcsi megtisztulásának részének kell lennie egy ilyen döntés meghozatalának. A szerző bízik abban, hogy ennek a háborúnak a vége egyben a II. világháború utáni korszak végét is jelenti majd. És akkor ennek „szellemében” lehet értelmezni a cikk címét is: amilyen vége lesz a háborúnak, olyan vége/sorsa lesz Magyarországnak is az Európai Unióban.
Ugyanez az ukrán portál Cseh Katalinnal készített alapos interjút, amiben az uniós képviselő elmagyarázza, miért ellenzi az orosz agressziót a magyarok többsége, de azt is, hogy ennek ellenére miért támogatja Orbán Viktort.
Válaszolt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitkára a Magyarországon tanuló diákok levelére, akik a Nyúl éve, az új év alkalmából üdvözölték. Kína első számú vezetője arra bíztatta a kéttannyelvű kínai–magyar iskola diákjait, legyenek a két ország közti barátság nagykövetei és minél többen tanuljanak kínaiul – írja német nyelvű kiadványában, pekingi keltezéssel a kínai központi hírügynökség, a Xinhua. Hszi – mondhatni személyes hangú – levelében úgy fogalmazott, hogy a feleségével együtt igen nagy öröm érte, amikor kézhez kapta a levelet. Felidézte emlékeit 2009-ből, amikor még elnökhelyettesként látogatott el ebbe a magyar iskolába, ahol volt alkalma beszélgetni diákokkal és a tanárokkal is.
A cikkből megtudható, hogy a 2004-ben alapított, most már 12 évfolyamos iskola a maga nemében egyedüli egész Közép-Kelet Európában, 20 osztályában 530 diákot oktatnak. A kínai elnök reményét fejezte ki, hogy minél többen el tudnak majd utazni Kínába, hogy megismerkedhessenek az ország mindennapi életével.
A nemzetközi sajtószemle következő részének forrása: www.muosz.hu
A magyarok a rekordinfláció alatt nyögnek, mert Európában sehol másutt nem emelkednek ennyire gyorsan az árak – állapítja meg az osztrák Die Presse. Az okok egy részét saját magának köszönheti a kormány, függetlenül a szankcióktól. Az ütem decemberben 24,5% volt, amire az utóbbi 26 évben nem volt példa, miközben az uniós átlag csupán 10,4%.
Orbán Viktor az uniós megtorló intézkedéseket teszi felelőssé a bajért – abban az országban, amely a legtöbb kivételt csikarta ki magának. Valójában a gyenge forint mellett az is szerepet játszik a jelenségben, hogy amikor a nyáron elszabadultak az energia- és élelmiszerárak, a kormány egy sor termékre hatósági árat rendelt el. A piac azonban a remélttől eltérően reagált az állami beavatkozásra.
Az üzemanyagra, valamint a gázra és villanyra érvényes ársapka azt eredményezte, hogy senki sem takarékoskodott az energiával. A ráfizetés miatt egy sor benzinkút bezárt. Majd, amikor decemberben a növekvő hiány miatt ismét szabadáras lett a dízel és a benzin, az megint csak lökött egyet az infláción.
Az energiaszektorban 55,7%-kal nőttek az árak egy év alatt (az unióban a középérték: 37,2%), az élelmiszereknél is megugrottak: 47,9%-kal. Megint csak összehasonlításképpen: az EU-ban az átlagos drágulás 17,8%. Az árplafon mellesleg ott is vitathatatlan hatást keltett. És teljesen mindegy, hogy azért, mert az előírt termékekből bespájzolt a közönség, vagy azért, mert a gyárak visszafogták a termelést. Amúgy a kedvezményes áron kínált termékekből folyamatosan hiány keletkezett, a helyettesítőként szóba jöhető áruk ára pedig az egekben járt.
Emiatt már Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is az árkorlát eltörlését követeli, de nem hallgat rá a kormány. Nagyon sokan Horvátországba járnak át vásárolni, mert ott sok minden jóval olcsóbb. Így valóságos hullám indult meg dél felé.
Newsweek Miután a magyar és az osztrák védelmi miniszter hétfői, budapesti találkozóján mindkét fél úgy foglalt állást, hogy egyik ország sem szállít fegyvert Ukrajnának, a lap abban látja az okot, hogy a két kormány erősen függ az orosz gázszállításoktól, ezen felül Ausztria ragaszkodik a semlegességhez. Egyébiránt az ukrán elnök éppen a napokban sürgette, hogy a Nyugat gyorsan juttassa el nekik a megígért hadfelszereléseket.
Orbán Viktor hosszú évek óta erős gazdasági és politikai kapcsolatokat épít Oroszországgal és gyakran emlegeti, milyen szoros viszony fűzi Putyinhoz. Magyarország elítélte az inváziót és beállt a szankciók mögé, ám közben elérte, hogy továbbra is kaphasson olajat a Barátság vezetéken. A Kijevhez fűződő viszony ugyanakkor problémás. Ukrajna a minap berendelte a magyar nagykövetet, mert Orbán azt mondta, hogy a szomszéd ország – Afganisztánhoz hasonlóan – immár a senki földje.
Der Standard Az újjáválasztott osztrák elnök azt közölte ukrán kollégájával Kijevben, hogy országa szolidáris a megtámadott nemzettel, nem hagyja magára, mert olyan agresszió érte, ami csak a 19. század gyarmatosító háborúihoz hasonlítható. Van der Bellen, akit a múlt héten iktattak be a hivatalába, egy rövid pozsonyi látogatás után kereste fel az ukrán fővárost, ahol egymásnak adják a kilincset (Orbán Viktor kivételével – a szerk. megj.) a vezető külföldi politikusok. A legtöbben fegyverszállításokról tárgyalnak.
Az osztrák vendég azt hangsúlyozta, hogy Ausztria katonailag semleges, de politikailag semmiképpen sem az. Így elsősorban arra összpontosított, milyen humanitárius segítséget tudnak nyújtani az osztrákok. A házigazda az aknamezők fölszámolásához kért támogatást, miközben szükség volna mentőautókra, valamint drónelhárító eszközökre is.
Az osztrák államfő felkereste Kijev elővárosát, Bucsát, ahol az orosz megszállók tavaly tavasszal 458 embert mészároltak le. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Bécs adjon otthont a két szemben álló fél tárgyalásainak, ám megjegyezte: nem látja, hogy békegalambok röpködnének a levegőben.
Financial Times A megválasztott cseh elnök lehetőségnek tartja a visegrádi együttműködés bővítését, habár e tekintetben akadályt lát Orbán Viktorban. Petr Pavel példának hozta fel, hogy a magyar honvédség tisztek százail válik meg, mert azok állítólag inkább a NATO-hoz húznak és nem osztják a miniszterelnök oroszbarát álláspontját. Úgy fogalmazott, hogy az eltelt években a hatalom növekvő koncentrációját tapasztalta Magyarországon, éspedig azzal párhuzamosan, hogy korlátozták azokat, akik más nézeten voltak. Ami a hadseregben zajlik, az ennek a folytatása, tette hozzá a volt tábornok, a NATO Katonai Tanácsának korábbi parancsnoka.
A lapnak adott interjúban arra hívta fel az uniós országokat, hogy hagyjanak fel minden illúzióval Kína kapcsán, mert az nem baráti állam és nem lehet úgy viselkedni, mint egy strucc a kínai érdekek láttán. Amit Peking képvisel, az nem összeegyeztethető a nyugati demokráciákkal, ideértve a stratégiai célokat és elveket. Példaként említette, hogy az ázsiai nagyhatalom nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót.
A hivatalba lépése előtt álló cseh államfő egyik első dolga volt, hogy telefonon beszélt a tajvani elnökkel, amit azzal indokolt, hogy országának a sziget fontosabb gazdaságilag, mint Kína. Még akkor is, ha tudja, hogy lépése bizonyos veszélyekkel jár, bár nem gondolja, hogy megszegné a cseh–kínai kapcsolatok bármelyik elvét. Válaszul Peking arra szólította fel Prágát, hogy változtasson taktikáján, mert különben jóvátehetetlen károkat okoz a kétoldalú viszonyban.
Pavel ugyanakkor arról beszélt: tanulni kell abból, hogy Kína nem tudta megfékezni az orosz agressziót, pedig képes lett volna rá. Szerinte már a következő hetekben szállíthatók az első Leopárd harckocsik Ukrajnának, elsősorban Lengyelországból és a régió más államaiból. A vadászgépek ügyében a végén ugyanolyan szerencsés döntés születhet, mint a tankok kapcsán – mondta.
A The Wall Street Journal vezércikkírója szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért fegyvereket, mert nélkülük nem nyerhet. Biden elnök most azt mondja ugyan, hogy nem ad F-16-osokat, de erről már most tudható: csupán annyit jelent, hogy tessék később jelentkezni az igénnyel. Washington minden új kérelem láttán vacillál, mígnem a végén beadja a derekát, és reméljük, hogy ez a jövőben is így lesz. Akkor pedig Kijev profitál belőle a harctéren, majd később, a háború befejeződése után is.
A lap idézi a NATO főtitkárát, aki semmiféle békeszándékot sem lát az orosz államfő részéről, sőt, inkább az ellenkezőjét tapasztalja. Mozgósít újra vagy 200 ezer katonát és új fegyvereket, illetve lőszert szerez be. Célja továbbra is az, hogy ellenőrzés alá vonja Ukrajnát. Zelenszkijnek leginkább az ATACMS jelzésű, csaknem 300 kilométer hatótávolságú harcászati rakétarendszerre van szüksége, mert azzal sokkal távolabbi célokat is elérhet és ki tudja kergetni állásaikból az oroszokat.
Ily módon még a Krím-félszigeten is szóba jöhetnek, de nem látható, hogy miért nem lehetne odaadni az ukránoknak. Legalább ennyire fontosak a vadászgépek, általuk nagyon javulna az ukrán légi csapásmérő képesség, miközben bőven van a világban nélkülözhető példány ebből a típusból. Ha szállítanák, az egyben megmutatná, hogy a Nyugat segíti az ukrán védőket, és nagy elrettentő hatást fejtene ki a háború utáni időkre is. A győzedelmes Ukrajna a Nyugat szövetségese lesz, akár belép a NATO-ba, akár nem.
Putyin hosszabb háborúra mozgósít. Azt hiszi, kibekkelheti Kijev elszántságát és a nyugati támogatást. Ám ez csak még sürgetőbbé teszi, hogy érkezzenek olyan fegyverek, amelyekkel kiűzhetik az oroszokat az elvesztett területekről, vagy legalábbis azok jó részéről – még az idén. Ez egyben azt jelentené, hogy érvényes a Reagan-doktrína, vagyis: segíteni kell azokat, akik a saját szabadságukért harcolnak és halnak meg. E célért a Fehér Ház sokat tehet – hosszú távú rakétákkal és harci gépekkel, éspedig amilyen gyorsan csak lehet.