A kormány is kiadott egy közleményt, amely szerint a visegrádi államoknak meg kell védeniük saját kiváltságaikat a határok nélküli rendszerben, mivel más országok mini Schengent terveznek, a kelet-európaiak kizárásával. Ezenkívül a magyarok előterjesztik Brüsszelben, hogy miért elfogadhatatlan a kvóta, és Magyarország miért nem ért egyet Törökország és az EU hátsó szobában kötött megállapodásával.

Orbán és a Fidesz-küldöttek csak közvetve vették célba Németországot, viszont a kormányfő meghitt bizalmasa, Schmidt Mária magára Merkelre összpontosította a bírálatot. Mint írta, a kancellár nem akar demokráciát, hanem támogatóival együtt azon van, hogy a németeket és az európaiakat multikulturális, globalizált és muzulmán lakossággal váltsa fel. A történész szerint a nyugati politikusokat az öngyűlölet vezérli. Továbbá a német újságírókat utasították, hogy csak kedvező cikkeket jelentethetnek meg a menekültekről. Schmidt Mária itt Udo Ulfkotte összeesküvés elméletére támaszkodik.

A Die Zeit úgy látja, hogy hiába jutnak kompromisszumra menekültügyben a német pártok, európai szolidaritás nélkül az semmit nem ér, ezért szükség esetén kényszeríteni kell az érintett országokat a közös álláspont elfogadására. Itt az ideje, hogy a Merkel-kormány a továbbiakban ne legyen szégyenlős, és kösse össze a pénzügyeket a bevándorlással. Mert az abszurd, hogy főként a kelet-európai tagállamok gúnnyal és megvetéssel beszélnek a telhetetlen brüsszeli hatalomról, ugyanakkor igencsak tartják a markukat a regionális támogatásért.

Persze a pénzügyi függést nehezen lehet összeegyeztetni az idegenellenes macsósággal, ami főleg a magyarok, de újabban a lengyelek részéről is megmutatkozik. Ám lassanként szólni kellene nekik ez ügyben. Az unió jó 10 év alatt milliárdokat fizetett a keleti tagoknak, hogy emelje az életszínvonalukat, korszerűsítse a lepusztult infrastruktúrájukat és versenyképesebbé tegye a gazdaságukat. Cserében joggal várja el a szolidaritást, beleértve a katonai segítséget az oroszokkal szemben…

A The Wall Street Journal írja, hogy a brüsszeli Bizottság ma terjeszti elő javaslatát, amelynek értelmében az unió külső határainak védelmében összevonnák a nemzeti határőrizeti szerveket, valamint az EU erre szolgáló intézményét, a Frontexet, ám több tagállam, köztük Magyarország ellenzi az elképzelést. Az indítvány Brüsszelnek adná a végső szót a schengeni külső határ felügyeletében, ha valamely tagország nem tudja megfelelően ellátni a feladatot. Támogatják a németek és a franciák, Szijjártó Péter viszont kijelentette, hogy itt a nemzeti szuverenitás szerves részéről van szó és ő a maga részéről nem ért egyet azzal, hogy a közösség ultimátumszerűen átvegye a határok ellenőrzését. Arról pedig, hogy válság esetén a tagok napokon belül 1500 embert állítanának ki, úgy vélekedett, hogy ekkora erő Magyarország déli határainak őrzésére sem elegendő.

Hóman Bálint fontos szereplő volt a magyar történelemben, a tiszteletére emelendő szobor azonban méretes dorgálásban részesült az illetékes amerikai nagykövettől, miután az egykori miniszter nyíltan hangoztatta antiszemita meggyőződését és a nácik szövetségese volt egy olyan korszakban, amikor több mint félmillió magyar zsidót gyilkoltak meg – írja a Washington Post.
Az emlékművet pedig éppen akkor akarják felállítani, amikor sokan aggódnak, mármint hogy az Orbán-kormány nem tanulta meg a történelem leckéjét. 2010-i hatalomra jutása óta a miniszterelnök reakciós álláspontjáról vált ismertté. Ukrajna kapcsán összeállt az oroszokkal, megpróbálta megadóztatni az internetet és hatalmas kerítést építtetett, hogy távol tartsa a menekülteket. Időnként úgy tűnik föl, élvezi, hogy Nyugaton hírhedtnek tartják – tavaly egyenesen azt mondta, hogy illiberális demokráciát akar építeni. Bár a szobrot részben az igazságügyi tárca pénzéből finanszírozzák, a kabinet csak közvetve állt a terv mögé.

A kezdeményező Hóman Bálint Alapítványnak tagjai olyanok, akik kapcsolódnak a szélsőséges Jobbikhoz, utóbbi segít még inkább jobbra tolni a Fideszt. Az alkotás hívei azzal érvelnek, hogy Hóman zsidóellenessége egyszerűen a korból következett, és hogy munkásságának megítéléséhez túl kell lépni a személyes meggyőződésén.

Ezzel szemben Balogh S. Éva, a Yale korábbi történész professzora úgy gondolja, nehezen lehet vitatni a politikus beállítottságát, valamint azt, hogy élenjáró szerepe volt a zsidótörvények megalkotásában. Az Egyesült Államok most csatlakozott azokhoz, akik bírálják az emlékmű gondolatát. Az igazi vita azonban Magyarországon zajlik, ahol sokan úgy vélik: az egész ügy megint csak arról tanúskodik, hogy az ország küszködik, hogy elismerje saját szerepét a holokausztban, és esetleg bizonyíték arra, hogy a történelem ismétli önmagát. A cikk idézi a Mazsihisz e hónapban napvilágot közleményét, miszerint vannak, akik vissza akarják hozni az antiszemitizmus sötét és fenyegető árnyékát. 

Hóman vezető szerepet vállalt az antiszemita törvények meghozatalában, majd 1944-ben sürgette a zsidók deportálását – tudósít a BBC. A székesfehérvári polgármester azt közölte, hogy az érintett alapítványnak jogában áll tisztelegni az egykori miniszter előtt, de kérte, hogy ha az ragaszkodik az emlékműhöz, akkor fizesse vissza várostól és a kormánytól kapott támogatást. Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke ugyanakkor elítélte a tervet. Hangsúlyozta, hogy az megrázó érzéketlenséget árul el a zsidó néppel szemben. Mert ha ilyen nyíltan tisztelegnek olyasvalaki előtt, akinek közvetlen szerepe volt ennyi ember meggyilkolásában, nos, annak az az üzenete, hogy a zsidó életek nem számítanak. Kantor hozzátette, hogy zavaró és lelketlen, ha bárki magyar hazafinak minősíti Hómant. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!