Külföldön bírálják ugyan, odahaza azonban egyre erősebbnek és megállíthatatlannak tűnik föl Orbán Viktor, miután elárasztja az uniós pénz, továbbá ultralojális képviselők tömbje támogatja az Országgyűlésben – írja az Economist. Az Európai Unió a demokrácia körüli aggályokat félresöpörve, a múlt hónapban majdnem 22 milliárd eurós partnerségi megállapodást kötött vele. És az önkormányzati választások csak még inkább megerősítik majd a hatalmát. A baloldal szétesett, a kiábrándult Fidesz-hívek a szélsőjobb felé tartanak. Juhász Attila, a Political Capital munkatársa szerint a Jobbik akár 30 kis városban és faluban is elnyerheti a polgármesteri tisztséget, sőt még Miskolcot is megszerezheti. Az ellenzék gyengeségét Budapest világítja meg a legjobban. Falus Ferenc esélytelen.
Az orbáni hatalom-központosítás bírálatot gerjesztett az Európai Unióban, az amerikai külügyminisztériumban és emberi jogi szervezetekben. A Transparency International szerint a korrupció aránya tovább nőtt. A lakosság több mint egyharmada szegénységi szinten vagy az alatt él. A romák továbbra is siralmas helyzetben vannak.
A kormányfő a tusványosi beszédben hirdette meg hosszú távú elképzeléseit, és látásmódjáról az Ökotárs elleni rendőri fellépés tanúskodik a legékesebben – mondják a bírálók. Az erődemonstráció láttán kirázta a hideg a magyar civil szférát. Az EU nem reagált, de az amerikai EBESZ-küldöttség helyettes vezetője megismételte, hogy Magyarország ne zaklassa, ne félemlítse meg a nem kormányszervezeteket. Míg a legtöbb uniós vezető visszafogta az illiberális út bírálatát, az USA nem hátrált meg, Clinton és Obama egyértelműen elítélte. A magyar külügyi tárca szerint a kifogások alaptalanok. Ilyen előzmények után Navracsics Tibor kemény próbára számíthat a jövő heti meghallgatáson az EP-ben. Nem kizárt, hogy a mesteréhez fűződő szoros viszony köti majd a brüsszeli mandátum során.
A német közszolgálati rádió,a Deutschlandradio az „Orbán Viktor permanens forradalma” című összeállításban úgy ítéli meg, hogy az ukrán válság árnyékában a magyar miniszterelnök egyre inkább Putyin módjára viselkedik. Az elemzés úgy foglalja össze a Fidesz várható újabb választási győzelmének előzményeit, hogy az eltelt négy és fél évben a magyarok többsége biztosan nem lett tehetősebb, leszámítva az Orbánhoz és a Fideszhez hűséges üzletembereket. A szociális helyzet javítására 2010 óta láthatólag nem történt semmi. Vagyis a pártnak és a vele a legszorosabban azonos kormányfőnek valamit fel kell kínálnia a népnek, mert – annak legalábbis egy része – többre tart igényt, mint ajándékra.
Orbán szinte mindenkinél jobban ismeri honfitársai érzéseit. Tovább élnek a nemzeti legendák egy kicsiny nemzetről, amely úgy látja, hogy különleges nyelvével együtt csakis ellenségek veszik körül. És évszázadok óta szabadságharcot vív a változó külső uralom ellen. Ez a nemzet magát mindig áldozatnak tartja, miközben különbnek gondolja magát a térség más népeinél. Épp ezért a kudarcok okait soha nem magában keresi, és a megmentést az erős államtól várja. Orbán ezt a képet erősíti választóiban, és azt sugallja számukra, hogy ő maga hús a húsukból, vér a vérükből.
A politikus programja: antikapitalista szabadságharc – mostanában a külföldi energia- és telekomcégek, a bankok mellett főleg az unió jelenti az új, igazi megszálló hatalmat. Ezért újra államosíttatja az idegen kézben lévő vállalatokat. Orbán felébreszti és táplálja az a reményt, hogy az állam, illetve ő maga, mint a haza jó atyja, minden rosszat távol tud tartani a magyaroktól. Csakis a harci üzemmódot ismeri, a forradalomban érzi elemében magát, teljesen mindegy, hogy az jobb- vagy baloldali, vagy épp a kettő együtt.
A kommunisták utódpártja ellen már megnyerte a csatát. Jó pár bank és egy német áramszolgáltató bedobta a törülközőt. Legújabban a külföldi támogatást élvező civil szervezetek ellen indított háborút. Példaképei közé olyan autokráciák tartoznak, mint Törökország, Oroszország és Szingapúr. Az „illiberális demokráciát“ tartja céljának, és a megvalósításban már jócskán előre is haladt.
A jog intézményeit kiüresítették, a sajtószabadságot korlátozták, a választásokat manipulálták. Az állapotok ellenzék után kiáltanak, de a baloldal belesüllyed a jelentéktelenségbe. Még mindig azt hiszi, hogy finanszírozhatatlan szociális jótéteményekkel magához tudja csalogatni a választókat. Egyébiránt viszont ugyanazt az antikapitalista államgazdasági programot képviseli, mint a Fidesz, csak közben az EU-tól kér segítséget. Ezek után a választók inkább az eredeti változat mellett döntenek, amely nem igényel idegennek minősített hatalmat saját elképzeléseihez.
Vagy csak egyszerűen otthon maradnak.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!

