A Trump második elnöki terminusának programján is dolgozó The Conservative Partnership Institute és fiókintézménye, a Counterpoint előadásra kérte fel Szijjártó Pétert „Béke Ukrajnában” címmel még 2022 őszén, amikor is a résztvevők kezébe nyomtak egy brosúrát, amely pofátlanul oroszpárti propagandát tartalmazott – mondta el a Politiconak az esemény egyik részvevője.

Idézett is belőle: Oroszországban megvan az akarat, az erő és a kitartás is a háború folytatásához. Ezért az amerikai vezetésnek bátorítania kell Zelenszkij ukrán elnököt a békekötésre, és arra, hogy mint semleges ország adja meg magát. Viszont, ha a Fehér Ház kitart a háború folytatása mellett, akkor az Ukrajna szétveréséhez vezet, aminek nyomán az orosz agresszió nem áll meg Nyugat irányába – potenciális nukleáris konfliktus kíséretében. A Politico emlékeztetett arra, hogy pár hónappal előtte Putyin a külföldieknek adható legrangosabb, a Barátságért állami kitüntetést adományozta a magyar külügyminiszternek.

Ez is része a Trump–Orbán-barátságnak, aminek egyik jelképes, legutóbbi kifejeződése az volt, amikor Trump Orbánt és politikáját méltatta júliusban az elnökjelölő republikánus konvención tartott nagy beszédében. Trump környezetében egyre többen vannak, akik óvatosságra intik az elnökségre törekvőt Orbán oroszpolitikája miatt, mert „a nagyvonalú magyar” képes az uniós pénzeket (tehát a mások pénzét!) is feláldozni az oroszbarátság oltárán. A jelenlegi magyar miniszterelnök legutóbb az ország finanszírozhatósága érdekében 1000 millió dollár hitelt vett fel Kínától nagy titokban. Soha ekkora kölcsönt nem igényelt még a magyar kormány, mint most, a tavasszal.

Az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell egyik beszédében már figyelmeztetett Orbánnak az autoriter hatalmakkal ápolt barátságának az USA-ra is veszélyes következményeire. Sőt arra is, hogy Kína mindegyre növekvő befolyása Magyarországon túlmegy minden határon. (Egyre többen jegyzik meg Magyarországon, hogy a kínai halálos ölelés fojtóbb a Rákosi-korszakból ismert „orosz ölelésnél”.)

Eközben Orbán a múlt hónapban köntörfalazás nélkül beszélt arról, hogy illiberális politikai programjának összeállításában segíti Trumpot. George W. Bush (2001–09 között republikánus amerikai elnök) védelmi és külpolitikai ügyekben illetékes tanácsadója, a héjának tekinthető Kristofer Harrison szerint Orbán politikai nyomásgyakorlása az amerikai nemzetbiztonság rendszerét ásná alá, amikor korrupt autoriter rendszerekkel cimborál. Ian Brzezinski, külpolitikai és katonai szakértő, a Pentagon volt államtitkára szerint a Szijjártó által kiosztott brosúra éppen olyan, mintha a Kreml írta volna. Ezt a konferenciát egyébként a Counterpoint agytröszttel együtt szervezték, amiről nem tudható, ki finanszírozza a működését. Sem Orbán Balázs, sem Trump kampánycsapata nem volt hajlandó nyilatkozni az orosz propaganda egyre nyilvánvalóbb beszivárgásáról, ahogy a Counterpoint, a CPI és a Heritage Foundation sem, amely a „Project 2025”-öt írja Trumpnak, és amelyik pénzügyi-politikai összefonódásban van a magyar Danube Institute-tal, noha a pénzügyi vonatkozást minden érintett vezető tagadta. Viszont a már említett Kristofer Harrison szerint Orbán a közvetítőszerepet nem a globális konzervatizmus melletti elköteleződése miatt vállalta, sokkal inkább praktikus megfontolásokból, mivel Oroszország és Kína a legnagyobb ajánlattevők az ő szemszögéből. „Én vagyok Mr. Keresztény Európa” – jelentette ki Orbánról Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora. Azt viszont csak sejtette, hogy valójában mi zajlik a felszín alatt – Oroszország és Magyarország között.

A magyarok hibáztathatóak a szovjet invázióért? – címmel számol be a Kyiv Independent a hétvégén Prágában tartott GlobSec (világméretű biztonsági fórum) 24-ről, ahol Ursula von der Leyen így fogalmazott: egyes politikusok próbálják áthárítani a felelősséget Putyin hatalmi éhségéről az ukrán nép szabadság utáni olthatatlan vágyára, amikor a háború kirobbantásának hátterét akarják átértelmezni. Az Európai Bizottság újra megválasztott elnöke név szerint nem említette ugyan Orbánt, de a figyelmébe ajánlotta, hogy ne keverje össze a támadót és a megtámadott szerepét, amikor igyekszik felkavarni a vizet. Az Európai Bizottság elnöke történelmi párhuzamot vont az 1956-ban történtekkel, konkrétan: az 1956-i magyar forradalom szovjet megtorlásáért sem vonhatja senki am felelősségre a magyar népet, mint ahogy a cseheket sem az 1968-i szovjet elnyomásért.

Mint ahogy akkor, úgy most is csak a Kreml gonoszsága és erőszakos megtorlása hibáztatható a történtekért. Illúziónak nevezte von der Leyen azt, hogy 2022 előtt egyesek még abban is bíztak, hogy az oroszokkal kötendő gazdasági integráció garancia lenne az Európai Unió számára.

Csakhogy közben Putyin energiapolitikai zsarolása megbukott, Európa pedig képes volt újraszervezni a saját energiakapacitásait. Az önálló védelmi kapacitások megteremtéséhez sok munkára és még több forrásra van szükség.

Petr Pavel cseh elnök úgy vélekedett, hogy Ukrajnának és szövetségeseinek is be kell látniuk: még hosszúra nyúlhat a konfliktus és kimenetele is bizonytalan – egyelőre.  Moszkvának viszont végre föl kellene fognia, hogy nem lehet érdeke hosszú távon folytatni ezt a célt tévesztett háborút.

Svédország és Litvánia bojkottja után Észtország is bejelentette: nem küld minisztereket a magyar soros elnökség által szervezendő miniszteriális találkozókra – adta hírül többek között a német ProSieben tévé. Az indok a többiekével egyezik: az elnökség startját jelentő „orbáni békemisszióra” semminemű felhatalmazása sem volt a jelenlegi magyar kormányfőnek, és utazásainak célja Moszkvától Pekingen át Trump floridai birtokáig – nem esett egybe az uniós érdekekkel.

A múlt héten lezajlott uniós külügyminiszteri találkozó egyik fontos témája volt a magyar kormány által, az oroszok és belaruszok számára kibocsátott könnyített vízumengedély – írja a Handelsblatt. Az EU biztonságát veszélyeztető lépésre Daniel Freund, német uniós képviselő szerint kötelezettségszegési eljárást kell indítani, amit a bizottság maga is tervez már, illetve Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoport elnöke azt javasolta, hogy a kérdést tűzze napirendre az Európai Tanács következő kormányfői és államfői csúcsértekezletén.