Cégmegszűnések százával – még mindig gyengélkedik az építőipar

Az építőiparban 594 cég szűnt meg áprilisban. Ez éppen úgy rekord, ahogy az összes cég között csúcsot döntött áprilisban a törlések száma. Csakhogy az építőiparban előbb kezdődött meg a cégtörlések számának emelkedése, mint más gazdasági ágazatokban, ezért az első négy hónap növekedési dinamikája „csak” 24 százalékos, szemben az összes cég körében tapasztalható 35 százalékkal.

Áprilisban a megszűnésekkel szemben 250 új cégalapítás állt az építőiparban, így a működő társaságok száma tovább csökkent. „Az adatok egyrészről az évek óta tartó konszolidációból, másrészt a versenyszektor megrendeléseinek hiányából eredeztethetők” – mondjaTóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Diagnózisa szerint arról van szó, hogy a tulajdonosi szerkezet rendkívül szétaprózott ebben a tőkeigényes ágazatban. A szűkös likviditás és az eladósodottság már a válság előtt is lánctartozásokhoz vezetett, sok vállalkozás tetszhalott állapotba jutott, de a hatóságok és a tulajdonosok csak a múlt egy évben kezdték meg a romok eltakarítását – ennek az eredménye a megszűnések mostani fellendülése.

Továbbra is súlyos gond, hogy az ágazat beruházásaiban a központi költségvetésből származó források dominálnak. Az infrastrukturális beruházások mellett elenyésző a lakóingatlan-fejlesztés, továbbá az új szerződések állománya és a teljes szerződésállomány is csökkenőben van. A 2014-ben kapott állami megrendelések még húzzák ugyan az ágazatot, de a befejeződő beruházásokat sem központi, sem versenypiaci oldalról nem képesek pótolni az új megrendelések. Az építőipari kilátások ezért nem túl kedvezőek.

Ezen a helyzeten csak az ingatlanpiac és a banki hitelezés élénkülése segíthet. Mind a két tényező a levegőben van, de széles körben még nem érezhető. A lakosság továbbra is inkább megtakarítóként, mintsem beruházóként működik a gazdaságban, a hitelekkel és a pénzintézetekkel kapcsolatos bizalma rendkívül csekély, így a hitelezés élénkülése és az ingatlanpiac felpörgése, ha elkezdődik is, nem lesz látványos, inkább lassú és fokozatos. Javítja a kilátásokat, hogy a jelenlegi ingatlan-beruházási szint még a lakásállomány fenntartásához sem elegendő, így közép- és hosszú távon elkerülhetetlen a lakóingatlan-fejlesztés élénkülése.

„A versenyszektor stagnálása mellett hangsúlyosak a hatósági intézkedések és a jogalkotás is” – véli Tóth Tamás. Hatósági oldalon a cégbíróság egyre gyakrabban indítja meg a kényszertörlési eljárást azokkal a társaságokkal szemben, amelyek nem találhatók, vagy nem tesznek eleget adminisztrációs kötelezettségüknek. A jogalkotás pedig azzal járul hozzá a cégek számának csökkenéséhez, hogy egyre több felelősséget terhel a tulajdonosokra, így mind kevésbé vonzó lehetőség számukra a közterhek fizetésének elhanyagolása vagy az adósságok felhalmozása, majd a társaság megszüntetése.

Erre utal, hogy az ágazatban két év alatt rendkívüli mértékben csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek adósságokat felhalmozva, felszámolás útján szűntek meg. Az 2013. áprilisban megszűnt társaságok négyötödét a felszámolási eljárás után törölték, most az arány mindössze 47 százalék volt. „Ez még mindig sokkal rosszabb, mint az összes cég körében regisztrált arány, vagyis az építőipar továbbra is a «fertőzött» ágazatok közé tartozik. A mutató csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy itt is javul az üzleti fegyelem” – mondja az Opten igazgatója.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított társaságok számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez. A mutató áprilisi értéke az építőiparban átlagosan 23,3 százalék volt, szemben az összes cég között mért 16,8 százalékkal. Megyénként az áprilisi ágazati Opten – CFI Veszprémben, Tolnában és Bács-Kiskunban mutatta a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.

Az Opten – CFI megyénként az építőiparban, 2015. április

* Újonnan kezdődött eljárások