Tavaly már tartottak Visegrádon egy hasonló találkozót a térség specialistái a szívritmuszavarokról, ám a mostanihoz hasonló, átfogó tanácskozást még nem rendeztek Közép-Európában. A Magyar Kardiológusok Társasága azért is kapott lehetőséget a konferencia (EHRA Summit) lebonyolítására, mert hazánk az utóbbi másfél évtized alatt figyelemreméltó eredményt ért el e területen.
A statisztikai adatokból kitetszik, hogy Magyarországon a várható élettartam meghosszabbodása 1993–2009 között meghaladta az EU legfejlettebb országainak átlagos élettartam-növekedését – hangzott el a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján. Hasonló folyamat tapasztalható Cseh-, Lengyelországban, és a többi volt szocialista, kelet-európai országban is. A magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavarok korszerű kezelése, a szívkoszorúér-betegségek, pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyérbetegségek terápiája nagymértékben csökkentette a halandóságot. Bár a népesség időközben öregedett, a heveny szívizomelhalásban meghaltak száma azonban az 1993. évi 15 ezerről 2009-re csaknem a felére csökkent. A hazai szív-érrendszeri halandóság azonban még így is több mint kétszerese az EU 15-ök átlagának. A hirtelen szívhalál kezelésében kiemelkedő szerepet játszik a beültethető defibrillátor, ám a gazdaságilag most fölzárkózó közép- és kelet-európai országokban ezeknek az eszközöknek az alkalmazása általában jóval alacsonyabb a szükségesnél.
Ezekkel a problémákkal, az országok közötti eltérésekkel, és a különbségek áthidalásával foglalkozik a mostani kétnapos csúcstalálkozó. Magyarországra azért esett az Európai Kardiológus Társaság választása, mert hazánkban az ellátási igényeknek megfelelő számú ritmusszabályozó készüléket ültetnek be. A magyar modellben kiemelkedő szerephez jut a „minőségi centrumokban” végzett, az ország szakembereit koncentráló oktatás, a Magyar Kardiológusok Társasága által évekkel ezelőtt létrehozott licencvizsga, és nem utolsósorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral folytatott szoros együttműködés.
Nemzetközi összehasonlításban feltűnő, hogy még azokban az országokban is, ahol magasabb az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP), és így nagyobb számban lennének alkalmazhatóak beültethető defibrillátorok, sokszor a szükségesnél alacsonyabb a kezelési arány. Ez összefügg a szakemberek és az információ hiányával, illetve azzal, hogy még mindig nem eléggé tudatosult az eszközös kezelés fontossága.
„Sok olyan beteg van, akinek bár feltehetően előnye származnék az eszközös kezelésekből, ezt nem kapja meg” – fejtegette újságírók előtt Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A beültetés ugyanakkor nem csupán pénzkérdés, sokkal inkább nagy szakmai tudást is követelő feladat.
A mostani konferencia olyan hidak építését kísérli meg, melyek az orvosi, a politikai és a gazdasági szférát hivatottak összekötni. Az elhangzott előadásokkal a szakemberek fel kívánják hívni a figyelmet a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésének és megelőzésének fontosságára.
Az EHRA csúcstalálkozó programja megtalálható ITT.