Orbánék Pekinget választották az EU-partnerek ellenében – Orbánt bensőséges kapcsolat fűzi autokratákhoz, diktátorokhoz

Törvénysértőnek minősítette az Európai Emberi Jogi Bíróság, hogy a lengyel kormány hat évvel ezelőtt, közvetlenül a hatalomra jutása után felmentette az alkotmánybíróság három tagját és helyükre a saját embereit nevezte ki – írja a Neue Zürcher Zeitung. Így elvileg most semmis minden olyan ítélet, amelynek meghozatalában a hármak közreműködtek. A lengyel testület annak idején maga is úgy vélte, hogy a történtek sértik az alaptörvényt, de ezen a PiS túltette magát.

Igaz ugyan, hogy a három bíró egy ideig semmilyen ügyet sem kapott, ám ez megváltozott, mikor a taláros testület élére Kaczynski egyik bizalmasa került. Noha szakértők folyamatosan figyelmeztettek, hogy az előzmények folytán könnyen meg lehet támadni a három delikvens által kimondott döntéseket.

Az ügy egy cég beadványa alapján jutott el Strasbourgba, miután a panaszos jogvitába került a lengyel állammal. Most egyrészt igazat adtak neki, de még ennél is fontosabb, hogy immár egyértelmű: törvénytelen az alkotmánybíróság összetétele. Azaz a lengyeleknél drámai módon lebomlott a jogállam, már ha egyáltalán lehet még demokráciáról beszélni az országgal kapcsolatban. A helyreállítása azonban csak egyre nehezebb lesz és rengeteg időt követel.  

Először is politikai akarat szükségeltetik hozzá, ám ilyesmi jelenleg nem tapasztalható Varsóban. Lengyelország figyelmen kívül hagyja az EU legfőbb bíróságának verdiktjeit, így a legutóbb azt, hogy függessze fel a legfelső bíróság mellett létrehozott fegyelmi kamara működését. Ugyanakkor az alkotmánybíróság – a miniszterelnök kérésére – várhatóan a jövő héten határoz arról, hogy az EU Bíróságának a döntését nem írja-e felül a nemzeti jog.

Ily módon arra kell számítani, hogy semmilyen következménye nem lesz az Emberi Jogi Bíróság mostani állásfoglalásának. Brüsszel keze ugyanakkor meg van kötve, mert elmarasztalhatná ugyan Varsót a 7. paragrafus alapján, de azt Magyarország megvétózná. A jogállami mechanizmus alkalmazásával pedig meg kell várni, hogy miként vélekedik róla az Európai Bíróság, amelynek állásfoglalását a magyar és a lengyel kormány kérte. Az pedig még szintén eltart egy jó darabig.

Egy uniós diplomata szerint Magyarország nem azért akadályozta meg az EU külügyminisztereinek közös elítélő nyilatkozatát a hongkongi választójog korlátozása ügyében, mert különösebb gondja volna a szöveggel, hanem mert nem akarja még jobban kiélezni a viszonyt Pekinggel – írja az EUobserver. Az unió a héten már szóvá tette, hogy Kína miként bánik az egykori brit koronagyarmaton a szabadságot követelő tüntetőkkel, ám a válasz az volt, hogy ne avatkozzék be az ország belügyeibe.

Ettől függetlenül azonban az Orbán-kormány már többször is közbelépett, amikor Brüsszel bírálni akarta Kínát, Izraelt, Oroszországot, ám újabban az LMBT-jogok támogatása sem tetszik neki. Ilyenkor vagy vétóz, vagy felvizezi a szöveget. Miközben előnyt húz a kínai befektetésekből. Egy másik európai diplomata szerint Magyarország sajnálatos módon Pekinget választotta az EU-partnerek ellenében.

Viszont ez okból egyelőre jegelik az állásfoglalást Hongkong ügyében és várnak a kedvezőbb alkalomra. Áthidaló megoldás lenne, ha a portugál elnökség szólalna meg a szervezet nevében, de akkor meg kiderülne, hogy a tagok nem egységesek a kérdésben. Egyes országok amellett vannak, hogy tegyék meg a nyilatkozatot a magyarok nélkül, de az megint csak nem lenne jó megoldás, mert szintén nyilvánvalóvá tenné a széthúzást.  

Magyarország Peking leghűségesebb partnere az EU-n belül, csak éppen nincs belőle sok anyagi haszna, leszámítva Orbánt és szűk körét – állapítja meg a Deutsche Welle. A miniszterelnök fennen hirdeti, hogy ő utcai harcos volt, de annak már jó 30 éve. Azóta már megveti a liberális demokráciát és autokratákkal, valamint diktátorokkal tart fenn bensőséges kapcsolatot. Jó viszony fűzi Putyinhoz, Erdoganhoz és szívesen látott vendég a közép-ázsiai köztársaságok bebetonozott urainál.

De egyetlen más állammal sem épített ki annyira szoros stratégiai partnerséget, mint a Kínai Népköztársasággal, és ez példátlan az unióban. Ezzel igen fontos kapu lett az ottani kommunista párt számára Európában. Krekó Péter szerint Peking politikai befolyása sehol másutt nem ekkora a közösségen belül. Ami persze jól passzol a magyar kormány mind inkább Nyugat-ellenes retorikájához.

A keleti nyitással a magyar politikus azt akarja elérni, hogy nagyobb legyen a gazdasági játéktere, új pénzügyi és beruházási forrásokat találjon és lehetőleg függetlenítse magát az EU-tól, illetve az olyan szervezetektől, mint a Valutaalap. Sok hozadéka azonban mindennek idáig nem volt az ország számára. De már a térség kormányai is kénytelenek voltak rádöbbenni, hogy a kínai ígéreteknek csak igen kis részéből lesz bármi is. Viszont könnyen belesétálhatnak a pekingi adósságcsapdába, amint az Montenegróval történt.

Ám ettől függetlenül jön a Fudan Egyetem, a Kínai Kommunista Párt és a kínai titkosszolgálat káderképzője. Krekó Péter szerint a magyar Kína-politika éles ellentmondást mutat. Egyfelől ugyanis a szuverenitást hangsúlyozza az unióval és az USA-val szemben, másfelől viszont függő viszonyba kerül Pekingtől, márpedig az sokkal veszélyesebb, mint az, hogy Brüsszel beleszól ebbe-abba.

Jogvédő csoportok szerint hosszú évek munkáját teszi tönkre, hogy Magyar- és Lengyelország kihúzatta a most zajló uniós csúcs határozati javaslatából a gender egyenlőség fogalmát – állapítja meg az EUobserver. Az egyik ilyen szervezet, az ILGA Europe igazgatója azt mondja, az ilyen stratégiát az emberi jogok ellenzői szokták alkalmazni, nehogy előre lehessen lépni a többi közt a női, illetve az LMBT-közösség jogai ügyében.

Mint mondta, évek óta látható: a magyar és a lengyel kormány módszeresen kiirtja gender kifejezést az Európai Tanács minden szövegéből, de ez egyben azt jelenti, hogy törli elvként. Ezért a szakember felhívja az uniós tagállamokat, hogy álljanak a sarkukra és szólaljanak fel a társadalmi nemek elvének védelme érdekében.

A Der Standard osztrák lap azt írja közvetlenül a május 9-i Európa-nap előtt, miután Magyarország és Lengyelország kivetette a gender egyenlőség kifejezést az esedékes európai külügyminiszteri értekezletre egyeztetett szövegtervezetből, hogy az EU-nak igen hamarosan komolyan beszélnie azoknak a tagállamoknak a fejével, amelyek lábbal tiporják az európai értékeket.

Mert már az erősen kétséges, hogy Budapest és Varsó egyáltalán hivatkozhat-e a kereszténységre. Viszont az európaiság semmiképpen sem jelenti azt, hogy valaki ultrareakciós szexuálpolitikai ideológiákat hirdessen. A két ország egyébként is már háromnegyedrészig tekintélyelvű – és így tagja az EU-nak. Szorosan követi őket Szlovénia és még néhány állam, amely sodródik tekintélyelvű, demokráciaellenes irányba.

Lengyelország közölte, hogy csakis a férfi és nő egyenlőségéről lehet szó. Továbbá gyakorlatilag lehetetlenné tette az abortuszt. Magyarország folyamatosan szűkíti a melegek jogait. A társadalmi nemek egyenlőségét egyébként egy diplomata szerint, aki ott volt a tárgyalásokon, azért ellenzik, mert az szerintük teret nyit az LMBT-jogok előtt.

Az Egészségügyi Világszervezet engedélyezte, hogy a járvány miatt a tagállamok hatóságai használják a Sinopharmot –jelentette a BBC. Ez az első eset, hogy a WHO felvesz listájára egy olyan szert, amely nem nyugaton készült, de arra jutott, hogy a készítmény biztonságos és hatékony. Ezért segíthet, hogy a világon sokfelé nagy tömegek legyenek mielőbb védettek a koronavírussal szemben.

Azt ajánlja, hogy mindenkinek két adagot adjanak be – a 18 évesnél idősebb korosztályban. A döntés egyben azt jelenti, hogy az oltóanyagot fölveszik a szervezet Covax-programjába, amelynek célja, hogy a 3. világ se maradjon ki a tömeges oltókampányból.

Úgy becsülik, hogy a Sinopharmot idáig 65 millióan kapták meg – a többi között Magyarországon is. A WHO szerint az adatok azt mutatják, hogy az esetek 79%-ában segít. Viszont mivel a 60 évesnél idősebbek esetében nem végeztek elég tesztet vele, abban a korcsoportban nem lehet megmondani, hogy mennyire hatásos.   

Die Welt

A magyar adatokból kiderül, hogy az orosz vakcinára az égvilágon semmi szükség sincsen Európában. A magyarok cseppet sem tolonganak a lehetőségért, pedig bárki jelentkezhet a szerre, ám a Medián szerint csak az emberek 43%-a lenne hajlandó beoltatni magát vele; 84% ezzel szemben ragaszkodik valamelyik nyugati készítményhez.

A hatóság hozzájárult a Szputnyik V alkalmazásához, bár az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte. Ezzel együtt a szernek sok szerepe nem volt abban, hogy immár a lakosság 43%-a hozzájutott legalább az első adaghoz. A rendelkezésre álló vancináknak ugyanis csupán alig 7%-a érkezett Oroszországból, 44%-ot a Pfizer/Biontech, 27%-nyit pedig a kínai kormány küldött. Közben beérkezett az utolsó 200 ezer orosz ampulla is, de nagy valószínűséggel raktáron marad.

Azaz Magyarország semmiképpen sem sikertörténet a Szputnyik V szemszögéből. Sokkal inkább arra utal, hogy egyetlen uniós tagállam sincs rászorulva az orosz segítségre. Hiszen már a múlt hetekben is rengeteg nyugati készítmény futott be, a következő időszakban pedig valóságos áradatra kell felkészülni.

Szlovákiában, ahol kormányválság robbant ki az orosz oltóanyag miatt, Aneta Világi, a pozsonyi Comenius Egyetem politológusa úgy értékeli, hogy nem a készítménnyel van baj, mert az jónak látszik, hanem inkább az a gond, hogy a politika elégedetlenség szítására igyekszik felhasználni. Vagy miként Korcsok külügyminiszter megfogalmazta: a hibrid hadviselés eszköze.

Ugyanakkor nem világos, miként utazhatnak Európában mindazok, akik a Szputnyik V-vel lettek beoltva. Mivel ugyanis a készítmény nem szerepel az európai hatóság listáján, minden ország maga dönti el, beengedi-e azokat, akiknek az orosz szer nyújt védettséget.  

Vihart kavart az uniós bővítésért felelős magyar biztos, mert külön akarja választani a jövő hónapban kezdődő felvételi tárgyalásokat Albánia és Észak-Macedónia ügyében, noha egyöntetű a vélemény, hogy Szkopje sokkal előrébb tart a feltételek teljesítésében, mint Tirana – olvasható a Politicoban. Várhelyi Olivér azonban arra hivatkozik, hogy ily módon ki lehetne védeni a távozó bolgár kormány által támasztott akadályt, miután Szófia – nyelvi és történelmi okokra mutogatva – blokkolja az észak-macedónok csatlakozását.

Azaz: a párbeszéd csak az albánokkal kezdődnék meg, ám erről több tagország, köztük Németország hallani sem akar. A német külügyi államminiszter azt közölte, hogy a késlekedés aláásná az unió hitelét, valamint a térség stabilitását. Véleményét osztják uniós illetékesek is. Félő ugyanis, hogy ha sokáig habozik az unió, akkor az űrt az oroszok és a kínaiak töltik be a régióban.

A szlovák diplomácia vezetője felvetette, hogy a tanácsban töröljék el az egyhangú döntéshozatal elvét az újabb nyitás ügyében, akkor ugyanis a bolgárok nem tudnának vétózni. Ám Várhelyi a jelek szerint ragaszkodik álláspontjához. De még az is lehet, hogy a végén ő kerekedik felül, ha nem sikerül jobb belátásra bírni Bulgáriát.