Lengyelország, miután képen törölte az EU legfőbb bírói fórumát, egy másik ügyben annak segítségét kéri – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.

A beszámoló emlékeztet arra, hogy a lengyel alkotmánybíróság mindössze néhány nappal ezelőtt kimondta: a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak az EU jogi előírásaira hivatkozva nincs joga beleszólni abba, miként szabad átalakítani az ország igazságszolgáltatási rendszerét. Ezek után most a lengyel – és vele együtt a magyar – kormány képviselői ugyanehhez az Európai Bírósághoz fordultak, és azt kérték tőle: az EU jogi előírásai értelmében akadályozzák meg, hogy az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer alapján uniós forrásokat vonhassanak meg tőlük. Ezzel a varsói kormány – fogalmaz a Politico – új szintre emelte az európai jogszabályokban való csemegézés gyakorlatát.

A cikk felidézi, hogy az uniós intézmények évek óta folytatnak jogi csatákat a lengyel és a magyar kormánnyal a legfőbb európai értékekről, a jogállamiságról és az alapvető demokratikus normákról, amelyek érvényesülése Brüsszel megítélése szerint csorbát szenved ebben a két országban. A tavaly decemberi EU-csúcson a tagállamok elfogadták azt a mechanizmust, amely már pénzügyi szankciót is fűz a normák megsértéséhez. Az a jogállamisági kritériumrendszer azonban, amely EU-források megvonását is lehetővé teszi adott esetben, nem általános értelemben mindenfajta jogállamisági aggály esetén alkalmazható, hanem csak akkor, ha a tagállam jogállamisági normasértése egyben árt az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, így például veszélyezteti az EU-költségvetésből folyósított támogatások szabályszerű felhasználását. A jogállamiság olyan sérelmei tehát, amelyeknél semmiképpen nem mutatható ki az EU-pénzek sorsát érintő hatás, nem szankcionálhatók forrásmegvonással. Csakhogy ez mégsem tekinthető annyira szigorúan szűkítő értelmezésnek, miként az elsőre látszik. A Politico utal például arra, hogy ha egy országban a bíróságok nem függetlenek, akkor az bizony veszélyezteti az EU-támogatások szabályszerű felhasználását, hiszen aggályok esetén nincs kellő függetlenséggel rendelkező olyan igazságszolgáltatási fórum, amelynek a méltányos ítéletében bízni lehetne.

Ez a jogállamisági mechanizmus, amelyet a tagországok minősített többséggel fogadtak el, megszólaltatta a vészcsengőt Varsóban és Budapesten, ahol arról tartanak, hogy elesnek jelentős felzárkóztatási, illetve gazdasági fejlesztést ösztönző forrásoktól. A két érintett kormány az Európai Bírósághoz intézett beadványban támadta meg ezt a mechanizmust, azt állítva, hogy létrehozása ellentétes az EU-szerződésekkel.

Tegnap kezdték a peres felek meghallgatását Luxembourgban, és ott a felperes kormányok jogi képviselői azt állították: a mechanizmus valójában nem az EU költségvetését védi, hanem politikai büntetés célját szolgálja. „Ez nem feltételrendszer, hanem szankcionálási mechanizmus” – idézi a Politico Sylwia Zyreket, a lengyel kormány jogi képviselőjét. Fehér Miklós Zoltán a magyar igazságügyi tárca képviseletében azt állította az amerikai portál szerint, hogy az előírt eljárás „politikai indíttatású”. A felperes kormányok szerint a jogállamisági kritériumokat nem határozták meg elég világosan, a tagállamok számára nem egyértelmű, hogy milyen feltételeknek is kellene pontosan eleget tenni, és az egész csak azt célozza, hogy egy jogi hátsó ajtón visszacsempésszék az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján történő eljárást. Ez – az európai értékek védelmét szolgáló – eljárás, amelynek végeredményeként akár meg is vonhatnák az érintett tagállam szavazati jogát az EU-ban, évek óta folyik Varsó és Budapest ellen, de a tagországok mindeddig nem jutottak semmire, mert az elmarasztaláshoz egyhangúságra lenne szükség.

A lengyel és a magyar kormány jogászaival szemben az Európai Bizottság – vagyis az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye –, a tagállami kormányok képviselőit összefogó Tanács, az Európai Parlament, valamint az uniós intézmények mellett tíz tagállam – köztük például Német-, Francia-, Írország, Hollandia, Dánia és – külön is felvonultatta a maga jogi képviselőit a luxembourgi meghallgatáson. Ők a megtámadott jogállamisági mechanizmus védelmére keltek. A Politico idézi Lukács Tamást, az Európai Parlament jogászát, aki azzal érvelt, hogy ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot akkor az egyértelműen veszélybe sodorja az uniós költségvetés végrehajtását. Visszautasította a hetes cikk szerinti eljárással való összekapcsolást, és kiemelte, hogy a kétféle eljárásnak eltérnek a céljai: a Varsó és Budapest által megtámadott mechanizmus nem tekinthető büntető, megtorló jellegűnek.

A vita tárgyát képező mechanizmus hivatalosan már január 1-jén hatályba lépett, de a tavaly decemberben kötött kompromisszum értelmében a tagállamok azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy ne alkalmazza a mechanizmust addig, amíg az Európai Bíróság ítéletet nem hoz a lengyel és a magyar kifogás ügyében. Az Európai Parlamentben viszont sürgetik a Bizottságot, hogy mielőbb indítsa meg az eljárást e mechanizmus alapján.

A Politico szerint az Európai Bíróság a felek tegnap kezdődött meghallgatása után csak néhány hónap múlva hirdeti ki ítéletét. Az amerikai portál ugyanakkor uniós tisztségviselőkre hivatkozva úgy vélekedik, hogy az Európai Bizottság valamikor, a következő hetekben eljárást indíthat a jogállamisági mechanizmus alapján.