A magyar–osztrák–szlovén határvidék száz kilométeres körzetén belül 7 magyar, 8 osztrák és 9 szlovén település fogott össze, és az idén szeptemberben eldöntötte: területi társulást hoz létre a turizmus fellendítéséért. A gondolat már jó ideje érlelődött, hiszen a települések régóta többé-kevésbé, de inkább erősen kötődnek egymáshoz: már jó kétezer esztendővel ezelőtt rajtuk keresztül vezetett a legendás Borostyán(kő)út. A történelem számtalan buktatója után most ismét esély és közös érdek van az együttműködésükre. Annál is inkább, mert a térség nagyon sok, ügyesen hasznosítható szépséget és érdekességet kínál.
Aki a göcseji tájról indul el a felfedezőútra, mondjuk, a határ melletti Lentiből, nemcsak kellemes termálfürdőt talál, hanem dohányfüsttől nem szennyezett falucskát is, Gosztolát, ahol különösen a vadászok meg a túrázók érzik jól magukat, meg azok is, akik szeretnek jókat enni-inni. Lentiből indul Magyarország leghosszabb erdei kisvasútja, 100 kilométeren át. Évente 30-35 ezer köbméter fát és 22-23 ezer utast szállít. Főleg turistákat, akik az állomáson megnézhetik a fafeldolgozás történetét, eszközeit, közte a híres Röck gyárban készült fűrésztelepi generátort, meg a MUKI gőzöst 1917-ből. Útközben pedig szinte karnyújtásnyira láthatják az őzeket; meg sem rebbennek, csak ha megáll a kisvonat.
Körmenden, a Batthyányiak barokk-klasszicista kastélyában nemcsak a család történetét lehet megismerni, hanem dr. Batthyányi-Strattmann Lászlónak, a szegények orvosának életét is, akiről elnevezték a múzeumot. Ott cipőmúzeum, Jászai Mari fehér selyemcipellőjével, és olyan 19. századi velocipédeket is kiállítottak, amilyenekkel a körmendi ifjak keresték fel egykor Turinban (Torinóban) Kossuth Lajost, s aki a járművüket vasparipának nevezte el.
Szentgotthárdon van a térség egyik legszebb termálfürdője és Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma. Onnan csak
macska-ugrás Kelet-Stájeor-szág, ahol évek óta remekül működik a városok közötti együttműködés. Olyan módszerekkel például, hogy azok a vendégek, akik a programban részt vevő 110 szálláshely valamelyikét választják, a környék 120 kirándulóhelyét – köztük múzeumokat, élményfürdőket – ingyen látogathatják meg. A helyi vállalkozóknál jól kihasználható tízeurós ajándékutalványokat lehet kapni. Ezekből egy év alatt mintegy 30 millió eurós forgalom keletkezett. Több településen azonos síliftkártyák érvényesek.
Különleges programot ismerhetnek meg, akik bejárják az Alma-útvonalat. Ezen táblák hirdetik, hol lehet betérni valamelyik almáskertbe, és megkóstolni az ottani termést, almabort, almapálinkát is. Igen népszerűek a Buschenschank jellegű fogadók, amelyekben a helyi gazdák kínálják étel-italkülönlegességeiket. Akkor lehet betérni hozzájuk, ha az út mentén kiraknak egy csokrot, ez jelzi, hogy elkészültek a vendégváró finomságokkal. A Buschenschank&Hofbrauerei Moarpeter például az út mentén az egykori parasztházból és istállóból alakított rusztikus, tiszta, csinos étterem és panzió, ahol helyben főzik a sört, készítik a saját bort és whiskyt, helyi ételekkel tálalva.
A környéken két termálfürdő is működik békésen egymás mellett. Az egyik négycsillagos, a sportot és wellness-t kereső vendégeknek, a másikba pedig a kisgyerekes családok járnak, háromcsillagos árért.
Ausztriában lépten-nyomon magaslik egy-egy szépséges, érdekes kastély vagy vár. Schielleiten barokk kastélyban megszállhatnak a turisták. A riegersburgi fellegvárban pedig – ahová siklóval is fel lehet jutni – megismerheti a mai kor embere, micsoda rémséges boszorkányüldözések folytak arrafelé évszázadokon át.
A szomszédos Szlovéniában, Ptujban, amely jövőre Európa kulturális fővárosa lesz, ugyancsak gyönyörű a vár. Elegáns, reneszánsz udvarának látványát még szebbé teszi a délibb klímának köszönhetően még késő ősszel is virágzó muskátlik sokasága.
Ehhez igen közel van Jeruzalem. Kevesen gondolnák, hogy a 21 házból álló, 40 lakosú kicsi falu a 12. század óta viseli ezt a nevet, amikor a keresztes háborúból hazatérő lovagok a falu templomában hagyták Szomorú Mária képét. A szlovén Jeruzalem körül hatalmas szőlős terül el, s a főleg fehérbort termő vidék ma olyan népszerű, hogy évente 30 ezren látogatják meg, és kóstolgatják, veszik az ottani bort.
Az együttműködésnek máris vannak kezdeti jelei. Vannak engedményt adó, a térség vállalkozásainál hasznosítható kuponfüzetek. Tervezik azt is, hogy ötnyelvű audioguide-ot kaphassanak az egyénileg arra látogató turisták. És ezt csak kezdetnek tekintik. A turizmus ottani képviselői tele vannak ötlettel és tenni akarással, aminek előbb-utóbb a helyiek és a vendégek is hasznát látják.
Munkatársunk a „24 város szövetsége” meghívásának tett eleget a magyar–osztrák–szlovén határtérség megismerésére, a City Cooperation (L00022) kezdeményezés részeként szervezett tanulmányúttal. Az Infovilág szerkesztősége ezúton mond köszönet a szervezőknek és vendéglátóknak.
