Az esemény ismertetőjén újságírók előtt elhangzott: a szakmai találkozó programja a tavalyi – XVI. vándorgyűlés – tudományos eszmecsere folytatásának is tekinthető. Ám az idén nagyobb súllyal esnek a latba a test, a lélek, a család és a közösség, valamint a pszichoterápia, a pszichiátria határterületei, metszéspontjai.

Közismert, hogy világszerte egyre többen küzdenek mentális zavarokkal, lelki panaszokkal. Az Európai Unió lakosságának több mint 35 százaléka érintett, ám a betegeknek csak mintegy harmada jut el az orvoshoz. Emelkedett az uniós országokban a befejezett öngyilkosságok száma, a veszélyeztetettek között pedig egyre több a fiatalkorú. E betegségek növekvő számára tekintettel, a lelki egészség megóvása, illetve elérése végett az Európai Unióban közös cselekvési tervet dolgoztak ki, s ennek megvalósításában Magyarország is részt vállal.

A világgazdasági válság mindamellett tovább rontja a mentálhigiéniás helyzetet. Veszélybe került az ellátás működőképessége a költségvetési korlátok és a szakemberek elvándorlása miatt. Alig van előrelépés a kutatást előtérbe állító új, pszichiátriai intézet kialakítása területén. Ugyanakkor azonban folytatódik a fekvőbeteg-ellátás átalakítása, ami számos kérdést vett fel. Mindezekről és még számos további problémakörről (így a pszichoszomatika és a pszichoterápia metszéspontjáról, a sport- és művészetterápiáról, a pszichoszociális hálózatépítésről, az antistigma-programról) is szó esik majd Debrecenben. Tizenhat munkacsoportban mintegy kétszáz előadás hangzik el, és szóba kerülnek a hazánkban népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség lélektani és pszichiátriai vonatkozásai is.

A konferencia nyitó napján Freund Tamás akadémikus, agykutató az agykéreg belső rendszerének működéséről, illetve a szorongás- és az epilepszia-kutatás új eredményeiről tart előadást . A konferencia zárónapján – a többi között – Pléh Csaba akadémikus a kognitív kutatások hálózati megközelítését taglalja.

A hazai előadók mellett a nemzetközi tudományos élet számos kiemelkedő képviselője számol be a kutatás legfrissebb eredményeiről. A Pszichiátriai Világszövetség képviseletében Afzal Javed professzor a rehabilitáció aktuális kérdéseivel, az önkéntesek és az érintett családtagok bevonásának lehetőségeivel foglalkozik előadásában. A debreceni rendezvény programjában helyet kap az Európai Unió „Lelki Egészség és Jólét Paktuma” is.

A konferencián bemutatják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a megszüntetett Egészségügyi Minisztérium, illetve az egészségügyi államtitkárság együttműködése alapján kidolgozott program („A közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése és az öngyilkosság megelőzése”) eredményeit. A program azt tűzte ki célul, hogy a kórházi kezelést követően, a visszaesés kockázatának mérséklésére lakóhelyükön segítsék azokat, akik öngyilkossági kísérletet követtek el.

Közismert, hogy Magyarországon az alkoholizmus népbetegségnek minősül, és az időskori elbutulás (demencia) is emberek százezreit érinti. Az ellátást nehezíti az országos pszichiátriai aktívágyszám-csökkentés, bár időközben a krónikus betegségekben szenvedők ágyszáma száma minimálisan (négy százalékkal) bővült. Hazánk a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátó kapacitások tekintetében Európában jelenleg a 23. helyen van.

Az idei rendezvény fontos területe a test és a lélek összefüggéseinek vizsgálata, a pszichoszomatikus és szomato-pszichés kapcsolatrendszer feltárása. Szintén a konferencián mutatkozik be az a figyelemreméltó hazai kutatás, amely a depresszió, szorongásos és vitális kimerültség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek összefüggéseit vizsgálja.