Ki nem hallott már tuti biztos fogyókúrákról? Ki tojáskúrára, ki hetekig tartó káposztaleves-evésre, kenyér nélküli táplálkozásra, csak zöldségekre esküszik; van, aki éppen a közismerten kalóriabombának számító szalonnakúrában reménykedik. Receptek százait kínálják „szakértők” az ideális testsúly eléréséhez, az egészség megőrzésére.
A Partvonal Kiadó gondozásában megjelent Személyre szabott táplálkozás című tanulmánykötet szerzői vizsgálataik, s gyakran saját tapasztalataik alapján megállapították, hogy miért nem működnek az egy kaptafára készült étrendek, amelyek mindenkinek ugyanazt javasolják. Manapság a táplálkozás és az egészség területén elterjedt feltételezéseket általános érvényű igazságnak tekintjük: a káposzta jó, a fagylalt egészségtelen, a zsír hizlal. Holott a táplálkozás, az egészségesnek mondott testsúly megtartása sokkal bonyolultabb. Semmi értelme azzal riogatni, hogy a zsír rossz, vagy csak az alacsony zsírtartalmú étel lehet a jó, ha nem határozzuk meg pontosan, milyen típusú zsírról beszélünk. A szalonnában lévő zsír nem ugyanaz, mint a repceolajban a süt krumpliba beszívódott zsiradék. Másfajta zsírt tartalmaz a hidegen sajtolt olívaolaj, és a kókuszzsír élettani hatása sem hasonlíthat a szalonnáéra. A zsírközpontú táplálkozási formáknak is eltérő a hatásuk; sok kutató a szerint inkább jó, mint rossz.
Megerősítik a tapasztalatok, hogy a szénhidrátban szegény diétákkal, amelyek – a kellő mennyiségű kalória végett a hagyományosnál több zsírt tartalmaznak – nagyobb súlycsökkenés érhető el, mint a zsírszegény diétákkal, és gyakorlatilag nem kockázatosak a szívbetegséggel küszködők számára sem. Fontos: a kutatók nem találtak közvetlen összefüggést az étkezési zsír és a szívbetegségek között.
Vizsgálják a Személyre szabott táplálkozás szerzői a vegán- meg a paleó-diéták hatásait is, majd arra a következtetésre jutnak, hogy miközben az egyik fajta táplálkozási mód egyeseknél működik, másoknál kudarcot vall. Van, akinek a fehér kenyér káros, másnál nem kockázat, sokan viszont a magos, teljes kiőrlésű sütőipari termékekre esküsznek.
Dr. Segal és dr. Elinav kutatásai egyértelműen bebizonyították: embere válogatja, miként hatnak ugyanazok az élelmiszerek egyikünkre, másikunkra. Nem fedezték föl a spanyolviaszt, amikor megállapítják: ami az egyik ember számára egészséges, az a másiknak akár egészségtelen lehet. A szerzők szerint idejét múltak az egyetemesnek tekintett táplálkozási programok. Állítják: kötetükkel olyan eszközt adnak az egészséges táplálkozásra éhes olvasó kezébe, amellyel az érintett maga alakíthatja az egyéni táplálkozási módjait, ha tudja, milyen hatással vannak anyagcseréjére a kedvenc ételeik. Persze, ennek mérése meglehetősen bonyolult és sok türelmet követel, egyben nagyon hasznos is lehet az egészség szolgálatában.
A szerzőkről: Eran Segal számítógépes biológus, a Weizmann Tudományos Intézet számos díjat és kitüntetést elnyert professzora. Az egész világon tart előadásokat. – Eran Elinav belgyógyász és immunológus. Ugyancsak a Weizmann Intézet professzora, és népszerű nemzetközi előadó.