Az újságíró archívumából – az idegen nyelv ragadós

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a „nyelvtudás”: az anyanyelven kívül egy vagy több nyelvnek a tudása; nyelvismeret. Ritkábban az anyanyelvi tudást, anyanyelvi műveltséget is ekként nevezik. Ha jól emlékszem, Kosztolányi Dezső a „Nyelv és lélek” című kis kötetében írta: „Nemcsak a gondolkozás hat vissza a nyelvre, hanem a nyelvtudás is visszahat a gondolkozásra.” – Mindazonáltal egyszerűen és közérthetően: ahány nyelv, annyi ember. Goethe éppen 200 esztendővel ezelőtt írta: „Aki nem ismer idegen nyelveket, mit sem tud a magáéról.” Bölcsesség, szállóige ezeregy keletkezett a nyelv(ek)ről, viszont még ma is nagyon kevesen tudnak megszólalni az anyanyelvüktől eltérő nyelven. És ennek elsősorban nem ők az okai. Idegen nyelvet igazán jól az képes megtanulni, aki a sajátját is jól, helyesen tudja. Ahhoz viszont, hogy ezt a szintet elérje, kiválóan fölkészült tanárra, lelkes, mozgósítható közösségre, jól megírt tankönyvekre van szükség. Kivéve, ha az egyén eleve többnyelű közösségbe születik bele, és ott valamennyi nyelv anyanyelvként ivódik a tudatába, és automatikusan, a szituációnak megfelelően használja is… E sok „bölcsesség” után lássuk csak, miként vélekedett éppen negyedszázaddal ezelőtt két, lelkes, az addigiaktól eltérő nyelvoktató módszert ajánló szakember. Az írás a Reform magazin 1996. április 16-i számában jelent meg:

«Egy mértékadó kanadai felmérés szerint a hagyományos nyelvtanulási metódus az érdekeltek negyedének felel meg, a maradék 75 százaléknak viszont nem.

„A különféle nyelvoktatási módszerek, nyelviskolák főleg a kezdőkből és a konok újrakezdőkből élnek – egymással ádáz reklámküzdelemben. Verseng velük a távoktatás számos változata, a kiadók új és még újabb könyvekkel, kazettákkal és programоkkаl árasztják el а helyi és a világpiacot, virágzik a nyelvtanfolyam-turizmus. Kínálatban, keserű tapasztalatokban nincs hiány” – mondja Makara György kandidátus, a Relaxa (magyar–német) innovációs cég vezetője. Módszertani elméletváltásra, fordulatra van szükség. Ezt az innovációs szükségszerűséget felismervén alkotta meg hosszú évek kutató-fejlesztő munkájával dr. Dálnoki-Fésűs András kandidátus és Makara doktor a „nyelvtanulás a megértés villám fényében” módszert.

A külföldre szakadt hazánkfia próbál felszínen maradni az idegen nyelv tengerében. Ezek az élethelyzetek fittyet hánynak tanulási-tanítási kultúráknak, nyelvtani szabályok magolásának. Egy példa a sok közül: magyar nő angol férjjel és gyermekeivel Franciaországban él! Íme a háromnyelvű család egy igazán hétköznapi pillanata: az anya magyarul szól gyermekének: „Hívd ebédelni apádat!” A kicsi átmegy a másik szobába, és azt mondja apjának: „Daddy, lunch is ready!” A francia bejárónő szeretné tudni, mit mondott a gyerek, ezért megkérdezi tőle. A gyerek válaszol: „Qu’il peut venir manger…”

A Dálnoki-Fésűs–Makara-szabadalom az agy természetes működésére, a tanulságos minták megfigyelésére, rögzülésére alapoz: miként a nyiladozó értelmű kisgyerek tanulja meg anyja nyelvét. A villám ­módszer alapja, hogy a tananyag mindvégig érthető legyen. Szókincse viszonylag kevés, ám terjedelme szokatlanul bőséges, nyelvezete változatos. Nem rémítgeti a tanulót bonyolult nyelvtani szerkezetekkel, inkább felhasználja és kimondatja őket. „Nagyon egyszerűen érjük el azt, hogy a tanuló az előismereteitől függetlenül, minden magyarázat nélkül beléphessen a »jelentés birodalmába«, értse az idegen szöveget: a hangkazettán az idegen mondatok előtt elhangzik a fordításuk is. Ez a »Kolumbusz tojása« – nagy hatású és perspektivikus újításunk” – mondja dr. Makara. Az új módszer lehetővé teszi, hogy az új szavakat nem szükséges az első találkozáskor, az „órán” bemagolni, hiszen a fordítás az újabb találkozások megismerési nehézségén is átsegít.

Az agy szelektál, s a nyelv így szinte „magától” ránk ragad a minták sokaságából. Ahogyan teszi azt az életben is, csakhogy itt annál sokkal könnyebben. A beszédpanelekből, mondat-szegmensekből jöhet – és amint beérik bennünk, jön is – az alkotó fogalmazás, a saját kombináció megrészegítő képessége.»