Először is az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításáról és az ezzel kapcsolatos magyar vétófenyegetés feladásáról. A Reuters azt írja: Orbán Viktor miniszterelnök a döntés meghozatala előtt konzultációt kezdeményezett a Trump-kormányzattal, az amerikai elnök pedig késznek mondta magát arra, hogy növelje a Moszkvára nehezedő nyomást a békemegállapodás létrejötte végett.
Budapest panaszkodott ugyan Ukrajnára, amiért beszüntette az orosz gáz továbbítását a saját területén keresztül, de hétfőn már jelezte, hogy hajlandó zöld fényt adni a szankciók meghosszabbításához, ha biztosítékot kap Brüsszeltől a segítségnyújtásra. A tagállamok EU-nagyköveteinek hétfői találkozóján az Európai Bizottság képviselője nyilatkozatban közölte, hogy a testület kész folytatni a megbeszéléseket Ukrajnával a gázellátásról, és hogy hajlandó bevonni ebbe a folyamatba Magyarországot meg Szlovákiát is. A hírügynökség szerint ezen túlmenően
nem világos, hogy mit nyert Magyarország, hiszen az orosz gáz továbbításának az újraindítását kifejezetten nem említi a bizottsági nyilatkozat.
Az viszont még szintén szerepel ebben a dokumentumban, hogy a brüsszeli bizottság megkeresi Ukrajnát a kéréssel: biztosítsa az EU-ba irányuló csővezetékes olajtovábbítás fenntartását. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter elégedettségének adott hangot a bizottsági biztosítékok kapcsán.
A Yahoo tartalomszolgáltató az Euronews egyik beszámolóját átvéve, megállapítja: Volodimir Zelenszkijnek az az ajánlata, hogy azeri gázt lehetséges Ukrajnán keresztül továbbítani, a kompromisszumkészség jeleként értékelhető, hiszen ezt az ukrán elnök eddig kizártnak mondta, és arra hivatkozott, hogy Oroszországnak ily módon lehetősége nyílnék a korlátozás megkerülésére. A Reuters által is említett bizottsági nyilatkozatról szólva ez a cikk kiemeli: a szövegben csak gáz- és olajtovábbításról esik szó, arról nem, hogy orosz vagy azeri energiahordozóra vonatkozik-e. Az Euronews utal arra: ennek a kötélhúzásnak most vége ugyan, de Brüsszel már előkészíti a következő, sorrendben 16. szankciós intézkedéscsomagot, amit a háború kitörésének február végi harmadik évfordulója előtt akar elfogadni, de ahhoz is minden uniós tagállam egyetértésére lesz szükség.
Most pedig arról, hogy az EurActiv cikke szerint fenekestül felfordult a németországi választási kampány, mert repedések keletkeztek a tűzfalon, mármint azon a falon, amelyet a mérsékelt, fősodorbeli pártok emeltek még a második világháború után a szélsőségesek elszigetelése végett. Ez konkrétan, itt és most lényegében azt jelenti, hogy a mérsékelt jobboldal nagy pártja, a kereszténydemokrata CDU eddig kategorikusan elzárkózott a szélsőjobboldali, idegengyűlölő, szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországért párttal való együttműködéstől. Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje, aki a február 23-i Bundestag-választáson esélyes a győzelemre, a hétvégén megtörte a tabut: kijelentette, hogy elfogadná a szélsőjobb támogatását azért, hogy keresztül tudja vinni a törvényhozáson a migráció elleni kemény fellépés előírásait. Az EurActiv szerint az együttműködés elutasításába eddig is beleértendő volt az, hogy hallgatólagosan sem fogadják el szélsőjobbos populisták voksait, ha szükség lenne rájuk valamilyen indítvány elfogadtatásához.
Merz jelezte: azok után, hogy egy afgán menedékkérő a bajorországi Aschaffenburgban megölt két embert – egyikük egy kétéves kisfiú volt –, már nem tartja magára nézve kötelezőnek az említett tűzfalszabályt. Bejelentette: pártja a bevándorláspolitika megszigorítását fogja kezdeményezni, „tekintet nélkül arra, hogy azt ki szavazza meg”. „Ezekben a kérdésekben nem nézek se balra, se jobbra, csak előre” – fogalmazott.
Merz kijelentése nyomán Alice Weidel, az a szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországért párt kancellárjelöltje kijelentette, hogy a tűzfal leomlott. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerint ennek nem szabad megtörténnie, és aggodalmát hangoztatta. Robert Habeck zöldpárti kancellárjelölt felszólította Merzet, hogy változtasson irányvonalán. Az EurActiv portál emlékeztet arra, hogy a magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett támadás óta a közvélemény-kutatások szerint a migráció már megelőzte a gazdasági nehézségeket is a választókat leginkább aggasztó témák listáján. Merz eddig óvatos kampányt folytatott, és leginkább a gazdaságra összpontosított, de ez a jelek szerint nem villanyozta fel a szavazókat.
A jobbközép népszerűsége stagnálni kezdett, sőt, egyes térségekben teret veszített az Alternatíva javára. A tűzfallal való barkácsolás azonban kockázatos vállalkozás – figyelmeztet a portál.