Az Európai Bizottság elnöke poénra vette ugyan, hogy a rigai EU-csúcson „Helló, diktátor!”-ral üdvözölte Orbán Viktort, ám az unió ezzel együtt igyekszik korlátok közé szorítani a magyar vezetőt. Bár Orbán tréfaként reagált a gesztusra, hazai hívei dühöngtek. Az eset ritka módon egy pillanatra feltárta a politika mélyrétegeit.

Az ugratást félre téve, Brüsszeli idáig nagyrészt képtelen volt visszafogni a konzervatív-nacionalista kormányfőt, aki még szigorúbban akarja kézben tartani Magyarországot. Juncker egyik tanácsadója szerint Orbán rajta van a luxemburgi politikus megfigyelési listáján, mivel EU- és magyar tisztségviselők szerint a kormányfő, aki az illiberális államot forszírozza, többnyire kijátszotta az erőfeszítéseket, mármint hogy ne alakítsa át az igazságszolgáltatást, az adatvédelmet, a médiát és a civil szervezeteket.

Viviane Reding, aki tavalyig a jogi akciókat vezette, azt mondja: annyit sikerült meggátolnia, hogy a dolgok rosszabbra forduljanak. Azaz nem változott Orbán nacionalista vonala, de legalább megmaradt a bíróságok és az adatvédelmi hatóság függetlensége.

A Fidesz az Európai Néppárt tagja és ez megakadályozza, hogy a pártot élesebben megbélyegezzék a jogok állítólagos megsértése miatt. Reding megjegyzi, hogy az ENP-n belül volt vita a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, illetve a kizárásról, de a végén nem történt semmi.

Juncker már idézett munkatársa szerint az, hogy a magyar kormányerő a konzervatív pártcsaládhoz tartozik, a színfalak mögött lehetőséget ad Merkelnek és másoknak, hogy nyomást gyakoroljanak Orbánra, illetve hogy ne engedjék Putyin karjaiba zuhanni. Jogvédők arra próbálják rászorítani a Bizottságot, hogy éljen az alapjogok védelmét előíró szabályozással, azaz mérje fel a szabadságjogok helyzetét Magyarországon, és lehetőség szerint adjon ki iránymutatást.

Az Amnesty International egyik brüsszeli illetékese azzal vádolta meg az EU-t, hogy az túl keveset tesz, azt is túl későn és csupán technokrata megközelítésből. Mert pl. miért nem folyamodtak már a 7-es paragrafushoz? Most Timmermans alelnökre hárul a nehéz feladat, hogy megpróbálja megfékezni Orbánt. Szakértők szerint azonban az EU-nak továbbra sincsenek kemény eszközei, hogy befolyásolni tudja a tagállamok politikáját.

A Christian Science Monitor amerikai hírportál címlap-sztoriként foglalkozik azzal, hogy a legtöbb volt szocialista országot riasztja a kalandor orosz politika, a térség egy-két állama, köztük Magyarország azonban kiábrándult a nyugatból és inkább Keletre tekint. A magyarok és a csehek közül sokan álltak Orbán, illetve Zeman elnök mögé, akik udvarolnak Moszkvának és megvetésüknek adtak hangot az uniós szankciók miatt.

A régióból az Orbán-kabinet sordódott a legközelebb a Kremlhez, ami azért igen zavaró a Nyugat számára, mivel lakossága még kevésbé rokonszenvezik Putyinnal, mint más államokban a tömegek. Ez a megosztott lojalitás a hatalom legfelső sáncaiban kezdődik: Orbán a tavasszal arról beszélt Kazahsztánban, hogy fura, de az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja érezni magát. Nyugati diplomaták és megfigyelők aggódnak, hogy a magyar fél Moszkva vonzáskörébe kerül.

Orbán egykor a remény jelképe volt, 25 évvel később sokkolta a Nyugatot, amikor tavaly közölte, hogy illiberális államot akar építeni. A politikus folyamatosan korlátozza a fékeket és ellensúlyokat. Olyan populistának minősítik, aki a hatalomra cserélte a demokratikus eszményeket. Az viszont, hogy meg tudta szilárdítani befolyását, részben abból következik, hogy az emberek túl lassúnak tartják az átalakulás ütemét. Nem értik, miért nem virágzik úgy gazdaság, mint pl. Ausztriában. A magyar GDP a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Nagy AttilaTibor a Méltányosság Intézettől azt mondja, hogy sokak fejében a demokrácia nem kapcsolódik össze a magas életszínvonallal.

A riport megszólaltat egy kormánytisztviselőt, aki azonban csak úgy volt hajlandó nyilatkozni, hogy előbb kivette az akkut a mobiltelefonjából, jóllehet ő is kiábrándult, és beavatkozással vádolja az EU-t. És nem látja, megtehette volna-e Orbán, hogy februárban nem látja vendégül Putyint. A miniszterelnök megszavazza a megtorló intézkedéseket, persze, részben a nagyobb államok nyomására, lásd a németeket. De az orosz elnök új eszközöket talált, hogy növelje befolyását, ilyen pl. a paksi szerződés.

Illés Zoltán, a volt miniszter úgy véli, itt nincs szó energiáról, csakis globálpolitikáról. Az orosz vonal miatt Orbán hazai híveinek egy része a Jobbik mögé állt. A párt nacionalista erőként indult, hírhedt volt antiszemita, romaellenes megnyilatkozásairól, de mostanában igyekszik fényezni a kialakult képet és szuverenitáspárti üzeneteket hallat. Ideértve, hogy az országnak jogában áll összefogni az oroszokkal. Ám ettől még a lakosság 67%-a uniós polgárnak érzi magát, és ez 8%-kal több, mint egy éve.

A nagy amerikai lapok – New York Times/Wasington Post/Foxnews/AP – közlik az AP hírét arról, hogy a rendőrség őrizetbe vette az Együtt hat munkatársát, és azzal gyanúsítja őket, hogy bevándorlás-ellenes plakátokat rongáltak meg. Az érintettek pénzbírságra számíthatnak. A jelentés kitér arra, hogy emberi jogi szervezetek bírálták a konzultációs kérdőívet, mivel az összekapcsolja a bevándorlást és a terrorizmust, illetve megpróbálja elmosni a különbséget a menekültek és a csupán jobb megélhetést kereső migránsok között. A tudósítás egyben megemlíti, hogy a reklámok magyar nyelvűek, ezért nem valószínű, hogy azokat értik az illegális határátlépők, akiknek száma az utóbbi hónapokban megugrott ugyan, de közülük szinte csaknem mindenki gyorsan továbbmegy nyugatra.

A nemzetközi lapszemle forrása: Klubrádió.