A fél világot bejárta a kutyákról szóló legújabb magyar tudományos eredmény híre, miután dr. Laura Verónica Cuaya neurobiológus, etológus Mexikóból Budapestre látogatott két border collie kutyájával. A tudós elmondta, hogy a magyarok szerfölött kedvesek és állatszeretők – számol be hosszú riportban az NPR, az amerikai közszolgálati rádió; a történetet a többi között a CNN, az Illinois News Today is feldolgozta.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem neuro-etológiai kutatócsoportja Andics Attilával az élen megállapította: a kutyák, mindenekelőtt az idősek meg tudják különböztetni – legalábbis agyműködésük, aktivitásuk jelzi – az értelmes beszédet az egybefolyó, gépi beszédhangoktól, sőt, a különféle nyelvekre is másként reagál az agyuk. A Kishercegből olvastak fel nekik spanyolul és magyarul, amikor ezekre a meglepő eredményekre jutottak…
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ szakértője, választási megfigyelője, Douglas Wake arról nyilatkozott az Eurasia Timesnak, hogy a magyar kormány hirdetési költségei alapján már most látszik, hogy az ellenzék nem tudja vele felvenni a versenyt, ugyanis az egyenlő esélyek, egyenlő pályák elve nem érvényesül. Noha az alapvető jogokat és a szabadságjogokat általában véve megtartják, azonban a megszégyenítés, az idegengyűlölő beszéd, a média részrehajlása, és a szerfölött homályos kampányfinanszírozás mind arra utaló jelek, hogy korlátozva van az információhoz és a szabad sajtóhoz való hozzáférés, illetve a gyülekezési jog, amit nemrégiben jogszabályokkal és alábástyázott a kormány. A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert, akit Orbánék, mint a liberális elit képviselőjét, azzal igyekeznek lejáratni, hogy nem veszi tekintetbe a hagyományos magyar értékrendet.
Csakhogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ezzel szemben épp azt hangoztatja, hogy ő sokkal inkább őrzi a keresztény értékeket, mint Orbán, aki a KISZ-ben, a kommunista ifjúsági mozgalomban tevékenykedett akkor, amikor ő (tehát Márki-Zay) vasárnaponként templomba járt. A szerkesztőségi cikk úgy véli, Trump támogatása nem egyértelmű, vegyes érzéseket keltett a Fideszen belül is. Ráadásul Márki-Zay előnyére válik, hogy pártonkívüli jelölt, akit nem lehet összemosni a kommunista múlttal, de még Gyurcsány bábjának sem lehet nevezni. László Róberttől kölcsönzött idézettel zárja az írás, amely szerint az ellenzéki kormányfőjelölt aligha tekinthető liberálisnak, ilyen tekintetben sokkal inkább fideszesekhez hasonlít.
Már nem is csodálkozhatunk azon, hogy Fareed Zakaria szokásos vasárnapi jegyzetében hazánkkal példálózik. Minden jel szerint nem veszi le szemét az Orbán-kormányról. Ezúttal a CNN-ben elmondott, illetve a Foreign Policy folyóiratban is olvasható jegyzetében a Capitoliumon egy éve történt lázadás kapcsán beszélt arról, hogy sokba kerül Amerikának is megvédeni azt a demokráciát, ami ellen támadást indítottak, és a támadás akár megismétlődhet a 2024-i elnökválasztás alkalmával is.
Ha szétnézünk a világban, Magyarországtól Lengyelországig vagy Törökországtól Indiáig, ugyanazt látjuk: recesszióban a demokrácia, a demokratikus értékek és intézmények óriási nyomás alatt állnak. Holott mindezt szembe lehetne állítani azzal a német demokráciával, ami a hitleri fasizmus és nemzetiszocialista rezsim után fel tudott épülni, és annak ellenére példamutató demokrácia, hogy a keletnémet születésű Angela Merkel vezette 16 éven át az országot. A populista jobboldal nemcsak marginális, de teljesen hatástalan. Persze azt is látni kell, hogy egykor két nagy párt között oszlott meg ott is a szavazatok 90%-a, most viszont ez az arány már csak 50%, mert erősödőben az új pártok.
A tendencia érvényes Európára: az egykori erős francia szocialista párt is már csak árnyéka saját magának. A spanyoloknál négy év alatt négy választás is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy végre összeálljon egy viszonylag stabil koalíció. Az olaszoknál is hasonló helyzet történt, s most végre lecsillapodott a rendszer Mario Draghinak köszönhetően. A hollandokkal is példázódhatunk.
Csakhogy Amerika mindezeknél is nagyobb bajban van, súlyos veszély fenyegeti a demokráciáját. Hisz’ egy év kevés volt ahhoz, hogy véget vessenek a Trump-féle hazugságnak. Sőt, erősödött a nagy hazugság eszméje – a technológiaváltás, a globalizáció felgyorsulása és az etnikai sokszínűség miatt. Legfőképpen pedig azért, mert a republikánus párt beállt egy ember mögé és olyan választási törvényeket fogadtak az államok többségében, amelyek még inkább aláássák a demokráciát, és megágyaznak az alkotmányos válságnak – véli Fareed Zakaria, a CNN, a The Washington Post és számos újság kolumnistája.
Olasz hírforrások, elsősorban a Acistampa, valamint a Kafkadesk szerint nem kizárt, hogy a pápa és az orosz pátriárka ez év őszén Budapesten találkozik. Igaz, Kazahsztán is szóba jött a lehetséges helyszínek egyikeként, azonban az ottani jelenlegi állapotok aligha teszik lehetővé. Az értesülést a Vatikán nem erősítette meg, miközben az idei utazásokat a covid-járvány is megváltoztathatja.