(helyben.hu) Aki időt nyer, életet nyer? Orbánnak nem kell félnie, hogy záros határidőn belül megindul Magyarország ellen a jogállami eljárás. A Financial Times szerint a Fidesznek áll a zászló a választáson, közben Szlovéniában botrány van, mert kiderült, hogy Tiborcz István egyik cimborája terjeszkedne az ottani idegenforgalomban is.

Az EU igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bíróság múlt szerdai döntése csak még jobban feladta a leckét a Bizottságnak, mert tovább szűkítette a jogállami mechanizmus alkalmazásának kereteit. Ennélfogva még jobban kitolódik, hogy beélesítsék a folyamatot, de arra inkább Magyarország esetében van esély, mivel Lengyelország a jelek szerint óvatosan ugyan, de lépéseket tesz a konfliktus rendezése felé. Reynders szerint, ahol látható érdemi változás, ott be kell fékezni, mert a cél nem az, hogy pellengérre állítsanak kormányokat, hanem hogy azok tegyenek eleget a jogállami előírásoknak – írja a német Handelsblatt.

A cikkíró hozzáteszi: a magyar ügy ebből a szempontból tiszta sor, mert az OLAF 8-szor annyi gyanús magyar uniós pályázatot talált, mint amennyi az átlagosan előfordult a szervezetben. De a magyar ügyészséget ez többnyire hidegen hagyta, noha egyértelmű, hogy a jogsértések közvetlenül károsítják az EU költségvetését. Mellesleg éppen ez az új szankciós rendszer beélesítésének legfőbb kritériuma. Reynders ugyanakkor tagadta, hogy Brüsszel azért vacillálna, mert nem szeretné, hogy azzal vádolnák: beleszól a magyar választás kimenetelébe. Mint mondta, egyszerűen csak felmérik az összes lehetséges kockázati tényezőt.

A Bizottság pedig csak azért sem szeretne lyukra futni, mert a büntető intézkedéseket meg kell szavaznia az állam- és kormányfők kétharmadának. Az igazságügyi biztos épp ezért a külügyminiszterek holnapi konferenciáján próbálja szondázni a közhangulatot.

Részben a Bizottság felelős azért, amiért két erős ember tartja kézben Magyarországot és Szerbiát, és uralmuk annyira szilárdnak látszik, hogy egyelőre nemigen lehet fordulatra számítani – állítja a Financial Times. – Még akkor sem, ha a magyar ellenzék rendíthetetlenül reméli: április 3-án ki tudja ütni a nyeregből Orbán Viktort. Brüsszel sokáig félrenézett a magyarországi visszásságok láttán, mert a Fidesz az Európai Néppárt védőernyője alatt állt. Közben a magyar párt már távozott onnan, de ettől még jól áll a választások előtt.

Mindez ott történik, ahol nagymértékben megrendült a jogállam, továbbá a biztonsági kockázatok is fenyegetik a szabadságot. Lásd az Ukrajna elleni orosz kardcsörtetést, még akkor is, ha sem Orbán, sem Vucsics nem állt (még) be az orosz revizionista politika mögé. Ugyanakkor a demokrácia lebontása, az elképesztő méretű korrupció, a szervezett bűnözés és az újonnan jelentkező nacionalizmus szintén nagy veszély.

A Freedom House már két éve csupán a részben szabad országok közé sorolja Szerbiát és Magyarországot. Ám ezzel együtt nem kizárt, hogy Orbán és Vucsics is jó lapra tett, amikor befolyása alá vonta a médiát, valamint az igazságszolgáltatást, és nagyvonalúan költ az állami költségvetésből a kormánypárt céljaira. Így azután bármennyire szokatlan is, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet több mint 200 megfigyelőt delegál a magyar választásra.

Orbán egyébként nem becsüli alá a fenyegetést, ezért azután nagyban megy az osztogatás. Ugyanakkor az átláthatóságért felelős bizottsági alelnök, Jourová bevallotta, hogy az EU-tól sokat ne várjon, ha kiderül, hogy a magyar választások tisztasága nem üti meg az európai mércét.

Orbán Viktor és Janez Jansa ma éppen a gazdasági együttműködésről tárgyal, ám Szlovéniában hatalmas tiltakozást keltett, hogy a jelek szerint egy olyan magyar cégnek akarják átjátszani az ország legnagyobb turisztikai vállalatcsoportját, amelyik kapcsolódik Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez – írja a Bloomberg. Olyannyira nem, hogy az ellenzék egy hét múlva rendkívüli parlamenti ülésen akarja megvitatni a kérdést, mert nem szeretné, ha a Sava tulajdonába tartozó hotellánc kikerülne a nemzeti fennhatóság alól.

A kérő, a Prestige Tourism jó 43%-os hányadot szerezne, az ár 38 millió euró, csakhogy a múlt évben létrejött vállalkozás vezérigazgatója és kisebbségi tulajdonosa több ügylet kapcsán is összefonódik Orbán legidősebb lányának férjével. A legnagyobb szlovén ellenzéki párt vezetője kifejtette, hogy nagyfokú átláthatóságot kell szavatolni az ilyen ügyleteknél, azokat nem egy környező állam kormányfőjének családján keresztül kell lebonyolítani. Véleményéhez még a gazdasági miniszter is csatlakozott.

A The New York Times cikke szerint amerikai hadsereg, illetve a hírszerzés szakértői szinte biztosak abban, hogy Putyin az átfogó háború mellett dönt Ukrajna ellen, azaz el akarja foglalni Kijevet, de hogy utána mi lesz, az még bizonytalan. Az egyértelmű, hogy ha ez a változat következik be, az akkora fegyveres összecsapás, amire a 2. világháború óta nem volt példa. A támadás várhatóan azzal kezdődik, hogy megbénítják az internetet, a telefonhálózatot és az ukrán hadsereg belső kommunikációját.

Majd egy héten át tartó rakétacsapással készítenék elő a terepet. A fővárosban utcai harcokra kell felkészülni, vagyis az egész hadművelet nagyban hasonlítana az 1956-i magyar, illetve 1968-i csehországi felkelés leverésére. Az áldozatok száma előreláthatólag 10 és 50 ezer között valószínű, bár az sem elképzelhetetlen, hogy Oroszország kivonja csapatait, amint egy bábkormányt segít hatalomra, mert szeretné elkerülni a partizánháborút.

Az elnök feltehetőleg abban bízik, hogy a Nyugat apránként ugyan, de tudomásul veszi, hogy helyreáll az egykori orosz befolyási övezet. Egyben próbálgatja, hol tud rést találni a másik oldalon, ami idáig egységesnek bizonyult a helyzet megítélésében. Agresszió esetén példátlan szankciókat léptetne életbe Moszkva ellen.

Most majd meglátjuk, mennyire volt igaza az előző német kancellárnak, aki még a Krím megszállása után kijelentette, hogy az orosz elnök olyan politikus, aki 19. századi módszereket vet be, tehát a háborút és a nacionalizmust is elfogadhatónak tartja, függetlenül attól, hogy egy ilyen fegyveres viszály rengeteg áldozattal járna. Mindenesetre Putyin meg akarja buktatni az ukrán vezetést, a Nyugattól pedig lényeges engedményeket vár el – olvasható Financial Timesban.

Amerika már jó két hónapja nem kétli, hogy ebből páratlan erőszakos konfliktus lesz. Csakhogy a Kreml korlátlan ura már 15 évvel ezelőtt nyilvánosan kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja az 1945 utáni nemzetközi rendet. Utána indult meg Grúzia és Ukrajna ellen, illetve kebelezte be a Krímet. A szankciós fenyegetésekre azért nem figyel oda, mert azokat már számtalanszor hallotta. Viszont: ha megkockáztatja a háborút, az azt jelzi, hogy hajlandó eszkalálni az ellentéteket a Nyugattal.

Merthogy saját politikai örökségeként vissza akarja állítani az egykori szovjet érdekszférát. Ám általános a vélemény, hogy durván melléfog, ha azt hiszi, hogy ma is lehetségesek olyan véres háborúk, mint 200 éve.