Miközben elámulnak egy-egy cseles átadáson vagy hangszálaik épségét kockáztatva szidják a bírót (a partjelzőt, az ellentábort, a málé játékost stb.) szakmányban fényképeznek is: pályát, meccsjelenetet, nézőteret, szomszédot, önmagukat, és küldik nyomban boldog-boldogtalannak a soha vissza nem térő, megörökített pillanatot, beszámolnak a nagy élményről szóban és mozgóképben mindaddig – amíg csak a bírják a mobiltelefon-átjátszók.
Mert a telefonok bírják! A foci-eb házigazdájának patinás márkáját viselők is. Nevezetesen e cikkünk központi „egyénisége” is, konkrétan az Alcatel Pop 4 Plus készüléke. Mielőtt még kézbe vennénk, emlékeztessük a kedves olvasót arra, hogy bár az Alcatel szülőhazája a labdarúgó Európa-bajnokság lázában (és zavargásaiban) égő Franciaország, az Alcatel jó ideje már Kínában érzi magát otthon. (Nem az első telefonmárka, gyakorlatilag minden a világ legnépesebb országában, továbbá a sziget-Kínában, azaz Tajvanon, meg egyáltalán: a Távol-Keleten készül…)
Miután az Alcatel az 1990-es évek végén nemzetközi elismerést aratott az akkor nagyon kellemes áron kínált „one touch easy” mobillal és elképesztő siker övezte a fejlesztést, a gyártó nem sokkal később, az ezredforduló táján évekre eltűnt. Mintha csak megszűnt volna az Alcatel márka, mígnem főnixként újjáéledt, igaz, már más színben, tekintettel arra, hogy a tőkeerős kínai TCL konszern 2005-ben fölvásárolta, és csodák-csodájára nem zúzta be, nem döngölte a földbe. Újra van, már jó évtized óta Alcatel, ráadásul a nagy átlagnál sokkal jobb telefonok formájában csábítja az Android-galaxis mind több álló- és hullócsillaga között egyre nehezebben eligazodót.
Csak a minap jelentette lapunk, hogy Daydream-re hangszerelt Alcatelek érkeznek rövidesen.
Esztendővel ezelőtt nagy csinnadrattával mutatta be Budapesten is az Alcatel az Onetouch Idol 3-at, amelyről az Infovilág tesztelője ekként vélekedett: talpra áll, szembe néz – okostelefon a javából.
Az ára is arra utalt, hogy „a javából” való okos kütyü, mintegy kilencvenezer forintért kínálták kezdetben a szabad piacon. Amit viszont most lett szerencsénk kézbe venni, azt nagyjából fele annyiért is megveheti bárki kártyafüggetlenül. A neve: Alcatel POP4+; bátyja a nem pluszos POP4-nek, és öccse a POP S-nek. A trio a márka legújabb, pénztárcabarát sorozatát alkotja.
Kicsomagolásakor semmi meglepő: a telefonkészülék igényesen kivitelezett, szálcsiszolt hatású (műanyag) hátlapja külön tasakban, akárcsak a tartozék fülhallgató és persze töltő. Ez utóbbiról annyit, hogy anyagtakarékosan kecses, negyedével kisebb, mint például a Honor 6-osé. A külön csomagolt hátlap előnye: nem kell vesződnie az új tulajdonosnak a levételével, hogy berakja a helyére az egy vagy két mikro SIM-kártyát, továbbá a memóriakártyát. Mi egy SIM-mel járattuk az Alcatel Pop 4 Plus készülékét…
…melynek akkumulátora szokatlanul hatalmas, csaknem kétszer akkora, mint az átlagos áramforrás, kapacitása 2500 milliamper-óra. A lényeg: átlagos használattal „próbapadunkon” két napig bírta feltöltés nélkül, és ez a teljesítmény – tekintettel a nálunk járt más márkájú okostelefonok produkciójára – kellemes, bárha egy fokozattal nagyobb, 2960 mAh-s lenne, még több dicséret illethetné a tervezőt és a gyártót. A mikro USB aljzatra csatlakoztatható töltő 3,5 óra alatt pumpálja degeszre az akkut.
És még valami, ami ugyancsak kellemes és nagy: a készülék IPS érintőképernyője; átlója 5,5 hüvelyk, azaz kereken14 cm, ami nem a legnagyobb ugyan, de az átlagos használó számára szerfölött kényelmes akár böngészéshez, akár videó-nézéshez.
Viszont: nyári fényben nem tündököl, még ha a legerősebb értékre állítjuk is be a fényerő-optimalizálóval. Ugyancsak gondot okoz az alsó három ikon láthatósága, pontosabban nem láthatósága. A középső (kör alakú) még csak rendben lenne, ám a bal (háromszögletű) és a jobb (négyzet alakú) pillanatok alatt eltűnik, ha nem elég fürge a készülék használója a kattintáskor. A termékleírásából kiderül, hogy a telefon151 milliméter hosszú,77 mm széles és kellemesen kecses, mindössze 8 milliméter vékony, az IPS LCD panelű képernyő felbontása 720×1280 pixel.
Bevezetőnkben említtetett a foci-eb és a fényképezés. Nos, az Alcatel POP 4+ természetesen kielégíti az önfényképezők igényeit, tekintettel arra, hogy elő- és hátlapi kamerával is ellátták (napjainkban ez már alapkövetelmény); az egyik nyolc, a másik öt megapixeles, és persze előlapi vaku segíti az ideális megvilágítást. A fényképező kétféle, 4–3, 16–9 formátumot kínál, a videózás képaránya 16-9. Digitális zoom, automatikus élességállítás és ugyancsak önműködő ISO-érték beállítás segíti a használót.
Az Alcatel „okoskájának” lelke-agya a Qualcomm négymagos (egyeként 1,1 GHz-vel ketyegő) Snapdragon 210 chipszetje. A mikroprocesszort 1,5 GB RAM (az ideális ennek éppen a duplája lenne!) és 32 GB-ig bővíthető (mikró SD-kártyával) 16 gigás belső tárhely támogatja.
És ha már belefogtunk a műszaki jellemzők fölsorolásába, folytassuk is: operációs rendszere Android 6.0 (fantázianevén: Marshmallow), adatátviteli lehetőségek: EDGE, HSPA+ (42,20 MBit/mp), LTE (150 MBit/mp), WLAN, Bluetooth. Egyaránt működik GSM, UMTS és LTE hálózaton. Ez utóbbin a folyamatos beszélgetéssel tölthető idő 12-12 óra.
A POP 4+ (szokás szerinti) egy USB-portján át nem csupán a töltő, hanem videóeszköz is csatlakoztatható. A hangeszköz működtetésére 3,5 milliméteres mikrofon/hangkimenet szolgál. Rádióhallgatás a megszokott módon, az antennául is szolgáló fejhallgatón át.
Külön fejezetet érdemel az alkalmazások sokasága. Jó lennne, ha az okostelefon-gyártók végre önmérsékletet tanúsítanának az appok előtelepítésében, és nem zúdítanának a használóra mintegy ötvenet, amelyből persze az átlagos telefontulajdonos aligha tud bármit is törölni. A sok fölösleges, mihaszna app (főként játék) csak gondot okoz; még szerencse, hogy ábécé-sorrendbe állították őket. Ennek ellenére itt is igaz a régi mondás: a kevesebb több lenne.
Bár gyárilag része az Alcatel POP 4+ telefonjának a Google szövegfelolvasójára hangolt beszédszintetizáló, legnagyobb sajnálatunkra az alapértelmezett készüléknyelvet, a magyart nem támogatja.
Summa summarum: jó minősítést kapott az Infovilág tesztlaborjában, mert hasonló kategóriájú társainál sok tekintetben kedvezőbb a használati értékhez mért ára.
Feltéve, ha a gyártó és a forgalmazó nem változtat rajta – fölfelé.