A nagyhatalom (?) csendben, de annál gyorsabban távolodik a globális internet világától. Az ukrán invázió erre csak rátett egy lapáttal. Az orosz állami apparátus immár 2019 óta dolgozik azon, hogy Oroszországot leválassza a globális internetről. Abban az évben fogadták el a független internettörvényt, ami felhatalmazta a hatóságokat, hogy oroszok milliói számára elérhetetlenné tegyenek weboldalakat. A törvényre hivatkozva tiltották be a Facebookot, az Instagramot és a Twittert, mondván, ezek az oldalak orosz híreket töröltek.
Azóta az orosz hatóságok folyamatosan fogadtak el olyan új intézkedéseket, amiknek célja az internet ellenőrzése, ezzel is növelve az állami kontrollt és cenzúrát. Minden kis lépés az országot az elszigetelt, tekintélyelvű saját hálózat felé viszi.
Tanya Lokot, a Dublin City University digitális média tanára szerint Ukrajna katonai lerohanása, azaz megtámadása további ürügyet biztosított az orosz hatóságoknak a cenzúra szigorítására. A múlt két hónapban a hatóságok fél tucat szabályozást vagy törvényt fogadtak el a web és az ország technológiai ökoszisztémája feletti hatalom megszilárdítása végett.
Júliusban a hatóságok azt javasolták, hogy hozzanak létre egy orosz áruházat a mobilos alkalmazások számára, amit minden új telefonra telepíteni kellene. Elfogadták azt a törvényt, ami megtiltja, hogy az emberek adatait az országon kívülre vigyék a szolgáltatók. Az orosz parlament megszavazta, hogy az emberek biometrikus azonosítóit begyűjthessék a pénzintézetektől, és egyetlen nagy adatbázishoz adják hozzá.
Az első pénzbírságokat már ki is vetették: az Apple-t például 34 ezer dollárra büntették, mert a használók adatait nem orosz szerveren tárolja. A háború kitörése óta kizárólag ingyenes szolgáltatásokat biztosító Google-hoz 370 millió dolláros bírságot vágtak, mert nem távolította el a hatóságok által hamisnak vélt információkat.
Júniusban a hatóságok korlátozták az internetes cenzúra megkerülését lehetővé tevő VPN (virtuális magánhálózat nyilvános hálózaton keresztül)-szolgáltatások használatát. Bejelentették, hogy a mobiltelefonok IMEI (= nemzetközi mobilkészülék-azonosító) -kódját tartalmazó adatbázist terveznek létrehozni. A hatósági személyeknek megtiltották az olyan külföldi videókonferencia-alkalmazások használatát, mint a Zoom, és az azonnali üzenetküldőket is korlátozzák. Bejelentettek egy törvénytervezetet, ami szerint 2025-ig az ország kritikus infrastruktúráját használó vállalatoknál megtiltanák a külföldi gyártmányú szoftverek használatát.
Ezen intézkedések hatására megerősödik az állami ellenőrzés a kommunikáció felett, miközben az orosz technológia használata tör előre. Sztanyiszláv Sakirov, az orosz digitális jogvédő szervezet, a Roszkomszvoboda társalapítója és a Privacy Accelerator technológiai fejlesztő szervezet alapítója szerint az ország már 2012-ben elkezdte az internet szabályozását. Ebben öt központi elvet követnek a hatóságot.
Első körben az hatóságok célja az országos internetes infrastruktúra ellenőrzése és birtoklása. Másodsorban az ország nyomást helyez a weboldalakra és internetes cégekre, mint a Yandex és a Facebook alternatívájaként működő VKontak-ra, hogy cenzúrázzák a tartalmakat. A harmadik a média ellehetetlenítése, megtiltva a független médiaszervezeteket. Ezt követi, hogy az embereket kényszerítik, hogy cenzúrázzák önmagukat online, ellehetetlenítik a tüntetéseket. Az ötödik intézkedés pedig az, hogy korlátozzák az információhoz való hozzáférést, blokkolván a weboldalakat.
A független internettörvény elfogadása óta a hatóságok a weboldalakhoz való hozzáférés tiltására szolgáló technológiájukat nagy mértékben fejlesztették, ezzel is megteremtve a RuNet, vagyis a világ többi részétől leváló, orosz internet alapjait. Az ukrán háború kezdete óta – a Top10 VPN adatai szerint – mintegy 2400 weboldalhoz való hozzáférést blokkolták a hatóságok.
Azért ebben a lehengerlő gépezetben is vannak apró, rosszul működő csavarok. A Telegram 2018-i blokkolási kísérlete látványos kudarcba fulladt, és két évvel később inkább felhagytak az egésszel. Az orosz nyelvű alkalmazásboltok látványosan üresek, a piacvezetőnél 1000 app tölthető le. A RuTube-t, a YouTube orosz alternatíváját jóformán senki sem használja. Az Instagram-alternatíva, a Rossgram pedig még mindig nem nyílt meg. (A cikk forrása: Wired.)