Putyin fenyegető gesztusa és a növekvő háborús veszély címmel írt véleménycikket Lendvai Pál a Der Standard című bécsi lapban. A szerző szerint az, hogy az orosz elnök képes-e visszaállítani Moszkva hegemóniáját Ukrajna és Belarusz fölött, a Nyugat elrettentési politikájának a szavahihetőségétől függ.

Vlagyimir Putyin a Krím bekebelezése óta következetesen tartja magát ahhoz az ókori római mondáshoz, hogy „Akár gyűlölhetnek is, amíg félnek tőlem” ­- írja a neves Kelet-Európa-szakértő, és megállapítja: a NATO-hoz és Washingtonhoz intézett legutóbbi orosz tárgyalási követelések nem a kompromisszumot célzó párbeszédre utalnak, hanem arra, hogy álljon vissza az orosz hegemónia a 30 évvel ezelőtt békésen feloszlott Szovjetunió magvát alkotó Belarusz és Ukrajna fölött. Ez annak a követelése, hogy tartsák tiszteletben Moszkva történelmi befolyási övezetét Kelet-Európában. Az oroszok által követelt úgynevezett biztonsági garanciák lényegében az ukrán önrendelkezési jogról való lemondást jelentenék, valamint a kelet-európai NATO-tagállamok szuverenitásának a korlátozásával érnének fel. Lendvai Pál szerint kérdéses, hogy alkalmasak lennének a válság enyhítésére azok a NATO- és EU-figyelmeztetések, amelyek szerint az Ukrajna elleni újabb agressziónak „súlyos következménye és magas ára” lenne.

A Der Standard kommentátora felhívja a figyelmet arra: papíron mély benyomást kelthetnek ugyan az elképzelhető nyugati gazdasági ellenintézkedések, ám ezek hatással lennének az uniós tagállamokra is, amelyek földgázimportja 41 százalékban, kőolaj-behozatala pedig 27 százalékban Oroszországból származik. Az ukrán határ menti orosz kardcsörtetéssel egyidőben pedig Hszi Csin-ping kínai államfő és pártvezető a maga részéről hatalompolitikai jelentőséggel bíró támogatásáról biztosította az orosz tárgyalási követeléseket, és dicsérte Putyint, mint aki a „valódi demokráciát és emberi jogokat” védelmezi az Egyesült Államokkal szemben.

Lendvai szerint az amerikai erők fejetlen visszavonása Afganisztánból, a Biden-kormányzat előtt tornyosuló belpolitikai gondok sora, valamint az EU-n belüli megosztottság szintén befolyásolja a nyugati magatartás értékelését. Mint írja, a Szovjetunió iránti nosztalgia adja a Nagy-Oroszország helyreállítását célzó nacionalista agresszív stratégia hajtóerejét, és hogy ezt a stratégiát Putyin politikai nyomással vagy akár katonai intervencióval képes-e érvényesíteni, az a Nyugat hiteles elrettentési politikájának a függvénye.  

Most pedig nézzük, mit emel ki a Reuters hírügynökség a tegnapi Orbán-sajtótájékoztatón elhangzottakból. Leginkább azt, hogy Magyarország nem hajlandó megváltoztatni a bevándorlási jogszabályait, dacolva az Európai Bíróság ítéletével, amely az uniós joggal ellentétesnek minősítette a menekültek Szerbiába toloncolását. A hírügynökség szerint ezzel a miniszterelnök fokozta a nacionalista kampányt a jövő évi, szorosnak ígérkező választások közeledtével. Megjegyzi ugyanakkor a Reuters: bár a magyar alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az állam hozhat intézkedéseket azokon a területeken, ahol az EU még nem tette meg a szükséges lépéseket a közös uniós szabályok végrehajtása érdekében, ám a testület mégsem foglalt állást az EU-jog és a nemzeti jog ütközése esetén az elsőbbség kérdésében, és ezzel elkerülte azt a mélyebb válságot, amelyet a lengyel alkotmánybíróság keletkeztetett, amikor a lengyel alkotmány elsőbbségét mondta ki az uniós joggal szemben.

A migráció mellett az LMBTQ jogok kérdése fogja uralni a Fidesz által hangsúlyozott kampánytémákat – teszi hozzá a beszámoló, és kitér arra, hogy népszavazáson kívánják megkérdezni az embereket, támogatják-e az iskolákban a szülői beleegyezés nélkül tartott szexuális orientáló foglalkozásokat, illetve, hogy helyes-e a gyermekek körében nemük megváltoztatására irányuló eljárásokat hirdetni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertető cikket közöl Novák Katalinról, aki Orbán Viktor bejelentése értelmében a Fidesz államfőjelöltje. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a jelölt nem csupán nő, hanem a maga 44 esztendejével egyben nemzedékváltást is jelent, hiszen eddig jobbára azok töltöttek be vezető funkciókat, akik a nyolcvanas években Orbánnal együtt jártak a budapesti jogi karra.

A frankfurti lap megírja, hogy Novák Katalin teljes mértékben a Fidesz nemzeti-konzervatív programját vallja. Ismerteti Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt véleményét, aki szerint Orbán a jelek szerint megértette, hogy a társadalom szívesen látna több nőt a közéletben vezető pozícióban, az államfőjelölt azonban nem a megfelelő személy, nem áll a pártok fölött, és nem fejezi ki a nemzet egységét.