A Fidesz pártalapítványa 150 ezer eurót fizetett Stef Goris volt belga politikus által vezetett magáncégnek, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a magyarországi demokrácia helyzetét vizsgálta 2013–15 között – írja OCCRP, a Szervezett Bűnözést és Korrupciót Jelentő Projekt elnevezésű portál. A volt politikus Azerbajdzsán érdekében is eljárt, hogy imázsát az unióban emelje.
A kétes szerződést a Fidesz-alapítvány igazgatósági elnöke, Balog Zoltán írta alá, az S.C. Services nevében pedig a belga politikus, aki csak lobbistaként látogatta rendszeresen a közgyűlés üléseit. 2013-ban a Magyar Alkotmány és Jogi környezete című 107 oldalas tanulmány elkészítését lobbizta ki további több mint 90 ezer euróért, a médiatörvényt és annak viszonyát az uniós szabályokhoz 60 ezer euróért íratta meg 25 oldalon keresztül. 2017-ben újabb 25 ezer ütötte markát szervezésért, menedzselésért, de Goris állítása szerint teljesítés hiányában a pénz vissza lett utalva a küldőnek.
Az Átlátszó nyomozására kikért adatokra sem Gulyás Gerely, sem a miniszterelnöki hivatal nem kívánt reagálni. Goris csupán annyit mondott el a telefonban, hogy ezek bizalmas információk, semmit sem adhat ki. Névtelen forrás még elmondta a magyar oknyomozó portálnak, amit az OCCRP is közreadott, hogy az említett összegen felül 8 részletben még további 255 ezer euró is eljutott Stef Gorishoz.
Orbán Fehér Ház-i látogatása előtt a magyar kormány a K Street lobbicégével, a Greenberg Trauriggal kötött féléves szerződést az igazságügyi minisztérium lobbistáit nyilvántartó listája szerint – írja a washingtoni Roll Call. A 100 ezer dolláros szerződést – tegyük hozzá az átlagos éves amerikai kereset 20-40 ezer dollár között mozog – április 26-án hozták tető alá, tehát szűk 3 héttel a miniszterelnök washingtoni vizitje előtt, és május 8-án írták alá e-mailben. Az Orbán–Trump-tárgyalás 13-án volt. Ezzel együtt Laurence A. Levy, a szerződő fél tagadja, hogy ennek a vizitnek az előkészítésében részt vettek volna. Rudy Guiliani volt cégének munkatársai, Albert Wynn képviselő és Steve Barringer alkotják a lobbista csapatot. Ennek kapcsán a cikk hozzáteszi, hogy nemcsak demokraták, hanem még republikánusok is ellenezték Orbán meghívását. A volt demokrata Steny Hoyer képviselő szerint Orbánnak ki kellett volna érdemelnie a meghívást, méghozzá azzal, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, a szabadság- és emberi jogokat. Szégyen, hogy ennek ellenére fogadták a Fehér Házban.
A brit Daily Express is Orbán választási kampányára koncentrál, amely szerint a keményvonalas kormányfő megint Brüsszelnek üzen. A közvélemény-kutatások szerinti 50%-os támogatottsága azt is jelenti, hogy nemcsak itthon, de Európában is képes lesz megerősíteni pozícióját, annak ellenére, hogy épp migránsellenes politikája miatt zúdította rá haragját az unió, s most épp ezzel kerülhet nyerő pozícióba a jobboldaliak között. Eszében sincs elhagyni az Európai Néppártot, sőt, inkább azon munkálkodik, hogy átalakítsa a jobbközép és a populista jobboldal egyesítésével. A cikk szerint a magyarországi uniós választásnak egy tétje van, mennyire tudja tovább terjeszteni hatalmát Orbán, és ezzel milyen befolyást képes szerezni Brüsszelben.
Dunja Mijatovicnak a magyar kormányt támadó 37 oldalas levelére válaszul a kormány közölte, hogy a migránsok státuszának elbírálását követően alaptalan számon kérni rajta a tranzitzónában tartózkodók ellátási hiányosságait. Mondjuk ki magyarán, az éheztetésüket – írja az Express. Bárki vihet élelmet a zónába, de a magyar kormány nem köteles további kiadásokkal terhelni a büdzsét. A magyar kormány ehhez hozzátette, teljesen jogos volt fenntartani a még 2015-ben meghozott válságintézkedéseket, mert elrettentő erejénél fogva a migránsok elkerülik Magyarországot. Az esetleges korlátozó-erőszakos rendőrségi intézkedések iránt sem érez felelősséget a magyar kormány.
Az Európa Tanács emberjogi biztosa arra is kérte őt, hogy vegyen vissza gyűlöletkeltő és migránsellenes retorikájából, tekintettel többek között arra, hogy a migránsok eleve elkerülik az országot, tehát gyakorlatilag nincsenek.
A Time magazin most már tényként közli, amit a múlt héten még csak feltételezett számtalan médium: hasznot húz a szélsőjobb magyar kormány a Fehér Ház-i vizitből. Szijjártó Péter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „ragaszkodnunk kell hagyományainkhoz és a vallásunkhoz”. A keresztény Európa megőrzésének jegyében bírálta Brüsszelt, mert a múlt 4 évben – bármit tett is, azzal nem a keresztény Európát és annak egységét erősítette, hanem épp ellenkezőleg. Azt,hogy mennyire van igaza, azt a vasárnapi uniós választási eredmények fogják megmutatni – vélte a magyar külügyminiszter.