A nemzetközi média minden mást háttérbe szorító, vezető híre ezekben az órákban az, hogy Donald Trump amerikai elnök váratlanul elbocsátotta James Comey-t, a Központi Nyomozó Iroda, az FBI igazgatóját.
Történt ez éppen annak a nyomozásnak a kellős közepén, amelyben az FBI azt vizsgálja, volt-e kapcsolat Trump elnökválasztási kampánya és a választási folyamat állítólagos orosz befolyásolása között.
A The New York Times szerkesztőségi kommentárban hangsúlyozza: az amerikai nép – nem kevésbé az amerikai demokrácia hitelessége – azt követeli, hogy alaposan, pártatlanul vizsgálják ki, milyen mértékben avatkozott be Oroszország a 2016-i elnökválasztási kampányba Donald Trump érdekében, és hogy Trump kampánycsapatának magas rangú tagjai összejátszottak-e az oroszokkal.
James Comey leváltása súlyos kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy életképesnek bizonyulhat-e bármilyen további vizsgálat ebben a tekintetben – vélekedik a liberális szemléletű New York-i világlap. A szerkesztőségi kommentár szerint ez az ügy az amerikai történelem egyik legnagyobb politikai botrányának bizonyulhat. „Mr. Comey-t azért bocsátották el, mert aktív vizsgálatot irányított, amely az elnök megbuktatásához vezethet” – állítja a New York Times.
A témához kapcsolódik, hogy a Russia Today című angol nyelvű orosz állami hírportál és televízió interjút készített egy Ray McGovern volt CIA-alkalmazottal, aki szerint alig szól bármi az orosz beavatkozás mellett. Ezzel az állítással inkább két dolgot lehet elérni: az egyik, hogy meg lehet magyarázni, miért veszített Hillary Clinton – az oroszok miatt. Bizonyíték nincs, de nyilván az oroszok miatt. Másodszor: támadást lehet intézni Trump Oroszország felé való nyitása ellen – érvel az ex-CIA-s az angol nyelvű orosz állami médiában.
Magyarországgal viszonylag keveset foglalkoznak ma a külföldi lapok. A bécsi Der Standard Kelet-Európáról szóló blogjában olvasható, hogy mi magyarázhatja a populizmus előretörését a térségben? A szerző abban véli megtalálni a választ, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban a rendszerváltástól kezdve a választásokon sorra leváltották az addig regnáló kormányokat, és kormányra juttatták az ellenzéket, de az egymás követő kormányok újra meg újra bőséges okot adtak az egyre növekvő mértékű elégedetlenségre.
A cikk emlékeztet arra, hogy Magyarországon a konzervatív MDF-et a szociáldemokrata MSZP, azt pedig a konzervatív Fidesz követte. Lengyelországban a konzervatív Szolidaritás után jöttek a szociáldemokraták, majd újra a Szolidaritás, majd újra a szociáldemokraták. Mivel az ismétlődő kormányváltások nem oszlatták el az elégedetlenséget, eljött a nemzeti populisták ideje – írja a Der Standard.
Említésre érdemes még, hogy a német nyelvű sajtó több orgánuma – így például a Bild című bulvárlap, a Frankfurter Rundschau és a müncheni Süddeutsche Zeitung ismerteti a dpa német hírügynökség előzetes beszámolóját arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon ma tárgyalják a Magyarország és Szlovákia által az uniós menekültelosztási mechanizmus ellen beadott keresetet. A két ország mellett Csehország és Románia is a kvóták ellen szavazott annak idején, de minősített többséggel leszavazták őket. Az ügyben néhány hónap múlva várható ítélethozatal.
Az APA osztrák hírügynökség beszámol arról, hogy Josef Weidenholzer szociáldemokrata európai parlamenti képviselő Röszkén járt, és a látogatás után élesen bírálta a magyar hatóságokat a menedékkérőkkel szembeni, szerinte antihumánus bánásmódért. Ez – mondta az osztrák politikus – az európai és a nemzetközi jognak is ellentmond.