Kevés szobrásznak adatik meg, hogy az ő műve legyen minden út kiindulópontja, és alkotása „az ország kellős közepének” számítson. Borsos Miklós 0. kilométerköve ilyen kivételes darab: 45. éve áll a budai Clark Ádám téren. (A nyitó képen Borsos Miklós: Rézkarcoló [1979], rézkarc.)
Borsos szobraival nem csupán a galériák közönsége, hanem bármelyikünk találkozhat köztereken, különösen a fővárosban és a Balaton mellett.
Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány-tára birtokában Borsos Miklós (1906–90) által készített mintegy 250 rézkarc és 211 tusrajz van. Érdekesség, hogy az alkotónak az OSZK-ban őrzött egyik levelében szerepel a később általa tervezett Gulácsy-síremlék egyik vázlatos rajza is. A művész munkássága előtt tisztelgő, „Origó a végtelenben” című grafikai és kisplasztikai emlékkiállításon a rajzok és könyvillusztrációk mellett látható a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött Borsos- érmegyűjtemény egy része, továbbá a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) tulajdonában lévő néhány kisplasztika, valamint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumból érkezett számos alkotás.
A grafikák tekintélyes része egyedi: tusrajzok, könyvillusztrációk, amelyeket az 1986-i kiállítás után a művész nagyvonalúan a nemzeti könyvtárnak ajándékozott. A rajzok olyan klasszikus magyar írók műveihez kapcsolódnak, mint Szenczi Molnár Albert, Babits Mihály, Arany János, Illyés Gyula.
A kiállításon szerepelnek még hidegtű-eljárással készült, sokszorosított grafikai alkotások, amelyeket a Képcsarnok Vállalat és a Rézkarcoló Művészek Alkotó Közössége küldött meg kötelespéldányként a nemzeti könyvtárnak 1960–90 között.
Borsos Miklós bátran fordult a képzőművészet sok ezer éves történetének bármely korszakához, nemcsak a nagy reneszánsz művészektől tanult, hanem a kükladikus kultúra névtelen mestereitől is. A térbeli és síkbeli műveket egyforma tehetséggel alkotó művész rézkarcain megfigyelhető a szobrászi látásmód, akárcsak szobrain a rajzos megközelítés.
Borsos Miklós: Égzengésben (tusrajz); megjelent Simon István Örök körben című kötetében (Budapest, 1973)
A kiállítás különösen fontos célja annak a folyamatnak az érzékeltetése, hogy milyen sokféle alakban ölthet testet egy-egy művészi elképzelés: előtanulmányként vagy párhuzamosan egy másik művel; rajz vagy szobor, rézkarc vagy érem formájában. Ahogy arról is képet alkothat a látogató, miként lehet alapja egy irodalmi mű nem csupán rajzos illusztrációknak, hanem önálló grafikáknak is.
A Borsos-emlékkiállítás (OSZK Budavári Palota „F”-épület) megnyitója február 18-án, kedden délután fél ötkor kezdődik (és április 30-ig látogatható) Beke László művészettörténész (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet) méltató gondolataival.