A jelenséget a középosztály gazdasági bizonytalansága táplálja, amit csak súlyosbít a félelem a migránsoktól. És az egészet beborítja sokak meggyőződése, hogy a jelenlegi politikai vezetők nem értik a helyzetet, vagy ami még rosszabb, nem is törődnek vele.
Mindez együtt klasszikus recept a populisták előretöréséhez. Következményként ellenséges légkör alakulhat ki nemcsak a hatalmon lévő elittel szemben, hanem a nagytőkével, illetve a pénzügyi érdekeltségekkel szemben is.
A politikai közép összeomlott, a jobboldali pártok megerősödtek Dániában, Magyarországon és Spanyolországban. A megszokott baloldali erők a túlélésért küzdenek a földrészen, és időnként a szélsőséges retorika felé fordulnak.
A gondokat csak tetézi, hogy a gazdasági megszorító intézkedések miatt jó páran úgy gondolják, hogy szétszakadt a szent és sérthetetlen társadalmi védőháló. A töredék pártok ideje pedig azért jött el, mert ilyen viszonyok közepette képesek egyszerű témákat megragadni és azokra nagyon kezdetleges, fekete-fehér válaszokat adni.
Elemzők szerint: ha az Európai Unió tudni akarja, mi várható Varsóban az új médiatörvény kapcsán, akkor azt kellene igazából megnéznie, miként bánt el Orbán Viktor a magyar sajtóval – írja a Financial Times. Ideértendő a széles jogkörrel felruházott, politikai alapon kinevezett médiahatóság, az újságírók lecserélése, valamint egy sor olyan megállapodás, amelyet egyes orgánumok politikailag elkötelezett tulajdonosaival kötött a hatalom.
Ami a médiatestületet illeti, nagy feltűnést keltett, amikor öt éve megvonta a Klubrádió frekvenciáját. A Közép-európai Egyetem egyik szakértője mondja: az újságírók feje fölött ott lebeg, hogy kemény büntetésre számíthatnak, ha megszegik a megszigorított előírásokat. Pl. rágalmazási ügyekben.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint ugyanakkor a magyar sajtó sokszínűbb, ugyanakkor kevésbé korlátozott, már ha egyáltalán, mint a nyugati konkurencia, amelyet gúzsba köt a politikai korrektség. Azt mondja, nálunk elképzelhetetlen, hogy oly módon eltorzítsák a véleményeket, mint ahogy azt a német sajtó tette a szilveszteri kölni szexuális erőszak után. A lap szerint ez arra utal, hogy a német lapok állítólag elhallgatták a támadásokat, amelyekről úgy gondolják, hogy néhány migráns hajtotta végre. Mong Attila és más újságírók ugyanakkor úgy látják, hogy a Fidesz megbünteti azokat, akik bírálni merészelnek. Itt van pl. az Origo volt főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek az esete Lázár Jánossal.
Nemzetközi szakmai szervezetek ugyancsak rossz osztályzatot adnak Magyarországnak. A Freedom House és a Riporterek határok nélkül a 24., illetve a 25. helyre tette a 28 uniós tagállam sorában. Az EBESZ médiamegbízottja pedig arra figyelmeztet, hogy a médiahatóság mandátuma gátolja a sokszínűséget és azzal fenyeget, hogy politikai ellenőrzés alá helyezi az egész sajtót. Ehhez az egyik legfőbb eszköz az állami hirdetés. Két évvel ezelőtt a Mérték Műhely a Nyílt Társadalom Alapítvány felkérése alapján azt állapította meg, hogy a reklámmegbízásokat átláthatatlan és tisztességtelen módon, egyes orgánumok politikai elkötelezettségét mérlegelve ítélik oda.
Egy magyar származású szakértő a Schweizer Radio und Fernsehennek adott interjújában szerint bizonyos értelemben jogos, hogy Brüsszel antidemokratikusnak tartja Magyarországot és Lengyelországot, illetve hogy kockázatnak tekinti őket a demokrácia szempontjából. Schweitzer András, aki az etnikai-politikai viszályokat kutatja, úgy véli, hogy a két kormány a demokrácia határait feszegeti. Céljuk az, hogy bebetonozzák a saját hatalmukat.
Közben persze szükségük van az uniós pénzre, ám Orbán szereti az ütközést. Addig megy el, amíg csak teheti, de visszalép egyet, ha érzékeli, hogy veszélyben a saját befolyása vagy az EU-s támogatás. Menekültügyben leginkább az etnikai alapú nacionalizmus befolyásolja a két kormány politikáját, ami persze összefügg azzal, hogy ezek az országok évszázadokig idegen elnyomás alatt éltek, majd jöttek a nacionalisták, akik etnikailag egységes államot teremtettek.
A holokauszt, illetve utána a németek elűzése még inkább felerősítette ezt a folyamatot. Végül pedig a szovjet uralom idején teljesen bezárkóztak, semmit sem tapasztaltak meg a nagyobb nyíltságból, a liberalizmusból és a türelemből. Az eredmény az, hogy ezek a társadalmak sokkal zártabbak, mint a nyugatiak.
Az OTP panasza nyomán vizsgálatot kezdett az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy kapott-e tiltott állami támogatást az FHB – jelentette a Reuters. A hírügynökség által látott papírokból az derül ki, hogy ha bebizonyosodik a gyanú, akkor vissza kell fizetni a jogtalanul átutalt pénzeket, ez azonban keresztezi Orbán Viktor szándékát, mármint hogy erősödjenek meg a hazai hitelintézetek.
Az FHB fő tulajdonosa, az oligarcha Spéder Zoltán visszautasítja, hogy bankja jogtalanul jutott volna az adófizetők pénzéből 150 milliárd forinthoz. Az OTP azt állítja, hogy a Földhitel és Jelzálog bank drágán értékesítette a Magyar Posta bizonyos vagyonelemeit, ezzel szemben olcsón szerzett részesedés a Takarékbankban. Továbbá: az állam 136 milliárdos tőkeinjekciót adott a takarékpénztárak ernyőszervezetének. Az ilyen állami beavatkozással az a gond, hogy árt az egész gazdaságnak, miközben csupán a piac egyetlen magánszereplőjének kedvez – hangsúlyozza az OTP.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!