„Segítsetek, nélkületek nem boldogulunk Ukrajnában” – így fogalmazta meg Granadából keltezett tudósításának címében a Politico annak az üzenetnek a lényegét, amit európai uniós vezetők intéztek az Egyesült Államokhoz, miután Washingtonban republikánus törvényhozók megakasztották a Kijevnek szánt újabb támogatási csomag ügyét.

Az amerikai portál európai kiadása idézi Josep Borrellt, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a spanyol városban rendezett találkozóra érkezve arról beszélt, hogy Európa nem lenne képes teljes mértékben pótolni az amerikai támogatást, ha az kiesik.

Hasonló hangot ütött meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint az EU a következő hónapokban 50 000 millió eurós csomag elfogadását tervezi Ukrajna megsegítésére, de – mint hozzátette – a Washingtonból várt támogatás ettől még továbbra is létfontosságú. Von der Leyen – saját szavai szerint – bízik az amerikaiak közreműködésében, Charles Michel, az uniós tagállamok csúcsvezetőiből álló Európai Tanács elnöke pedig arra utalt, hogy Joe Biden elnök személyesen elkötelezte magát Kijev támogatása mellett.

A Politico ugyanakkor megjegyzi: azon túl, hogy az amerikai segély késik, bizonytalanság övezi azt is, hogy pontosan mikor várható az európai hozzájárulás Ukrajnának. Számos diplomata közlésére hivatkozva a portál azt írja, hogy az 50 000 millió eurós csomag politikai támogatottsága erős és széles körű ugyan, de Budapest halogathatja a végső jóváhagyást, abból a célból, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre a Magyarországnak szánt, jogállamisági viták miatt visszatartott pénzek felszabadítása végett. A Politico szerint a késlekedés hiányt okozna Ukrajna 2024-i költségvetésében. Arra az kérdésre azonban, hogy ez aggasztja-e, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a beszámoló szerint azt válaszolta: „Felhagytunk az aggodalmaskodással, miután teljes mellszélességgel háborút indítottak ellenünk”.

Kaja Kallas észt miniszterelnök arra figyelmeztetett: ha olyan benyomás keletkezne, hogy gyengül a Nyugat eltökéltsége Ukrajna ügyében, az Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszana. Az oroszok ki akarnak fárasztani minket – idézi a Politico az észt kormányfőt.

A granadai találkozóról szóló jelentésében az osztrák Der Standard megállapítja: a háború folytatásához fontos támogatás ügye ma messze nem áll olyan jól, mint néhány hónappal ezelőtt. A lap utal arra, hogy a minap vált ismertté: Berlin egyelőre nem szállít Taurus típusú cirkáló rakétákat Ukrajnának. Az EU-ban pedig töredezik a Putyinnal szembeni konszenzus, amiről az inkább az orosz elnök felé húzó Robert Fico szlovákiai választási győzelme és a magyar Orbán Viktor Putyin-barát politikája mellett az is tanúskodik, hogy Lengyelország bejelentette az Ukrajnának szánt további fegyverszállítások leállítását. Mindezekhez jön most annak a veszélye, hogy kevesebb amerikai pénz áll majd Ukrajna rendelkezésére – mutat rá a Der Standard.

A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja ugyanakkor azt emeli ki granadai tudósításában, hogy a megnyilatkozások szerint az Európai Unió ismét új tagokat akar felvenni. Az európai bővítési politika újjászületése stratégiai értelemben az egyik legjelentősebb, bár a legkevesebb figyelmet kapó következménye az Ukrajna elleni orosz támadó háborúnak – állapítja meg a cikk. Emögött az a belátás húzódik meg, hogy a szürke zónák veszélyt jelentő övezetek, mert teret nyitnak a terjeszkedés előtt az olyan agresszorok számára, mint Putyin. Maga a granadai találkozó – csaknem ötven európai állam-, illetve kormányfő összejövetele, hivatalosan az Emmanuel Macron francia elnök által életre hívott fórum, az Európai Politikai Közösség égisze alatt, valójában nem volt más, mint az EU-tagjelölt országok bemutatkozása a Handelsblatt szerint. A lap emlékeztet arra, hogy az EU legutóbb 2013-ban vett fel új tagot, Horvátországot, és azóta az euróválság, a menekültválság, majd a Brexit, illetve a koronavírus-világjárvány akadályozta a bővítési folyamat továbbvitelét. A bővítéshez azonban – olvasható a cikkben – nem csupán a tagjelölteknek kell reformokat végrehajtaniuk, hanem az EU-nak is meg kell reformálnia önmagát, hogy alkalmassá váljék az új tagok befogadására. Politikai értelemben az EU-reformok körüli vita elsősorban arról folyik, milyen lehetőségei legyenek az egyes tagállamoknak fontos uniós döntések blokkolására, más tagállamokkal szembeni nyomásgyakorlásra. A budapesti kormány – írja a Handelsblatt – nem hajlandó hozzájárulni Ukrajna fegyverekkel történő támogatásához, amit nyilvánvalóan politikai megtorlásnak szán azért, mert az Európai Bizottság jogállamisági megfontolásokból visszatartja a koronavírus-világjárvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló forrásokat.

Szintén ír Granadáról és az európaiak Ukrajnához való viszonyáról a Les Echos című, főként gazdasági kérdésekre összpontosító párizsi napilap. Kiemeli, hogy Kijev olajágat nyújtott Varsónak, Budapestnek és Pozsonynak, amikor az ukrán gazdasági miniszterhelyettes bejelentette: szüneteltetik a Kereskedelmi Világszervezetnél a gabonavita miatt indított eljárást.