A Budapesti Városvédő Egyesület május 5-től május 31-ig megtekinthető kiállítása a napjainkban alig ismert középkori városfalat idézi fel. A 15. századi városfal helyreállított részletei mellett az érdeklődő megismerkedhet a városfal feltárt és visszatemetett külső tornyainak és a városkapuknak maradványaival is. A kiállítás két kurátora, Írásné Melis Katalin és Zádor Judit régészek évtizedek óta foglalkoznak a pesti városfal maradványainak feltárásával és megismertetésével.
A középkori pesti városalaprajz a belváros egyik kiemelkedően fontos történelmi emléke. A síkságon elterülő Pestet hadászati, védelmi okból Mátyás király 1450–70 között fallal vetette körbe. A városfal pontos helyét, elhelyezkedését 16–17. századi ábrázolásokból, és 18–19. századi felmérésekből, továbbá régészeti és műemléki kutatások eredményeiből ismerjük. Az egykori metszeteken mindenhol megfigyelhető, hogy a középkori falszakasz félkörösen vette körbe a várost. A Dunától indult, és a jelenlegi Kiskörút vonalán végighúzódva, szintén a Dunánál ért véget. A városfal hossza meghaladta az 1,7 km-t, 12 kisebb rondella és kerek bástya, illetve a kapukat védő nagy rondella tagolta.
Az előkelő, 1505-től „szabad királyi város” rangra emelkedett Pest, templomaival, kolostoraival, a budaihoz hasonló, főúri és gazdag polgári családok emeletes kőházaival a török hódoltság 150 éve alatt fokozatosan elpusztult. 1526-ban, 1604-ben és 1684-ben felégették, ez utóbbi alkalommal a császári hadvezetés a romokat is széthordatta. Pestből csak a városfal és a belvárosi plébániatemplom szentélye maradt meg felismerhető állapotban. Elpusztultak a pesti városi tanács és az egyházi intézmények középkori levéltárai is. A 19. század tudósai kezdték összeszedni a Pestre vonatkozó, szerencsésen fennmaradt okleveleket, majd a huszadik század második felében megindult a műemléki és a régészeti kutatás.
A városfal az 1780-as évekig érintetlen maradt, 12 rondellájával és három kapujával. A 18. század végére Pest rohamos fejlődésének, gazdasági megerősödésének gátjává vált a várost körül ölelő, azt szinte a külvilágtól elzáró falazat.
A városfal vonala azonban Pest további fejlődésében szinte minden korszakban fontos szerepet kapott. Erre az útvonalra épült ki a reformkori kulturális fellendülés és a városi kereskedelem számos intézménye, köztük a Nemzeti Múzeum, a régi Képviselőház, a Vásárcsarnok, a Fővámház.
Pesti legendák: a középkori városfal nyomában; Budapesti Városvédő Egyesület; Podmaniczky terem; Budapest, V., Kossuth Lakos utca 14–16.