De hát ez szerinte a többi között azért van, mert az uniós képviselők nem beszélnek magyarul és egy csomó dolgot félreértenek. Volt azonban egy kérdés – a népszavazás Hegyi Gyula tette fel, amelyet Orbán Viktor nem akart sehogy sem megérteni, pedig egy percekkel azelőtt elhangzott kijelentésére vonatkozott.
A szabályokat a legilletékesebb Frans Timmermans bizottsági alelnök rögtön az elején nyilvánvalóvá tette: aki nem tartja be az alapjogokat és például a halálos ítéletről fantáziál, az ellen az Európai Bizottság egy másodperc habozás nélkül minden rendelkezésére álló szankciós eszközt bevet. Ezt még a Fidesz pártcsaládjának, az európai néppártnak a frakcióvezetője, Manfred Weber is így látja, aki méltatta ugyan Magyarország szerinte meggyőző gazdasági teljesítményét, de a két vitára bocsátott kérdésben nem tudta és nem is akarta megvédeni Orbán Viktort.

„Számunkra, a néppárt frakciója számára kontinensünk civilizációs vívmányához tartozik, a demokrácia, a jogállam, a sztrájkjog és sok egyéb mellett, hogy megtiltottuk a halálos ítéletet. Ezért egy vita a halálos ítéletről megengedhetetlen és súlyos károkat okozna Európának – mondta Weber, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseinek megfogalmazását a néppárti frakció nem támogatja, mert – ahogy fogalmazott – rengeteg gyúanyag van benne.

Orbán Viktor azonban igazából sem Weberre, sem a többi szónokra nem figyelt, ismét a bevált szabadságharcos pózba vágta magát és előre leírt szövegében egy jottányit sem engedett amúgy Európában vállalhatatlan elveiből – amelyet a sajátos és célratörő magyar nyelvvel is összefüggésbe hozta.

Volt egy pont, amikor még párttársa Weber is rájött: a magyar miniszterelnök egyszerűen figyelmen kívül hagyja a minden európai politikus számára kötelező alapelveket.

„De tisztelt miniszterelnök úr, kedves Orbán Viktor, egy valamit határozottan le kell szögeznem, amikor az európai unió alapelveiről van szó: valóban mindenről lehet beszélni, de a szólásszabadság és a felelősség összetartozik. És ha nyilatkozunk, egy civilizációs alapelvről mint a halálbüntetés tiltása, akkor mindenkinek felelősen kell megnyilvánulnia, és ezt az alapelvet európai politikusként meg kell védenie” – fedte meg szelíden Weber Orbánt. A többiek, például a zöldek sokkal egyértelműbben adtak hangot megdöbbenésüknek.

„Orbán úr, ön mind a két vitával búcsút mondott az Európai Unió alapértékeinek és alapvető jogainak. Ezért itt már nemcsak Orbánról és Magyarországról beszélünk, hanem arról, hogy mit jelent ez az EU számára. Ha az alapjogokra fittyet hányó nacionalista irányzatok így megerősödnek, az nagyon gyorsan az unió végét jelentené. Ezért megfelelő mechanizmusok kellenek az értékek tartós garantálásához. Egyébként nemcsak Magyarországon  – mondta Rebecca Harms, a zöldek frakcióvezetője. És a DK-s Niedermüller Péter rögtön fel is hívta a bizottságot, hogy tegyen már valamit a magyar kormány megrendszabályozására.

Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk Balázs Péter volt EU-biztos és külügyminiszter, egyetemi tanár véleményét Orbán strasbourg-i szerepléséről; tessék kattintani!

Az Európai Parlament elnöke megdorgálta Orbánt – elképzelései a gyűlölet magvát vetik el

Szelestey Lajos (Klubrádió) nemzetközi sajtószemléjéből:

(07:53) A tegnapi EP-vitáról cikkezik a nemzetközi sajtó. A Bloomberg megjegyzi, hogy Orbán Viktornak bírálatokkal kellett szembenéznie, amiért azt mondta, hogy országának ismét fontolóra kell vennie a halálbüntetést. Az AFP francia hírügynökség megjegyzi: a magyar kormányfő feldühítette az uniós törvényhozókat, illetve tisztségviselőket, mert ragaszkodott ahhoz, hogy Budapestnek joga van vitát folytatnia arról, becsapja-e az ajtót a bevándorlók előtt, illetve visszaállítsa-e a halálbüntetést. A DPA (német hírügynökség) a bevándorlással foglalkozó kérdőívről megjegyzi, úgy tűnik föl: az összekapcsolja a terrorizmust és a migrációt, azt tudakolja, hogy le kell-e azonnal tartóztatni az illegális határátlépőket, és tévesnek minősíti Brüsszel vonatkozó politikáját.

Az uniós kritika ellenére Orbán kihívó magatartást tanúsított Strasbourgban mind a bevándorlás, mint a halálbüntetés ügyében – írja az Europe online/DPA. Azzal utasította vissza a bírálatokat, hogy a közösségi szabályok nem isteni tettek útján keletkeztek. Kijelentései várhatóan ismét kiélezik a feszültséget Budapest és Brüsszel között.

A politikus a múlt hónapban megdöbbentette az unió vezetőit, amikor úgy látszott, hogy a legfőbb büntetés mellett foglalt állást, jóllehet, az tiltja a közösség alapjogi chartája. Tegnap Orbán arról biztosította az EU-t, hogy nem áll szándékában visszahozni a halálbüntetést, de nem is határolta el magát teljesen korábbi nyilatkozatától. Véleménye gyors dorgálásra késztette az EP elnökét: Schulz azt mondta, ő egyetlen isteni parancsot ismer, hogy tudniillik „Ne ölj!”

A bevándorlással foglalkozó kérdőívről a tudósítás megjegyzi: az összekapcsolja a terrorizmust és a migrációt, azt tudakolja, hogy le kell-e azonnal tartóztatni az illegális határátlépőket, és tévesnek minősíti Brüsszel vonatkozó politikáját. A halálbüntetés kapcsán kifejtett vélemény, illetve a megütött hang bírálatra késztette mégOrbán sajátpártcsaládját, a Néppártot is, pedig az általában a politikus védelmére kel. Weber frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy ha Orbán szerint „azok, ott, Brüsszelben és mi, itt, Budapesten”, akkor ezt a konzervatívok nem támogatják.

A magyar kormányfő feldühítette az uniós törvényhozókat, illetve tisztségviselőket, mert ragaszkodott ahhoz, hogy Budapestnek joga van vitát folytatnia arról, becsapja-e az ajtót a bevándorlók előtt, illetve visszaállítsa-e a halálbüntetést – jelentette a Yahoo/AFP. Timmermans bizottsági alelnök arra figyelmeztetett, hogy a magyar vezetés szankciókat kockáztat, ha továbbra is szorgalmazza a legsúlyosabb büntetést. A miniszterelnök egy sor kérdésben ellentétbe került Brüsszellel, mert keményvonalas álláspontot foglal el az emberi jogok és a civil társadalom normái ügyében, jóllehet ezek mind alapértékek az unió számára.

A New York Times/Reuters jelentése úgy értékeli, hogyOrbán Viktor harciasan lépett fel Strasbourgban, amikor az őrülettel határosnak minősítette az EU által javasolt kvótarendszert és védelmébe vette a saját felhívását, mármint hogy vezessék be újra a halálbüntetést.

A politikus, akinek pártja teret veszít a szélsőjobbos, euró-szkeptikus, bevándorlás-ellenes Jobbikkal szemben, kijelentette, hogy a már megindult konzultációval az emberek véleményét akarja megismerni a migrációról. Ám ez egyházi átok volt a Bizottság alelnöke számára, Timmermans rosszindulattal vádolta meg a magyar vezetőt.

Budapesten közben százak tüntettek, hangsúlyozva, hogy Orbán elképzelései mélyen tévesek és csak a gyűlölet magvát vetik el egy már amúgy is idegengyűlölő társadalomban. A kormányfő az Európai Parlamentben is kihívta maga ellen a képviselőket, éspedig a halálbüntetésről vallott nézetével, amit a maga részéről a véleménynyilvánítás szabadságával védelmezett. Timmermansról azt fejtegette, hogy az ő véleménye is csupán egy a sok közül.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

* * *

(A Haszon napi hírleveléből) Az ezúttal ismét narancssárga nyakkendőt viselő kormányfő ezeket a fellépéseket, nyílt vitákat szemmel láthatóan élvezi. Pattogtak is a bírálatokra adott válaszai Strasbourgban a Magyarországról rendezett vitában: a magyarok szeretnek egyenesen (nem „brüsszeliül”) beszélni a fontos dolgokról, a bevándorlás nem magyar, hanem európai probléma, a szabad mozgást meg kell különböztetni a megélhetési bevándorlástól, a kvótarendszer „abszurd”, ne jöjjön mindenki, aki akar. A kérdés kezelése legyen nemzeti jogkör. A halálbüntetés ügyében az EP elnök Martin Schulz riposztja is „ült”, amikor válaszolt az uniós szabályok megváltoztathatósága mellett érvelő Orbánnak. A nemzetközi egyezmények természetesen nem isteni kinyilatkoztatások. Van azonban egy isteni kinyilatkoztatás: „Ne ölj!”