Orbán már baljós háttérhatalomként beszél egykori jótevőjéről és arra int, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott szervezeteket kitilthatják az unióból. Németh Szilárd nyilatkozata csak fokozta a félelmeket, hogy támadás készül a civil társadalom ellen az EU első illiberális demokráciájában. Emberijog-védők attól is tartanak, hogy ez csupán a bevezetés és erősödik a nyomás az OSI-ra a szomszédos államokban is. Trump megválasztása után Soros azt írta, hogy az USA ezután képtelen lesz előmozdítani a demokráciát a világban.

A liberális politikai ellenzék gyenge, a független sajtó hanyatlik, így az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) azt mondják, hogy gyakran ők a miniszterelnök leghatékonyabb bírálói. A kormány most szigorítani akarja a szabályozásukat. Chris Stone, az OSI elnöke szerint egy csomó hatalom úgy gondolja, hogy ha lezajlottak a választások, akkor a következő négy évre be is fejeződött a politika. Ám a demokrácia nem így működik. A polgárok továbbra is kinyilvánítják véleményüket, szervezetekbe tömörülnek és – igen – támogatást kérnek. Csakhogy a támadások miatt újraélednek az egykori félelmek a szocialista időkből és jó páran már csak úgy adnak pénzt az NGO-knak, ha titokban marad a kilétük. Azon kívül a civilek érzékeny kérdésekről sokszor nem beszélnek az irodában, mert feltételezik, hogy lehallgatják őket – mondja Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól.   

Az erősen konzervatív brit lap, a The Daily Telegraph Orbán Viktor fényképével illusztrálva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem érdemes sajnálkozni Trump sajtóellenes kirohanásai miatt, Európának megvannak a maga despotái, akik éppen elég aggodalmat keltenek. Mindenesetre, amiket a leendő elnök mondott, az inkább emlékeztetett egy diktátorra, semmint a szabad világ vezetőjére. Ezért félő, hogy az amerikai demokrácia intézményei nem lesznek képesek megakadályozni a politika benyomulását az igazságszolgáltatásba, illetve elhárítani a sajtószabadság megsértését. Ha valaki kíváncsi arra, hogy mi várható a tengerentúlon, akkor vessen egy pillantást az öreg földrészre, ahol egyes országok arra használták fel az uniós, illetve NATO-tagságot, hogy leplezzék: határozottan átcsúsztak a tekintélyelvűségbe. Már megszólaltak a vészjelzők a demokratikus értékek jövője miatt, miután ezekben az országokban elsöpörték az alkotmányos biztosítékokat, továbbá folyamatosan támadják a bíróságokat, a civil társadalmat és a sajtószabadságot.

Ott van pl. a Népszabadság ügye, de a lap bezárásával párhuzamosan mondott le a Budapest Business Journal főszerkesztője is, aki megírta, hogy szerződtetésekor a tulajdonosok szóltak neki, mármint hogy arról ír, amiről akar, de ne haragítsa magára a hivatalosságokat, mert azok úgy eltapossák az egyébként nem túl jelentős kiadványt, mint egy férget. Hasonló a helyzet Romániában is, ahol a jelek szerint a legrégebbi újság, az 1877-ben alapított konzervatív, demokrácia- és piacbarát România liberă lesz a következő áldozat. Ha a nyugat nem ítéli el ezeket a fejleményeket, akkor a tekintélyelvűség vírusa hozzá is elér, miközben a világ Trump cirkuszát bámulja.

A magyar kormányszóvivő védelmébe vette, hogy az Orbán-kabinet erőteljesen korlátozni kívánja a civil szervezetek működését – írja a The Guardian. Kovács Zoltán az interjúban nemigen igyekezett eloszlatni a félelmeket, mármint hogy a hatalom Trump beiktatása után lecsap azokra a csoportokra, amelyek külföldről, így Sorostól kapnak segítséget. Utalt arra, hogy az új amerikai vezetés alatt kedvezőbb lesz a légkör, így jobban a partvonalra tudják szorítani az NGO-kat. Megjegyezte, hogy Obama idején a civil társadalom kapcsán érkezett washingtoni bírálatok feleslegesen keltettek feszültséget a kétoldalú viszonyban. Úgy értékelte, hogy az országot alaptalanul érték vádak az átláthatóság és a korrupció miatt. Ám mint mondta, jel szerint, Magyarországot a jövőben nem mérik kettős mércével.

Az újság megjegyzi, hogy Orbán és Trump is ádáz ellenfele Sorosnak, akinek a Nyílt Társadalom Alapítványa támogat egy tucat magyar civil szervezetet. Kovács kifejtette, hogy az üzletember nagyon is nyilvánvalóan megpróbált beavatkozni a magyar politikába. A szóvivő nem árulta el, hogy milyen törvénymódosítás készül, de szerinte pl. az NGO-k politikai tevékenysége indokolja, hogy vezetői a jövőben kötelesek legyenek vagyonnyilatkozatot tenni. Szó sincs megfélemlítésről, hangoztatta, de itt is el kell érni az átláthatóságot. Amikor a riporter arról kérdezte, hogy Magyarország miért ellenzi ezeknek csoportoknak a külföldi támogatását, úgy válaszolt, hogy Közép-Európa sem pénzel emberjogi aktivistákat, mondjuk, Nagy-Britanniában. Amikor pedig arra terelődött a szó, hogy a magyar kormány esetleg az orosz vagy az izraeli példát követi, Kovács visszakérdezett, hogy mi a baj Izraellel, az is demokrácia, csak ugyanazokba a gondokba ütközik, mint a magyar vezetés.

Egy névtelenséget kérő budapesti elemző úgy ítéli meg, hogy Orbán aligha indít átfogó rohamot az NGO-k ellen, mert nem akar újabb összecsapást az EU-val. A hatalom immár paranoiás és politikája nem az önbizalomról árulkodik. A Soroshoz kötődő intézményeket egyfajta nemzetközi összeesküvés részének tekinti, jóllehet itt szó sincs ilyesmiről. Olyan emberek álltak össze, akik valami jót akarnak tenni, ehelyett ősellenségként tüntetik fel őket, jóllehet egyáltalán nem fontosak, illetve erősek.

Szijjártó Péter felszólította Németországot, hogy a jövő hónaptól állítsa helyre a szabad forgalmat minden szomszédjával, mert a schengeni belső határok ellenőrzése végzetes a gazdaság számára – jelentette a Die Welt. Magyarország déli határain ugyanakkor fennmarad a szigorú felügyelet, sőt minden érintett államnak úgy kellene védenie a külső határokat, mint ahogyan azt Magyarország teszi. A külügyminiszter az újságnak adott interjúban kifejtette, hogy ha elbukik a schengeni rendszer, akkor arra rámegy a nyitott gazdaság is. Hiszen pl. egy sor külföldi cég nem tart fenn alkatrészraktárt magyar érdekeltségénél, az utánpótlás ütemezetten érkezik.

A politikus egyúttal sürgette, hogy az EU vizsgálja felül az Oroszország elleni szankciókat. Ugyanakkor meglehetősen keményen úgy nyilatkozott a magyar–szerb határon vacogó menekültekről, hogy azoknak Szerbiában kellene regisztráltatniuk magukat és be kellene menniük a fedett szállásokra. Ám szerinte ezek az emberek inkább másutt szeretnének menedéket kérni. Csakhogy senki sem válogathatja meg, hol akar élni, és Magyarország nem engedi meg, hogy bárki illegálisan átutazzon a földjén.

Orbán Viktor vissza akar térni ahhoz, hogy vegyenek őrizetbe minden menedékkérőt, noha elismeri, hogy ez ellentétes az uniós joggal – tudósít a Die Welt. Annál is inkább, mert az Európai Bíróság öt éve kimondta: az addigi gyakorlat törvénysértő, és kötelezte Magyarországot, hogy engedje szabadon a menekülteket. A kormány most a szuverenitás védelmére hivatkozva mégis vissza kívánja állítani a korábbi rendszert. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az idén fontos harcokat igyekszik megvívni Brüsszellel. De a hatalom a saját civil társadalmával szemben is keményebben szeretne fellépni. Persze a vagyonnyilatkozat, adóellenőrzés és a nem kormányzati szervek külföldi támogatóinak megnevezése aligha veszélyezteti ezeket a csoportokat. A cél nem is ez, hanem a zaklatás, hogy megakadályozzák a tevékenységüket, illetve aránytalanul magas büntetéssel sújtsák őket. Ugyanakkor a sakkhúzás mögött egyértelműen politikai megfontolások húzódnak meg. Mert pl. az olyan szervezetekre, mint a CÖF, nem vonatkoznak a megszorítások, pedig az igencsak aktív volt a választási kampány idején. De hát ha egyszer belföldről kapja a pénzt…

Orbán Viktor „védőőrizetet“ akar a menedékkérőknek, vagyis a lehető legkeményebben kíván fellépni ellenük, miközben a körmendi sátortáborban az utóbbi napokban mínusz 28 fokot is mértek – kezdődik a Süddeutsche Zeitung beszámolója. Utóbbi létesítményt éppen azért telepítették az osztrák határ mellé, hogy akiket nem lehet azonnal kitoloncolni vagy őrizetbe venni, azok maguktól is továbbálljanak – csak el, Magyarországról! A kormány azonban a csikorgó hideg ellenére sem zárja be a tábort, a bevándorlási hivatal azzal érvel, hogy van takaró, hálózsák, és fűtik a közösségi helyiségeket. Viszont a helyi plébános több migránst befogadott, mert annyira megsajnálta őket a dermesztő fagy miatt.

Magyarország a példa arra, hogy milyen nehéz a menekülteknek a mostani kemény télben. Lydia Gall a Human Rights Watchtól magán kívül van, mert a sok ezer ember semmilyen segítséget nem kap, Görögországtól Körmendig. Többen már megfagytak az úton. Még a pápától is azt kérdezi: ilyen a felebaráti szeretet a keresztényeknél?

A jelek szerint a Bizottság arra készül, hogy jóváhagyja a paksi bővítést, mert szeretné enyhíteni a politikai feszültséget Magyarországgal – írja a Politico. A Greenpeace egyik szakértője úgy ítéli meg, hogy az EU már meghátrált a versenytárgyalás elmaradása ügyében, ami valószínűleg tágítja a határokat, hogy meddig mehetnek el a tagállamok, de hát a két fél viszonyát uralják az aggályok a magyar politikai berendezkedés miatt. És az unió próbál egy csomó dolgot egyszerre rendezni Budapesttel, ideértve a migrációt is, ezért várhatóan szemet huny a két új reaktor állami támogatása kapcsán is.

Csakhogy ez még visszaüthet, mert pl. a magyar kormány kivette a beruházás ellenőrzését a szakhatóság kezéből, és inkább ő maga látja el ezt a feladatot. Ez azonban szembe megy a közösségi joggal. Arról nem beszélve, hogy más tagállamok, így Ausztria az Európai Bíróságra vihetik az ügyet. Az osztrák környezetvédelmi tárca szóvivője teljes átláthatóságot és fokozott információcserét sürget a magyar féltől.

Magyarország az olcsó munkaerő helyett egyre inkább az alacsony adó országa lesz – állapítja meg a Die Presse. A kormány 9%-ra csökkentette a társasági nyereségadót, ami rekord az unión belül, ugyanakkor emelte a minimálbért. Azt reméli, hogy ily módon több külföldi tőke áramlik az országba. Varga Mihály úgy számol ugyanakkor, hogy ily módon a cégek 145 milliárd forintot takaríthatnak meg, de szerinte emiatt nem kell módosítani a költségvetést.

A budapesti osztrák nagykövetség gazdasági tanácsosa mindazonáltal reméli, hogy ezúttal nem a külföldi cégek kontójára megy a dolog. A szakember kifogásolja, hogy a magasabb minimálbért igen rövid határidővel jelentették be, mert ez a fajta eljárás cseppet sem erősíti az üzleti bizalmat. Ugyanakkor kétli, hogy az új keletű adókedvezmények a kisebb vállalkozásoknál kiegyenlítik-e a megnövelt fizetéseket.

Az is bizonytalan, hogy a magyar kormány haza tudja-e csalogatni ily módon Nyugatról a vendégmunkásokat. A gazdaságban már így sincs elég szakképzett munkáskéz. A helyzet olyan, hogy a munkaerőpiacot előbb vagy utóbb meg kell nyitni a külföldi jelentkezők előtt – hangsúlyozza az osztrák gazdasági diplomata.