Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatású.
A Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtér-rendezési koncepciónak a részeként zajlott, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani.
A „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című munkák tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nem csupán a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az ott élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is. A Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az oda érkezőt.
Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1%-ára zsugorodott össze, idős erdők alig találhatók köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.
A WWF Magyarország már tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelmi rendeltetés okán a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.
„A néhány hete, januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. A hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik.
„Az ártéri ligeterdők és a vizes-élőhelyek jórészt a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket alakítottak ki. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – szögezte le a szakember.
A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő a fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata.
„Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.
Sajnálatos, hogy miközben különböző faültetési mozgalmak egyre nagyobb figyelmet kapnak országszerte, aközben az ökológiai és klímavédelmi szempontból is kiemelten fontos természetes, idős erdeink védelmét még mindig nem veszik komolyan azok, akiknek ez kötelességük lenne.
A WWF Magyarország cáfolja az Országos Vízügyi Főigazgatóság állításait a tiszai tarvágás kapcsán (Képek: Krajner Péter)
(2020. február 12., 19:23) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint engedéllyel történt a fakitermelés Tiszaug mellett, a hullámtér rendezésekor. Csakhogy az illetékes kormányhivatal február 3-án kelt levele másról tanúskodik.
Az esetről a WWF közleményt adott ki. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumban olvasható:
„Visszautasítjuk, hogy az OVF alaptalan vádaskodásként állítja be az általunk közölteket és fenntartjuk, hogy a tiszai hullámtér rendezésének nem elfogadható eszköze az értékes erdők tarvágása.
Nem a kiadott engedélynek megfelelően történt a Tiszaug határában, védett természeti területen elvégzett tarvágás a Szolnok Megyei Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának tájékoztatása alapján. Szervezetünknek küldött hivatalos levele szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) részére kiadott környezetvédelmi engedély rögzíti:
«A Tiszaug 1A és Tiszaug 1C erdőrészletek idős, őshonos faegyedeit kímélni kell, a szomszédos területrészek fakitermelési és tereprendezési munkái során a fák törzse, koronája és gyökérzete nem sérülhet.»
Az engedély szerint a jóváhagyott fakivágások is csak augusztus 1. és október 15. között történhettek volna meg, ezzel szemben a területen az idős fákat is érintő tarvágás történt – az idén januárban.
A WWF Magyarország közleménye nem állította, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Közleményében az áll, hogy több teret kell adni a folyóknak. Nem vízlevezetésre, hanem a vízmegtartásra kell törekedni.
A fák pusztításával is járó árvízi levezető sávok kialakítását megelőzően a nagyvízi mederkezelés szabályait meghatározó miniszteri rendeletet kellett volna alkotni, amelyet máig nem fogadtak el. Így az ilyen típusú beavatkozásokról esetleges módon döntenek, a nagy projektek kapcsán.
A vízlevezetésre berendezkedett vízgazdálkodás többé nem megoldás, mert Magyarország, különösen az Alföld kritikus mértékben szárazodik. A Tisza és mellékfolyói mentén előzetes számítások szerint 1500 km2-nyi olyan mély ártér található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizek víztöbbleteit.
Ez a Balaton térfogatával megegyező mennyiségű víz visszatartását tenné lehetővé és a levonuló árvizek szintjét akár 1 méterrel is csökkenthetné. Nem csupán az árvízi kockázat lenne csökkenthető, de a hazánkat a klímaváltozás kapcsán fenyegető egyre gyakoribb aszályok és hőhullámok ellen is védekezhetnénk az árvízi víztöbbletek visszatartásával és hasznosításával.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal tájékoztatása és egyéb háttérinformációk ide kattintva elérhetők.